
Fotó: Békeidő
Nem a jobb időkről szól Hajdu Szabolcs új filmje, a Békeidő, hanem épp ellenkezőleg: olyan élethelyzeteket taglal, amikből épp a béke hiányzik. Ez az ellentmondás azonban nem visszás, hanem épp ellenkezőleg: azt mutatja meg, hogy mindannyian békére és megértésre vágyunk. Kritika.
2020. április 24., 17:362020. április 24., 17:36
2020. április 24., 23:382020. április 24., 23:38
Hajdu Szabolcs legújabb játékfilmje eseményszámba megy: ez az első magyar nagyjátékfilm, ami online debütált az újfajta koronavírus-járvány miatti mozibezárások következményeként. Eseményszámba megy, mert az első magyar film, amit
Az eredetileg Treasure city (Kincses város) címet viselő alkotás már a premierje előtt bekerült a hírekbe, és nem csak az online megjelenés apropóján, hanem mert Vitézy László forgatókönyvíró és rendező plágiummal vádolta meg Hajdu Szabolcsot, ugyanis ő már készített egy filmet 1979-ben Békeidő címmel. Hajdu erről a vádról a közösségi médiából értesült, és úgy reagált, hogy nem érzi lopásnak a címet, mivel a békeidő elég tág fogalomként értelmezhető, és a két alkotásnak meg kell férnie egymás mellett.
Fotó: Békeidő
Hajdu filmje a kiszolgáltatottságról, egymás leuralni akarásáról szól, cselekménye pedig egyetlen éjszaka alatt játszódik. (Érdekesség, hogy a film producere az a Jim Stark, aki a hasonló témájú Éjszaka a Földön – Night on Earth producere is volt).
Már az első jelenetek egyike egy olyan tömény kurvapicsázásba átcsapó szituáció, aminek láttán jön, hogy nézőként elfordítsuk a fejünk, hiszen alapjáraton nem szeretünk az ilyen helyzetek külső szemlélői lenni. A virágárus és a folyton tanácstalan vevő konfliktusa azonban csak egy a megannyi, verbális és fizikai bántásba is átcsapó helyzet közül, amiknek elszenvedői azok a szereplők, akiket valamilyen módon összeköt a sorsuk egy másik jelenetben látott karakterrel.
Fotó: Békeidő
A Békeidőben részesei lehetünk egy lelkész családi drámájának (a lelkészt a film rendezője, Hajdu Szabolcs játssza), egy rendkívül határozatlan nő tapasztalatainak, egy lakásszínházi előadás utáni személyes drámának. Beleláthatunk egy rendszer ellen lázadó aktivista-csoport vezéralakjának ellentmondásos személyiségébe, aki demonstrációt szervez, de magánéletében pont ugyanolyan vaskalapos, mint a rendszer, ami ellen lázad. Helyet kap ugyanakkor a filmben egy fiatalon apává vált, szexuálisan és emberileg éretlen figura és egy meglehetősen fura taxisofőr utazása, de
A főszereplők mellett ugyanakkor a konfliktusok kibontakozásáért nagyban felelős mellékszereplők is rendkívül érdekesek, elég csak a türelmét egyre inkább elveszítő virágárusra vagy éppen a fiatal pincérre gondolni, akit látszólag arra predestináltak a felmenői, hogy élete végéig ugyanabban az étteremben dolgozzon.
Fotó: Békeidő
Mindezt politikai és közéleti áthallásokkal teszi még aktuálisabbá a rendező, aki Kolozsváron, Budapesten és korábbi gyakorlatához hasonlóan a saját lakásában forgatta alkotótársával – az alkotásban szintén szerepet kapó – Török-Illyés Orsolyával a filmet. Hajdu Szabolcs „házimozija” azonban nem rendhagyó, hiszen egy oktatási programból nőtte ki magát, így olyan kezdő filmesek is belekerültek az alkotási folyamatba, akiknek korábban még nem volt lehetőségük részt venni egy nagyjátékfilm elkészítésében. Ez a vetület is különlegessé teszi a Békeidőt, hiszen a Látókép-Production és a kolozsvári Filmtett Egyesület közreműködésével létrejött alkotás jelenetei
Hajduék nem akarták kivárni, amíg a bizonytalan jövőben újraindul a filmipar, így április 23-án egy mozijegy áráért (4 dollárért, vagyis 18 lejért) online kikölcsönözhetővé tették a filmjüket. A rendező a Filmtettnek adott interjújában arra is kitért, hogy egyrészt az aktuális áthallások és a politikai rezonancia miatt is döntöttek úgy, hogy
Fotó: Békeidő
A fent említett aktuálpolitikai áthallásokkal nem finomkodtak az alkotók, bár személyes drámákról és kiszolgáltatottságról van szó, azért a meg nem nevezett, Budapest és Kolozsvár egyvelegéből összerakott városban az autó rádiójából „migránshírek” szólnak, a politikai aktivisták egyértelműen a magyar kormány ellen lázadnak, ugyanakkor
A Békeidő számos, hétköznapi helyzetből inspirálódott kényelmetlen helyzettel szembesíti a nézőt, így aki könnyed, vidám szórakozásra vágyik a legújabb magyar filmtől, annak semmiképp sem ajánljuk. Aki viszont ismeri Hajdu Szabolcs korábbi munkáit, vagy legalább látta az Ernelláék Farkaséknál filmjét, az biztosan nem fog csalódni a Békeidőben sem.
Fotó: Békeidő
A filmet így, az otthoni karanténban látva pedig lesz időnk azon is elgondolkodni, hogy milyen a mi „békeidőnk”, illetve képesek vagyunk-e kitörni belőle, vagy fenntartjuk a folyamatos elhallgatásokra és kompromisszumokra épülő állapotokat?
Békeidő (2020)
magyar filmdráma
Írta és rendezte: Hajdu Szabolcs
Producerek: Jim Stark, Hajdu Szabolcs, Török-Illyés Orsolya
Koproducerek: Dan Wechsler, Andreas Roald, Jamal Zeinal-Zade és Zágoni Bálint
Társproducer: Zányi Tamás
Line producer: Eszes Fruzsina
Jelmeztervező: Nyitrai Karola
Látványtervező: Nyitrai Anna
Zene: Freakin’ Disco
Hang: Érsek Lajos
Vágó: Kővári Szabolcs Olivér
Operatőr: Bántó Csaba
Szereplők: Sárosdi Lilla, Szabó Domokos, Pálfi Magdó, Földeáki Nóra, Hajdu Szabolcs, Krokovay Ábel, Török-Illyés Orsolya, Hajdu Lujza, Wrochna Fanni, Schilling Árpád, Buchmann Wilhelm, Gelányi Bence, Bocsárdi Magor, Molnár Enikő, Deák Zoltán, Ötvös Kinga, Tóth Orsi, Katona László, Sándor Anna, Halmi Gábor
A filmet ide kattintva lehet kikölcsönözni és megnézni.
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
szóljon hozzá!