Szinte a semmiből jövő, de túlzás nélkül a világot meghódító európai sorozat ér véget idén. A nagy pénzrablás két részletre osztott utolsó szezonja szeptember 3-án kezdődik és decemberben folytatódik. A pénteki premier előtt enyhén spoileresen összefoglaltuk, hogy miként lett világszenzáció a Dalí-maszkos rablók történetéből.
2021. augusztus 31., 16:232021. augusztus 31., 16:23
Fotó: Netflix
Szinte a semmiből jövő, de túlzás nélkül a világot meghódító európai sorozat ér véget idén. A nagy pénzrablás két részletre osztott utolsó szezonja szeptember 3-án kezdődik és decemberben folytatódik. A pénteki premier előtt enyhén spoileresen összefoglaltuk, hogy miként lett világszenzáció a Dalí-maszkos rablók történetéből.
2021. augusztus 31., 16:232021. augusztus 31., 16:23
Fotó: Netflix
Egy spanyol tévécsatorna saját gyártású sorozataként indult, és milliós nézettségű folytatásos történet lett belőle. Nem túlzás azt állítani, hogy
Hihetetlen várakozás előzi meg a Netflix spanyol presztízssorozatát, ami eredetileg La casa de papel címmel futott a spanyolországi Antena 3 csatornán, és amit a lehető legjobb érzékkel vásárolt meg és emelt be a kínálatába a Netflix, úgy, hogy valószínűleg maguk sem sejtették, hogy pár éven belül már

Egyszerű, kábeles sorozatnak indult Spanyolországban, azonban rövid idő alatt világszenzáció lett belőle. A szerethető karakterekkel, izgalmas történetvezetéssel, váratlan fordulatokkal operáló La Casa del Papel bebizonyította, hogy lehet újat alkotni a heist-műfajban.
Az első két (újravágott) szezon a spanyol királyi pénzverde kirablásáról szólt egy zseniálisan kidolgozott tervvel, annak megannyi nehézségével és buktatójával együtt, és ha a spanyolokon múlik, itt valószínűleg véget is érhetett volna a történet:
Fotó: Netflix
A Netflixnél azonban tudták, hogy addig kell ütni a vasat, amíg meleg, így megszületett a folytatás is, naná, hogy egy még grandiózusabb, még nagyobb téttel bíró rablással és annak a végletekig kidolgozott nagyszerű tervével, ugyanazokkal a labilis, megannyi különböző személyiségű és temperamentumú rablókkal, akikhez új, a későbbiekben szintén szimpatikussá váló karakterek csatlakozhatnak. Egyszóval,
Fotó: Netflix
A sorozat negyedik évada ráadásul pont a pandémia miatti lezárások első szakaszában vált elérhetővé (2020. április 3-án), tehát gyakorlatilag minden adott volt, hogy
Fotó: Netflix
A harmadik évad azzal indított, hogy a bandatagok szétszóródva élvezik az életet és a „rabolt” vagyont, a szabály mindössze az, hogy nem léphetnek kapcsolatba egymással azok, akik külön vannak egymástól. Ezt a szabályt rúgja fel Rio, aki műholdas telefonnal hívja fel szerelmét, Tokiót, így fedve fel saját pozícióját a hatóságok előtt, akik rövid hajsza után el is fogják őt. A banda tehát újra összeáll, és egy csavarral – miszerint a Professzorról kiderül, hogy a rablásban elhunyt Berlin testvére – máris elkezdődhet egy még grandiózusabb rablás véghezvitele, amiről kiderül, hogy a pénzverdés akciónál is hamarabb tervezték.
Két legyet ütnének egy csapásra, ehhez azonban ismét túl kell járniuk az immár nehéztüzérséget és a lehető legkeményebb offenzívákat bevető és a törvények áthágására nagyon is nyitott hatóságiak eszén is.
Fotó: Netflix
Az új, már a Netflix égisze alatt készülő évadokra tehát több, nagyobb, grandiózusabb lett minden, a negyedik évad végére pedig az is kiderült, hogy ez az újabb rablás tényleg nem hasonlítható semmihez, ami korábban a sorozatban történt,
Fotó: Netflix
Míg az első két évadban az volt a tét, hogy hidegvérrel, profik módjára oldják meg a rablás és a túszdráma során felmerülő problémákat, addig a harmadik és a negyedik évadra mondhatni, hogy szinte mindenki a túlfűtött érzelmek hálójában vergődik, és
Szinte nincs olyan szereplő, aki ne érezne valamit egy másik karakter iránt, holott a korábbi akció egyik alapvetése volt a kötődések kizárása, ezért is kapott mindenki egy városnevet alteregóként.
Fotó: Netflix
Nyilván a készítők jól tudták, hogy a személyes drámák érik el jobban a nézők bevonását és kötődését a szereplőkhöz, és ez nagyon is jól működik a sorozatban is, még ha ez a történetfolyam érzelgőssé válását eredményezi is. Ezt azonban fegyverropogással, akciókkal, és a minél tökösebb, keményebb megnyilvánulásokkal ellensúlyozzák, így
Működik tehát a tizenkilencre lapot húzás, ugyanakkor a rendkívül szimpatikus Berlin karakterét sem kell nélkülöznünk, hiszen visszaemlékezések formájában kapja meg a maga kedves háttértörténetét, ugyanakkor a tenyérbemászó egykori bankigazgató, Arturo is visszatér, hogy még nagyobb féregként vívja ki a néző gyűlöletét a karakter.
Fotó: Netflix
Egy szó mint száz, nagyon is működik a sorozat, ami tökéletesen alkalmas az úgynevezett – és a Netflix védjegyének számító – binge watchingolásra (egy ültünkben való megnézésre). A másik, ami miatt a néző azonosulni tud az egésszel az a rendszerellenes alaphelyzet, miszerint
Fotó: Netflix
A Dalí-maszkos rablók elleni hatósági akciót vezető ezredes az a balek irányításmániás és megfelelési kényszeres parancsolgató, a kegyetlen és rideg Sierra nyomozó pedig kellően gonosz és tenyérbemászó ahhoz, hogy végig utáljuk és megvetést érezzünk iránta, de azért valamilyen szinten megértsük az ő motivációit is.
És, hogy miként ér véget Tokióék és a Professzor grandiózus terve a spanyol nemzeti aranytartalék meglovasításával, az majd december 3-án derül ki, ugyanis bár szeptember 3-án folytatódik a sorozat, a Netflix két részletben jeleníti meg azt az említett két dátumon.
Fotó: Netflix
és az már biztos, hogy nem fogunk unatkozni az utolsó tíz rész alatt sem.
Fotó: Netflix
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!