
Benedekffy Katalin operaénekesként számos külföldi színpadon is fellépett
Fotó: Forrás: Benedekffy Katalin
Érettségi után nem vették fel a színművészetire Erdélyben, így sarkon fordult, és Budapestig meg sem állt. Addig vergődött és tanult, amíg főszerepeket játszó prózai színésznő lett, majd musical színész, később pedig világjárt operaénekes. Az erdélyi Előretolt Helyőrség decemberi lapszámában Benedekffy Katalin színművésszel, operaénekessel jelent meg interjú.
2021. december 13., 12:092021. december 13., 12:09
Benedekffy Katalin Nagygalambfalván született 1977-ben. 1998-ban Budapestre költözött, 2003-ban végzett a Pesti Magyar Színház Színiakadémiáján. Számos színházban játszott főszerepeket (Győr, Szolnok, Debrecen, Komárom, Kolozsvár és Temesvár, Budapesten a Thália Színház és a Fővárosi Operettszínház).
2005-ben elkészült a Huncutazás című filmje a Duna Tv támogatásával. 2005-ben bölcsészdiplomát szerzett. 2007-ben megalapította a Szín-Varázs Színi és Készségfejlesztő Iskolát gyerekeknek. Közben a legnagyobb mesterektől sajátította el a klasszikus éneklést. 2010-től hangversenyeken és nagyszabású előadásokon énekelt (Németország, Ausztria, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Spanyolország, Svájc, Egyesült Államok, Izrael, Oroszország és Kanada), illetve fellépett a bécsi Staatsoper művészeivel is több koncerten. 2012-ben a Szabad Tér Színház és a Kolozsvári Magyar Opera közös produkciójában, a Báthory Erzsébetben a címszerepet alakította. 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíját.
Mint mondta, az MMA ösztöndíjasaként a három év alatt, három különböző szinten szeretné beavatni az erdélyi gyermekeket a klasszikus zene világába.
Hozzátette: „Székelyföld nekem hitet és gyökeret adott, Magyarország pedig szárnyakat, hogy megvalósíthassam álmaimat.”
A teljes interjút az erdélyi Előretolt Helyőrség decemberi számában olvashatják.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!