
A ma Budapesten élő író sokadik könyve ez
Fotó: Katona Zoltán
Háy János nagyon sokat ír, évente akár több kötete is megjelenik – egyik magyarázat erre az, hogy gyermekkorában annyi munkát látott maga körül, hogy mindig kell valamivel foglalkoznia. Lám, A cégvezető után itt van a Mamikám, és ebben is benne vagyunk vastagon mi, akik úgy érezzük, hogy nem is a mi világunk ez. De igen, az, még akkor is, ha nem utazunk mindennap falura busszal, és nem egy cigányasszony jár hozzák takarítani. Mamikája mindenkinek lehet.
2021. szeptember 21., 18:172021. szeptember 21., 18:17
2021. szeptember 21., 18:222021. szeptember 21., 18:22
„A Mamikának én soha nem csinátam vóna olyat, hogy rosszat, mert a Mamika olyan vót nekem, hogy jobban vót anyám, mint akitő születtem...” – így kezdődik e sodró lendületű olvasmány, egy cigánylány önvallomása, Háy János új regénye, amelynek elementáris ereje, ütése az utolsó sorokig tart. Az egyszerű sorból származó, Vámosmikolán született, ma Budapesten élő író sokadik könyve ez, életművében pedig szerintem az az egyik kulcsfontosságú dolog, hogy több műfajban alkotott és alkot kitűnőt, illetve a hosszabb lélegzetű prózai munkái is különböznek egymástól témában, illetve írási technikában is.
Tavaly A cégvezető című regénye ütött nagyot, idén a budapesti könyvhétrre jelent meg a Mamikám: a felső tízezer és a „kőgazdag” emberek világa után ebben a teljes mélyszegénység tárul elénk egy magyar faluban. Ugyanott járunk, ahol Háy János kitűnő novellafűzéreinek és regényeinek (A bogyósgyümöcskertész fia, A gyerek és mások) helyszíne van, mert nemcsak az olvasó képzeletében, hanem ez a sokszorosított helyszín valóságosan is jelen van az életünkben Kelet-Európában.

A József Attila-díjas író, költő lendületesen mesélt az irodalom és a sors közötti viszonyról, az írásról, mint a teremtés folyamatáról, a művekben megalkotott valóságszerűség fontosságáról, de arról is, hogy miért gondolják róla, hogy egész évben nyaral.
Sokszor nem is kell kimenni sem arról a településről, ahol élünk, mert az utcán is szembe jönnek az ilyen emberek, akiknek a mélyszegénység nem egy megélt állapot, hanem egy természetes életforma, mindazzal, ami ezzel jár: bűnözés, alkoholizmus, erőszak. Háy János prózája azért is elemi erejű, mert gyakorlatilag írott szóvá fekteti le azt a beszélt nyelvet, amelyen ebben a társadalmi rétegben zajlik a mindennapos kommunikáció:
– jelzi ezt már az első oldal előtt, az egyes szám első személyben elmesélt történet teljesen fonetikus nyelven van. „Persze ha mindig azt mongyák rád, hogy tolvaj vagy, hát a végén könnyen tolvaj lesző, néha csak úgy, hogy börtönbe kerűsz, mer azt mongyák, te csinátad, oszt nem te csinátad, de a börtönbe megtanúsz mindent, meg olyan barátok is lesznek, amilyen barátok vótak a négernek is, mer ő is a börtönbe szette össze azokat, akik segítettek neki lopnyi” – állapítja meg a cigány nő, akinek az egész élete elénk tárul, az összes történettel, érzéssel, durva jelenettel. Akárcsak Háy korábbi munkáiban, a Mamikámban is azt érzi az olvasó, hogy e közeg nyelvén nagyon kifinomultan tud beszélni és beszéltetni az író.
„Az biztos, hogy elég világosan látni kell, hogy kikről írsz, sokszor már előre tudja az ember, sokszor csak a létrehozás során fedik fel magukat a szereplők, de a lényeg mindig ugyanaz, ismerned kell azt a lélektani anyagot, amit a szöveg feldolgoz. Ez kívülről- és belülrőllátást is feltételez, de a végeredmény soha nem lehet külsődleges” – mondta a Helikonnak adott interjújában tavaly, s ez a regénye is ezt bizonyítja.
Háy János nemrég Székelyudvarhelyen találkozott az olvasókkal
Fotó: Beliczay László
Igen, lélektani regénynek is mondható a Mamikám, hiszen főszereplője nemcsak történeteket mesél, hanem rengeteget vívódik is önmagával. Nemcsak panaszkodik, hanem szentenciákat is oszt, de egyáltalán nem az jön le belőle, hogy az író felmentené ezt a közeget bármi alól is – a regény utolsó lapjain esik be az, hogy milyen erős esemény körül forog a történet. A Mamikám is olyan, hogy mozaikszerűen áll össze a kép a végére, ez is az író történetépítésének zsenialitását jelzi.
Az író nem ítélkezik, nem aláz, nem szentenciákat mond ezzel a nagyon sokrétű és összetett problémával kapcsolatban, nem a mélyszegénységben élő cigányság segítségkiáltása ez.
Ugyanakkor az is kikívánkozik belőlem, hogy feltegyem a kérdést: vajon lesz-e, lehet-e ebből a szövegből hangoskönyv vagy színházi előadás?
(Háy János: Mamikám, 200 oldal, Európa Könyvkiadó, 2021)
November 11-én, a harmadik évaddal folytatódik az Amazonnál készült A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (The Lord of the Rings: The Rings of Power), ehhez jött ki most a legújabb kedvcsináló.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
szóljon hozzá!