„Irodalmi, olvasós” szakácskönyv: megjelent Dragomán György Főzőskönyve
Dragomán György irodalmi szövegeit sokszor fűszerezi a gasztronómia, most a szakácskönyvét ízesíti az irodalom
Fotó: Forrás: Dragomán György személyes archívuma
Dragomán György Marosvásárhelyen született, Magyarországon élő József Attila-díjas író, műfordító. Népszerű regényei mellett sokan olvassák főzéssel kapcsolatos írásait, receptjeit is. December elején megjelent a Főzőskönyve, ebből az alkalomból készítettük el vele ezt a villáminterjút.
Barabás Orsolya
2020. december 02., 18:382020. december 02., 18:38
– Mi késztette arra, hogy a gasztronómiai szakirodalomban is letegye a névjegyét?
– Már hat éve írok gasztronómiáról, de azelőtt is megjelentek receptek a regényeimben, mindenféle irodalmi szövegeimben. A Máglyában is elég hosszú részek vannak, ahol főznek. Elég régóta sütök kenyeret, a vendégeim egyszer elkérték a receptet. Leírtam tehát, hogyan kell kenyeret sütni, és ez a recept elkezdett önálló életet élni, az emberek egymásnak küldözgették, terjedni kezdett. És ezután úgy írtam a főzésről, hogy az adott ételt el is lehetett készíteni. Amikor ezek megjelentek és népszerűek lettek, akkor már kiadók is kezdték mondani, hogy írjak egy szakácskönyvet. Tudtam, hogy ebből lesz egy könyv egyszer, de úgy gondoltam, hogy nem sok kisebbet, hanem egyet, egy hatalmas nagyot szeretnék megírni. Körülbelül egy évvel ezelőtt összeraktam, ami addig megvolt, végigolvastam, és ugyan ebben nincs benne minden, amit szerettem volna, de ha így lenne, akkor az még legalább tíz év és 1500 oldalas könyv lenne. Akkor rájöttem, hogy ebből több kötet lesz, és az első, ami tulajdonképpen egy átfogó képet ad a konyháról, elkészül egy éven belül.
– Mi található ebben a könyvben?
– Elég sok folyóiratba írtam, a Nők Lapjába, a Good Foodba, a Facebook-oldalamra. Ezeket összeszedtem, és megnéztem, hogy milyen ívet alkotnak, mi hiányzik belőlük, ugyanakkor olyan írásaim is voltak, amiket nem közöltem, vannak benne irodalmi szövegek is. Azt gondolom, hogy ez egy olyan könyv, ami arra is lehetőséget ad, hogy
Ez egy irodalmi, olvasós szakácskönyv, azt hiszem, nem sok ilyen van. Vannak benne különböző fejezetek: kamrába valók, levesek, főételek, édességek, sütemények, kenyerek. Klasszikus ételek is vannak, de mindegyikben van valami érdekesség. A gulyáslevesemben az apámét találom meg, pedig teljesen másképp főzöm, mint ő, de az íz, az érzés, az olyan. Azt hiszem, a főzés igazából arról szól, hogy a saját ízemlékeit keresi az ember.
– A könyv december 2-án jelent meg. Ugyanúgy kapható lesz Erdélyben is, mint Magyarországon?
– Rendelni lehet online, és remélem, hogy az erdélyi könyvesboltok is rendelnek belőle előbb-utóbb. Tudom, hogy igény van rá, sok olyan levelet kapok, amiben ezt kérdezik. Karácsony előtt néhány napig fogok online is dedikálni, ezt régóta csinálom, és azt hiszem, hogy ezekben a koronavírusos időkben még inkább aktuális lett. Van egy olyan laptopom, amire tudok kézzel írni, a belső borítóra dedikálok, és azt ki lehet nyomtatni, és be lehet ragasztani a könyvbe. Sokan igénylik ezt, és küldenek aztán fotókat a végeredményről Sydney-ből, Dániából, Dél-Afrikából stb. Olyan is van, aki később az online aláírt könyvet elhozta egy könyvbemutatóra, és így kétszeresen lett dedikálva neki a kötet. Ha valaki dedikált könyvet szeretne, szívesen aláírom neki digitálisan.
Fotó: Forrás: Dragomán György személyes archívuma
– Honnan ered a főzés iránti szeretete?
– Nálunk gyerekkoromban a konyhában nagyon intenzív élet zajlott. Nagymamámnál egy nagy kerek asztal volt a konyhában, ez most az enyém, még rajta vannak a darálójának a nyomai. Másrészt édesanyám és édesapám is nagyon szeretett főzni. A feleségemmel, Szabó T. Anna költőnővel mindig kísérletezünk, engem szenvedélyesen érdekel a főzés. Volt egy időszak, amikor nagyon sokat fordítottam, rengeteget ültem a számítógép előtt, és egy idő után azt csináltam, hogy megosztottam a képernyőt, és az egyik felén főzős műsorokat néztem, a másik felén pedig fordítottam a cikkeket. Így is sokat tanultam. Rengeteg szakácskönyvem van, főzős fórumokon vagyok tag a világ minden pontján.
– Lesz folytatása a Főzőskönyvnek?
– Biztos írok majd továbbra is, mert egyszerűen muszáj megírjam, amit megfőzök. Már szokásom lett, hogy ha valami jól sikerül, arról jegyzeteket készítek, mert ha szezonális étel, lehet, hogy legközelebb csak egy év múlva főzöm meg újra. Nem hiszem, hogy abba tudnám hagyni, még ha megtiltanák, akkor sem. De hogy könyv mikor lesz belőle újra, azt nem tudom. Igényes vagyok, nem csak összedobálom a recepteket, hanem végiggondolom, hogy mi legyen egy könyvben, de gondolom, hogy két-három év alatt össze fog állni egy következő kötet.
Dragomán György: Főzőskönyv
Írások főzésről és evésről
Magvető kiadó, Budapest, 2020
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hétköznapi eszem-iszom
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Hétköznapi eszem-iszom
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hagymás tört burgonya – videó
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Hagymás tört burgonya – videó
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!