Hirdetés
Hirdetés

Bella ciao! – A Dalí-maszkos rablók, akik meghódították a világot (2.)

Szinte a semmiből jövő, de túlzás nélkül a világot meghódító európai sorozat ér véget idén. A nagy pénzrablás két részletre osztott utolsó szezonja szeptember 3-án kezdődik és decemberben folytatódik. A pénteki premier előtt enyhén spoileresen összefoglaltuk, hogy miként lett világszenzáció a Dalí-maszkos rablók történetéből.

Tamás Attila

2021. augusztus 31., 16:232021. augusztus 31., 16:23

•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

Szinte a semmiből jövő, de túlzás nélkül a világot meghódító európai sorozat ér véget idén. A nagy pénzrablás két részletre osztott utolsó szezonja szeptember 3-án kezdődik és decemberben folytatódik. A pénteki premier előtt enyhén spoileresen összefoglaltuk, hogy miként lett világszenzáció a Dalí-maszkos rablók történetéből.

Tamás Attila

2021. augusztus 31., 16:232021. augusztus 31., 16:23

•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

Egy spanyol tévécsatorna saját gyártású sorozataként indult, és milliós nézettségű folytatásos történet lett belőle. Nem túlzás azt állítani, hogy

a Money Heist – A nagy pénzrablás a Netflixnek az, ami a Trónok harca volt az HBO-nak, azzal a különbséggel, hogy itt nem hetente kell várni az új epizódokra, hanem nyolc óra alatt le lehet tudni az egész évadot, hogy aztán egy év kihagyással érkezzen a folytatás.

Hirdetés

Hihetetlen várakozás előzi meg a Netflix spanyol presztízssorozatát, ami eredetileg La casa de papel címmel futott a spanyolországi Antena 3 csatornán, és amit a lehető legjobb érzékkel vásárolt meg és emelt be a kínálatába a Netflix, úgy, hogy valószínűleg maguk sem sejtették, hogy pár éven belül már

bögréken, pólókon és megannyi használati tárgyon köszönnek vissza a sorozat védjegyévé váló piros overallok és Dalí-maszkok, illetve hogy a fél világ kívülről fújja majd az egyik leghíresebb olasz partizándalt, a Bella Ciao-t, aminek reneszánszát szintén a sorozat hozta el.

korábban írtuk

Bella ciao! – A Dalí-maszkos rablók, akik meghódították a világot (1.)
Bella ciao! – A Dalí-maszkos rablók, akik meghódították a világot (1.)

Egyszerű, kábeles sorozatnak indult Spanyolországban, azonban rövid idő alatt világszenzáció lett belőle. A szerethető karakterekkel, izgalmas történetvezetéssel, váratlan fordulatokkal operáló La Casa del Papel bebizonyította, hogy lehet újat alkotni a heist-műfajban.

Az első két (újravágott) szezon a spanyol királyi pénzverde kirablásáról szólt egy zseniálisan kidolgozott tervvel, annak megannyi nehézségével és buktatójával együtt, és ha a spanyolokon múlik, itt valószínűleg véget is érhetett volna a történet:

„hőseink” a pénzverdében nyomtatott milliókkal lelépve új életet kezdenek a világ különböző tájain, boldogan élnek, amíg meg nem halnak, és nagy valószínűség szerint az unokáiknak sem kell majd dolgozniuk egy ekkora vagyon mellett.
•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

A Netflixnél azonban tudták, hogy addig kell ütni a vasat, amíg meleg, így megszületett a folytatás is, naná, hogy egy még grandiózusabb, még nagyobb téttel bíró rablással és annak a végletekig kidolgozott nagyszerű tervével, ugyanazokkal a labilis, megannyi különböző személyiségű és temperamentumú rablókkal, akikhez új, a későbbiekben szintén szimpatikussá váló karakterek csatlakozhatnak. Egyszóval,

emelték a tétet az írószobában, pénzt, paripát, fegyvert (de főleg pénzt) rendeltek hozzá és kezdődhetett is a munka, ami ismételten iszonyú nézettséget (és persze előfizetőket) hozott a konyhára az elmúlt két évben.
•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

A sorozat negyedik évada ráadásul pont a pandémia miatti lezárások első szakaszában vált elérhetővé (2020. április 3-án), tehát gyakorlatilag minden adott volt, hogy

nézők milliói cuppanjanak rá a Netflix sikersorozatára, behozzák a lemaradást, vagy élvezhessék a várva várt folytatást, ami összességében véve tényleg nem volt ahogy csalódást okozzon.
•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

A harmadik évad azzal indított, hogy a bandatagok szétszóródva élvezik az életet és a „rabolt” vagyont, a szabály mindössze az, hogy nem léphetnek kapcsolatba egymással azok, akik külön vannak egymástól. Ezt a szabályt rúgja fel Rio, aki műholdas telefonnal hívja fel szerelmét, Tokiót, így fedve fel saját pozícióját a hatóságok előtt, akik rövid hajsza után el is fogják őt. A banda tehát újra összeáll, és egy csavarral – miszerint a Professzorról kiderül, hogy a rablásban elhunyt Berlin testvére – máris elkezdődhet egy még grandiózusabb rablás véghezvitele, amiről kiderül, hogy a pénzverdés akciónál is hamarabb tervezték.

