„Hát a végén könnyen tolvaj lesző...” Háy János Mamikám című regényéről
A ma Budapesten élő író sokadik könyve ez
Fotó: Katona Zoltán
Háy János nagyon sokat ír, évente akár több kötete is megjelenik – egyik magyarázat erre az, hogy gyermekkorában annyi munkát látott maga körül, hogy mindig kell valamivel foglalkoznia. Lám, A cégvezető után itt van a Mamikám, és ebben is benne vagyunk vastagon mi, akik úgy érezzük, hogy nem is a mi világunk ez. De igen, az, még akkor is, ha nem utazunk mindennap falura busszal, és nem egy cigányasszony jár hozzák takarítani. Mamikája mindenkinek lehet.
Katona Zoltán
2021. szeptember 21., 18:172021. szeptember 21., 18:17
2021. szeptember 21., 18:222021. szeptember 21., 18:22
„A Mamikának én soha nem csinátam vóna olyat, hogy rosszat, mert a Mamika olyan vót nekem, hogy jobban vót anyám, mint akitő születtem...” – így kezdődik e sodró lendületű olvasmány, egy cigánylány önvallomása, Háy János új regénye, amelynek elementáris ereje, ütése az utolsó sorokig tart. Az egyszerű sorból származó, Vámosmikolán született, ma Budapesten élő író sokadik könyve ez, életművében pedig szerintem az az egyik kulcsfontosságú dolog, hogy több műfajban alkotott és alkot kitűnőt, illetve a hosszabb lélegzetű prózai munkái is különböznek egymástól témában, illetve írási technikában is.
Tavaly A cégvezető című regénye ütött nagyot, idén a budapesti könyvhétrre jelent meg a Mamikám: a felső tízezer és a „kőgazdag” emberek világa után ebben a teljes mélyszegénység tárul elénk egy magyar faluban. Ugyanott járunk, ahol Háy János kitűnő novellafűzéreinek és regényeinek (A bogyósgyümöcskertész fia, A gyerek és mások) helyszíne van, mert nemcsak az olvasó képzeletében, hanem ez a sokszorosított helyszín valóságosan is jelen van az életünkben Kelet-Európában.
korábban írtuk
Háy János: az esendőség köt össze minket
A József Attila-díjas író, költő lendületesen mesélt az irodalom és a sors közötti viszonyról, az írásról, mint a teremtés folyamatáról, a művekben megalkotott valóságszerűség fontosságáról, de arról is, hogy miért gondolják róla, hogy egész évben nyaral.
Sokszor nem is kell kimenni sem arról a településről, ahol élünk, mert az utcán is szembe jönnek az ilyen emberek, akiknek a mélyszegénység nem egy megélt állapot, hanem egy természetes életforma, mindazzal, ami ezzel jár: bűnözés, alkoholizmus, erőszak. Háy János prózája azért is elemi erejű, mert gyakorlatilag írott szóvá fekteti le azt a beszélt nyelvet, amelyen ebben a társadalmi rétegben zajlik a mindennapos kommunikáció:
– jelzi ezt már az első oldal előtt, az egyes szám első személyben elmesélt történet teljesen fonetikus nyelven van. „Persze ha mindig azt mongyák rád, hogy tolvaj vagy, hát a végén könnyen tolvaj lesző, néha csak úgy, hogy börtönbe kerűsz, mer azt mongyák, te csinátad, oszt nem te csinátad, de a börtönbe megtanúsz mindent, meg olyan barátok is lesznek, amilyen barátok vótak a négernek is, mer ő is a börtönbe szette össze azokat, akik segítettek neki lopnyi” – állapítja meg a cigány nő, akinek az egész élete elénk tárul, az összes történettel, érzéssel, durva jelenettel. Akárcsak Háy korábbi munkáiban, a Mamikámban is azt érzi az olvasó, hogy e közeg nyelvén nagyon kifinomultan tud beszélni és beszéltetni az író.
„Az biztos, hogy elég világosan látni kell, hogy kikről írsz, sokszor már előre tudja az ember, sokszor csak a létrehozás során fedik fel magukat a szereplők, de a lényeg mindig ugyanaz, ismerned kell azt a lélektani anyagot, amit a szöveg feldolgoz. Ez kívülről- és belülrőllátást is feltételez, de a végeredmény soha nem lehet külsődleges” – mondta a Helikonnak adott interjújában tavaly, s ez a regénye is ezt bizonyítja.
Háy János nemrég Székelyudvarhelyen találkozott az olvasókkal
Fotó: Beliczay László
Igen, lélektani regénynek is mondható a Mamikám, hiszen főszereplője nemcsak történeteket mesél, hanem rengeteget vívódik is önmagával. Nemcsak panaszkodik, hanem szentenciákat is oszt, de egyáltalán nem az jön le belőle, hogy az író felmentené ezt a közeget bármi alól is – a regény utolsó lapjain esik be az, hogy milyen erős esemény körül forog a történet. A Mamikám is olyan, hogy mozaikszerűen áll össze a kép a végére, ez is az író történetépítésének zsenialitását jelzi.
Az író nem ítélkezik, nem aláz, nem szentenciákat mond ezzel a nagyon sokrétű és összetett problémával kapcsolatban, nem a mélyszegénységben élő cigányság segítségkiáltása ez.
Ugyanakkor az is kikívánkozik belőlem, hogy feltegyem a kérdést: vajon lesz-e, lehet-e ebből a szövegből hangoskönyv vagy színházi előadás?
(Háy János: Mamikám, 200 oldal, Európa Könyvkiadó, 2021)
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hétköznapi eszem-iszom
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Hétköznapi eszem-iszom
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hagymás tört burgonya – videó
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Hagymás tört burgonya – videó
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!