Egyszerű, kábeles sorozatnak indult Spanyolországban, azonban rövid idő alatt világszenzáció lett belőle a Netflixnek köszönhetően. A szerethető karakterekkel, izgalmas történetvezetéssel, váratlan fordulatokkal operáló La Casa del Papel (Money Heist – A nagy pénzrablás) sorozat a leghíresebb olasz partizándallal, piros overallokkal, Dalí-maszkos rablókkal bizonyította be, hogy igenis, lehet rendkívül egyedit és újat alkotni a heist-műfajban. Kritika az első két évadról.
2020. augusztus 26., 19:122020. augusztus 26., 19:12
2020. augusztus 26., 19:352020. augusztus 26., 19:35
Fotó: Netflix
Egyszerű, kábeles sorozatnak indult Spanyolországban, azonban rövid idő alatt világszenzáció lett belőle a Netflixnek köszönhetően. A szerethető karakterekkel, izgalmas történetvezetéssel, váratlan fordulatokkal operáló La Casa del Papel (Money Heist – A nagy pénzrablás) sorozat a leghíresebb olasz partizándallal, piros overallokkal, Dalí-maszkos rablókkal bizonyította be, hogy igenis, lehet rendkívül egyedit és újat alkotni a heist-műfajban. Kritika az első két évadról.
2020. augusztus 26., 19:122020. augusztus 26., 19:12
2020. augusztus 26., 19:352020. augusztus 26., 19:35
Fotó: Netflix
Ki ne hallotta volna legalább egyszer a legismertebb olasz partizán-dalt, a legendás Bella ciao-t, aminek természetesen magyar feldolgozása is van? A fasizmus ellen kibontakozó partizán ellenállás által ismertté tett dal reneszánsza napjainkra tehető annak köszönhetően, hogy a 2018-ban a Netflix beemelte a kínálatába a spanyol Antena 3 csatorna akkor már az országban népszerű La Casa de Papel című sorozatát, ami ismét tömegekkel ismertette meg a híres olasz partizándalt.
A Netflix európai és más kontinensek folytatásos, helyi tévécsatornákon lemenő sorozatai iránt „szaglászó” csapata jó érzékkel csapott le Álex Pina La Casa de Papeljére, nem is sejtve, hogy mekkora aranytojást tojó tyúkra találtak benne. Az eredeti, 15 epizódos folytatásos történetet 22 rövidebb epizódra és két évadra, pontosabban fejezetre osztották, adtak neki egy közérthetőbb, angol címet (Money Heist), az előfizetőknek pedig több sem kellett:
Fotó: Netflix
Valahol érthető, hogy miért lett világszinten is ennyire népszerű Álex Pina forgatókönyvíró sorozata, ami korábban csak a spanyol nézők kiváltsága volt: az újravágott, 22 epizód tökéletesen alkalmas a darálásra, vagyis arra, hogy egymás után nézzük őket. Dinamikájában és felépítésében talán a Szökéshez (Prison Break) lehetne a legjobban hasonlítani, hiszen itt is egy előre kitalált nagy terv végrehajtását követhetjük végig olyan epizódvégi cliffhangerekkel, amik rögtön „kérik” a következő rész megnézését.
A sztori a Spanyol Királyi Pénzverde kirablásáról szól, ami egy rendkívüli, részletekbe menő, precíz terv alapján történik. Adott egy fura lángész, akit bűntársai a Professzor néven ismernek, a pitiáner bűnözőkből összeálló csapat tagjai pedig városneveket kapnak, hogy identitásuk egy része titokban maradhasson.
Fotó: Netflix
Tokió, Nairobi, Berlin, Denver, Moszkva, Rió, Helsinki és Oslo
A banda tehát a szó szoros értelemben nem lop, hanem pénzt gyárt, ezáltal egyfajta morális szürke zónát hozva létre a tettük megítélését illetően. A túszejtős akció másik szabálya, hogy senkit nem ölnek meg, a foglyul ejtett dolgozókra és a rablás előtt a pénzverdébe látogató diákokra azért van szükségük, hogy időt és pénzt nyerjenek. Igen ám, de minden zseniális tervbe gikszerek csúsznak egyszer,
Fotó: Netflix
A csapatot kívülről irányító és segítő Professzor sem készülhetett fel minden egyes eshetőségre, így az epizódon keresztül zajló rablás és túszdráma nem várt fordulatokat hoz, és egy percig sem hagyja, hogy a néző unatkozzon, hanem hogy körömrágva várja, hogy mi fog kisülni ebből az egész, hatalmas téttel bíró kalamajkából.
Az akció mellett természetesen a dráma is helyet kap a történetben, a jobbnál jobban megírt karakterek személyes indíttatásai, revelációi, érzelmi hullámvasútjai sikerei és kudarcai pedig azért jók, hogy
Fotó: Netflix
A Tokió narrálásával elmesélt történet pedig kevésbé lenne élvezetes az egyre szimpatikusabbá vagy éppen irritálóbbá váló szereplők nélkül, elég csak a rendkívül viccesen röhögő Denver rendkívüli elszántságára és érzelmességére, Nairobi maximalizmusára és hidegvérére, a Professzor profizmusára és időnkénti esetlenségére, Berlin megalomániájára vagy éppen Rió forrófejűségére gondolni, de ott van a tenyérbemászó és irritáló természetű bankigazgató, Arturó, akit lehetetlenség nem utálni. Ők a rendkívül precízen kidolgozott terv végrehajtói, akik bár felkészültek minden eshetőségre, mégsem tudják irányításuk alatt tartani a műveletet, köszönhetően
Fotó: Netflix
Két évadon keresztül izgulhatunk tehát, hogy mi lesz a rablás végeredménye, amit a hatóságok szemszögéből is követhetünk, hiszen Raquel Murillo nyomozó és az általa irányított operatív csapat próbálja a Professzor tervét meghiúsítani és a túszokat kiszabadítani. A rablással párhuzamosan kibontakozó nyomozást számos, eléjük gördített akadály nehezíti, de néha azért a Professzor csapata is el-elcsúszik egy banánhéjon, ami természetesen a nyomozók malmára hajtja a vizet.
A Money Heist mindezek ellenére nem egy tökéletes sorozat, ennek is megvannak a maga hibái az ordító logikátlanságok, a nem következetesen felvett és összevágott jelenetek sokaságában, amik néha rendkívül idegesítőek tudnak lenni. Ezeket leszámítva azonban
Fotó: Netflix
A rendkívüli népszerűséget látva a sorozat harmadik és negyedik fejezeteit már a Netflix készíttette el, felkérve a sorozat alkotóját, hogy folytassa a két évadban kerek egésszé összeállt történetet. Így készülhetett el a már nagyobb költségvetéssel, a Netflix bábáskodásával a harmadik és negyedik etap, ami teljesen új irányt vett, és ami a tervek szerint a járványhelyzetet követően csak mostanában újraindult forgatással
De minderre majd egy következő anyagban térünk ki, addig azonban még párszor meghallgatjuk a Bella ciao-t.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!