„Hát a végén könnyen tolvaj lesző...” Háy János Mamikám című regényéről
A ma Budapesten élő író sokadik könyve ez
Fotó: Katona Zoltán
Háy János nagyon sokat ír, évente akár több kötete is megjelenik – egyik magyarázat erre az, hogy gyermekkorában annyi munkát látott maga körül, hogy mindig kell valamivel foglalkoznia. Lám, A cégvezető után itt van a Mamikám, és ebben is benne vagyunk vastagon mi, akik úgy érezzük, hogy nem is a mi világunk ez. De igen, az, még akkor is, ha nem utazunk mindennap falura busszal, és nem egy cigányasszony jár hozzák takarítani. Mamikája mindenkinek lehet.
Katona Zoltán
2021. szeptember 21., 18:172021. szeptember 21., 18:17
2021. szeptember 21., 18:222021. szeptember 21., 18:22
„A Mamikának én soha nem csinátam vóna olyat, hogy rosszat, mert a Mamika olyan vót nekem, hogy jobban vót anyám, mint akitő születtem...” – így kezdődik e sodró lendületű olvasmány, egy cigánylány önvallomása, Háy János új regénye, amelynek elementáris ereje, ütése az utolsó sorokig tart. Az egyszerű sorból származó, Vámosmikolán született, ma Budapesten élő író sokadik könyve ez, életművében pedig szerintem az az egyik kulcsfontosságú dolog, hogy több műfajban alkotott és alkot kitűnőt, illetve a hosszabb lélegzetű prózai munkái is különböznek egymástól témában, illetve írási technikában is.
Tavaly A cégvezető című regénye ütött nagyot, idén a budapesti könyvhétrre jelent meg a Mamikám: a felső tízezer és a „kőgazdag” emberek világa után ebben a teljes mélyszegénység tárul elénk egy magyar faluban. Ugyanott járunk, ahol Háy János kitűnő novellafűzéreinek és regényeinek (A bogyósgyümöcskertész fia, A gyerek és mások) helyszíne van, mert nemcsak az olvasó képzeletében, hanem ez a sokszorosított helyszín valóságosan is jelen van az életünkben Kelet-Európában.
korábban írtuk
Háy János: az esendőség köt össze minket
A József Attila-díjas író, költő lendületesen mesélt az irodalom és a sors közötti viszonyról, az írásról, mint a teremtés folyamatáról, a művekben megalkotott valóságszerűség fontosságáról, de arról is, hogy miért gondolják róla, hogy egész évben nyaral.
Sokszor nem is kell kimenni sem arról a településről, ahol élünk, mert az utcán is szembe jönnek az ilyen emberek, akiknek a mélyszegénység nem egy megélt állapot, hanem egy természetes életforma, mindazzal, ami ezzel jár: bűnözés, alkoholizmus, erőszak. Háy János prózája azért is elemi erejű, mert gyakorlatilag írott szóvá fekteti le azt a beszélt nyelvet, amelyen ebben a társadalmi rétegben zajlik a mindennapos kommunikáció:
– jelzi ezt már az első oldal előtt, az egyes szám első személyben elmesélt történet teljesen fonetikus nyelven van. „Persze ha mindig azt mongyák rád, hogy tolvaj vagy, hát a végén könnyen tolvaj lesző, néha csak úgy, hogy börtönbe kerűsz, mer azt mongyák, te csinátad, oszt nem te csinátad, de a börtönbe megtanúsz mindent, meg olyan barátok is lesznek, amilyen barátok vótak a négernek is, mer ő is a börtönbe szette össze azokat, akik segítettek neki lopnyi” – állapítja meg a cigány nő, akinek az egész élete elénk tárul, az összes történettel, érzéssel, durva jelenettel. Akárcsak Háy korábbi munkáiban, a Mamikámban is azt érzi az olvasó, hogy e közeg nyelvén nagyon kifinomultan tud beszélni és beszéltetni az író.
„Az biztos, hogy elég világosan látni kell, hogy kikről írsz, sokszor már előre tudja az ember, sokszor csak a létrehozás során fedik fel magukat a szereplők, de a lényeg mindig ugyanaz, ismerned kell azt a lélektani anyagot, amit a szöveg feldolgoz. Ez kívülről- és belülrőllátást is feltételez, de a végeredmény soha nem lehet külsődleges” – mondta a Helikonnak adott interjújában tavaly, s ez a regénye is ezt bizonyítja.
Háy János nemrég Székelyudvarhelyen találkozott az olvasókkal
Fotó: Beliczay László
Igen, lélektani regénynek is mondható a Mamikám, hiszen főszereplője nemcsak történeteket mesél, hanem rengeteget vívódik is önmagával. Nemcsak panaszkodik, hanem szentenciákat is oszt, de egyáltalán nem az jön le belőle, hogy az író felmentené ezt a közeget bármi alól is – a regény utolsó lapjain esik be az, hogy milyen erős esemény körül forog a történet. A Mamikám is olyan, hogy mozaikszerűen áll össze a kép a végére, ez is az író történetépítésének zsenialitását jelzi.
Az író nem ítélkezik, nem aláz, nem szentenciákat mond ezzel a nagyon sokrétű és összetett problémával kapcsolatban, nem a mélyszegénységben élő cigányság segítségkiáltása ez.
Ugyanakkor az is kikívánkozik belőlem, hogy feltegyem a kérdést: vajon lesz-e, lehet-e ebből a szövegből hangoskönyv vagy színházi előadás?
(Háy János: Mamikám, 200 oldal, Európa Könyvkiadó, 2021)
CsíkszékA rovat további cikkei
Fordított hagymás leveles tészta
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Fordított hagymás leveles tészta
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
A tavaszra várva
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
A tavaszra várva
Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
A Bálint-napi rózsacsokor útja
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
A Bálint-napi rózsacsokor útja
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!