A banda, Berlin és a Professzor korábbi tervei alapján ezúttal a spanyol jegybank aranykészletére pályázik, miközben elfogott, és a hatóságok által megkínzott társuk kiszabadítása is az elsődleges céljaik között van.

Két legyet ütnének egy csapásra, ehhez azonban ismét túl kell járniuk az immár nehéztüzérséget és a lehető legkeményebb offenzívákat bevető és a törvények áthágására nagyon is nyitott hatóságiak eszén is.

•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

Az új, már a Netflix égisze alatt készülő évadokra tehát több, nagyobb, grandiózusabb lett minden, a negyedik évad végére pedig az is kiderült, hogy ez az újabb rablás tényleg nem hasonlítható semmihez, ami korábban a sorozatban történt,

a tétek pedig akkorák, hogy a szereplők majdhogynem összeroppannak azok súlya alatt.
•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

Míg az első két évadban az volt a tét, hogy hidegvérrel, profik módjára oldják meg a rablás és a túszdráma során felmerülő problémákat, addig a harmadik és a negyedik évadra mondhatni, hogy szinte mindenki a túlfűtött érzelmek hálójában vergődik, és

nem elég, hogy a hatósági offenzíva Damoklész kardjaként lebeg a fejük felett, ők a rablás mellett főként egymással és az egymás iránti érzéseikkel vannak elfoglalva.

Szinte nincs olyan szereplő, aki ne érezne valamit egy másik karakter iránt, holott a korábbi akció egyik alapvetése volt a kötődések kizárása, ezért is kapott mindenki egy városnevet alteregóként.

•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

Nyilván a készítők jól tudták, hogy a személyes drámák érik el jobban a nézők bevonását és kötődését a szereplőkhöz, és ez nagyon is jól működik a sorozatban is, még ha ez a történetfolyam érzelgőssé válását eredményezi is. Ezt azonban fegyverropogással, akciókkal, és a minél tökösebb, keményebb megnyilvánulásokkal ellensúlyozzák, így

a túlfűtött dráma mellett akciót is kapunk dögivel, de a humorról sem feledkeztek meg az írók.

Működik tehát a tizenkilencre lapot húzás, ugyanakkor a rendkívül szimpatikus Berlin karakterét sem kell nélkülöznünk, hiszen visszaemlékezések formájában kapja meg a maga kedves háttértörténetét, ugyanakkor a tenyérbemászó egykori bankigazgató, Arturo is visszatér, hogy még nagyobb féregként vívja ki a néző gyűlöletét a karakter.

•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

Egy szó mint száz, nagyon is működik a sorozat, ami tökéletesen alkalmas az úgynevezett – és a Netflix védjegyének számító – binge watchingolásra (egy ültünkben való megnézésre). A másik, ami miatt a néző azonosulni tud az egésszel az a rendszerellenes alaphelyzet, miszerint

a rablók egyfajta modern kori Robin Hood-ok, míg a hatóságok emberei utolsó szemét disznók, akik bármire képesek a korábbi szemétségeik eltussolására és a rablók likvidálása érdekében.
•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

A Dalí-maszkos rablók elleni hatósági akciót vezető ezredes az a balek irányításmániás és megfelelési kényszeres parancsolgató, a kegyetlen és rideg Sierra nyomozó pedig kellően gonosz és tenyérbemászó ahhoz, hogy végig utáljuk és megvetést érezzünk iránta, de azért valamilyen szinten megértsük az ő motivációit is.

És, hogy miként ér véget Tokióék és a Professzor grandiózus terve a spanyol nemzeti aranytartalék meglovasításával, az majd december 3-án derül ki, ugyanis bár szeptember 3-án folytatódik a sorozat, a Netflix két részletben jeleníti meg azt az említett két dátumon.

•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

Most megkapjuk a végső akció felvezetését, aztán három hónap múlva a grandiózusnak ígért finálét,

és az már biztos, hogy nem fogunk unatkozni az utolsó tíz rész alatt sem.

•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

A rovat további cikkei

2026. március 29., vasárnap

Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz

Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.

Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum

Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.

A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
2026. március 28., szombat

Túrófánk – videó

Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.

Túrófánk – videó
Túrófánk – videó
2026. március 28., szombat

Túrófánk – videó

2026. március 27., péntek

Világnaptól világnapig: színház a Ligeten

„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.

Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
Hirdetés
2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.

A lélek kenyere
A lélek kenyere
2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.

Legényálomból kötetbemutató
Legényálomból kötetbemutató
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

2026. március 26., csütörtök

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban

A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
Hirdetés
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.

A hiányban is a szépet látni
A hiányban is a szépet látni
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

2026. március 25., szerda

Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk

Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.

Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
2026. március 25., szerda

Legényfogó csirke – videó

Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.

Legényfogó csirke – videó
Legényfogó csirke – videó
2026. március 25., szerda

Legényfogó csirke – videó

Hirdetés