
Fotó: Békeidő
Nem a jobb időkről szól Hajdu Szabolcs új filmje, a Békeidő, hanem épp ellenkezőleg: olyan élethelyzeteket taglal, amikből épp a béke hiányzik. Ez az ellentmondás azonban nem visszás, hanem épp ellenkezőleg: azt mutatja meg, hogy mindannyian békére és megértésre vágyunk. Kritika.
2020. április 24., 17:362020. április 24., 17:36
2020. április 24., 23:382020. április 24., 23:38
Hajdu Szabolcs legújabb játékfilmje eseményszámba megy: ez az első magyar nagyjátékfilm, ami online debütált az újfajta koronavírus-járvány miatti mozibezárások következményeként. Eseményszámba megy, mert az első magyar film, amit
Az eredetileg Treasure city (Kincses város) címet viselő alkotás már a premierje előtt bekerült a hírekbe, és nem csak az online megjelenés apropóján, hanem mert Vitézy László forgatókönyvíró és rendező plágiummal vádolta meg Hajdu Szabolcsot, ugyanis ő már készített egy filmet 1979-ben Békeidő címmel. Hajdu erről a vádról a közösségi médiából értesült, és úgy reagált, hogy nem érzi lopásnak a címet, mivel a békeidő elég tág fogalomként értelmezhető, és a két alkotásnak meg kell férnie egymás mellett.
Fotó: Békeidő
Hajdu filmje a kiszolgáltatottságról, egymás leuralni akarásáról szól, cselekménye pedig egyetlen éjszaka alatt játszódik. (Érdekesség, hogy a film producere az a Jim Stark, aki a hasonló témájú Éjszaka a Földön – Night on Earth producere is volt).
Már az első jelenetek egyike egy olyan tömény kurvapicsázásba átcsapó szituáció, aminek láttán jön, hogy nézőként elfordítsuk a fejünk, hiszen alapjáraton nem szeretünk az ilyen helyzetek külső szemlélői lenni. A virágárus és a folyton tanácstalan vevő konfliktusa azonban csak egy a megannyi, verbális és fizikai bántásba is átcsapó helyzet közül, amiknek elszenvedői azok a szereplők, akiket valamilyen módon összeköt a sorsuk egy másik jelenetben látott karakterrel.
Fotó: Békeidő
A Békeidőben részesei lehetünk egy lelkész családi drámájának (a lelkészt a film rendezője, Hajdu Szabolcs játssza), egy rendkívül határozatlan nő tapasztalatainak, egy lakásszínházi előadás utáni személyes drámának. Beleláthatunk egy rendszer ellen lázadó aktivista-csoport vezéralakjának ellentmondásos személyiségébe, aki demonstrációt szervez, de magánéletében pont ugyanolyan vaskalapos, mint a rendszer, ami ellen lázad. Helyet kap ugyanakkor a filmben egy fiatalon apává vált, szexuálisan és emberileg éretlen figura és egy meglehetősen fura taxisofőr utazása, de
A főszereplők mellett ugyanakkor a konfliktusok kibontakozásáért nagyban felelős mellékszereplők is rendkívül érdekesek, elég csak a türelmét egyre inkább elveszítő virágárusra vagy éppen a fiatal pincérre gondolni, akit látszólag arra predestináltak a felmenői, hogy élete végéig ugyanabban az étteremben dolgozzon.
Fotó: Békeidő
Mindezt politikai és közéleti áthallásokkal teszi még aktuálisabbá a rendező, aki Kolozsváron, Budapesten és korábbi gyakorlatához hasonlóan a saját lakásában forgatta alkotótársával – az alkotásban szintén szerepet kapó – Török-Illyés Orsolyával a filmet. Hajdu Szabolcs „házimozija” azonban nem rendhagyó, hiszen egy oktatási programból nőtte ki magát, így olyan kezdő filmesek is belekerültek az alkotási folyamatba, akiknek korábban még nem volt lehetőségük részt venni egy nagyjátékfilm elkészítésében. Ez a vetület is különlegessé teszi a Békeidőt, hiszen a Látókép-Production és a kolozsvári Filmtett Egyesület közreműködésével létrejött alkotás jelenetei
Hajduék nem akarták kivárni, amíg a bizonytalan jövőben újraindul a filmipar, így április 23-án egy mozijegy áráért (4 dollárért, vagyis 18 lejért) online kikölcsönözhetővé tették a filmjüket. A rendező a Filmtettnek adott interjújában arra is kitért, hogy egyrészt az aktuális áthallások és a politikai rezonancia miatt is döntöttek úgy, hogy
Fotó: Békeidő
A fent említett aktuálpolitikai áthallásokkal nem finomkodtak az alkotók, bár személyes drámákról és kiszolgáltatottságról van szó, azért a meg nem nevezett, Budapest és Kolozsvár egyvelegéből összerakott városban az autó rádiójából „migránshírek” szólnak, a politikai aktivisták egyértelműen a magyar kormány ellen lázadnak, ugyanakkor
A Békeidő számos, hétköznapi helyzetből inspirálódott kényelmetlen helyzettel szembesíti a nézőt, így aki könnyed, vidám szórakozásra vágyik a legújabb magyar filmtől, annak semmiképp sem ajánljuk. Aki viszont ismeri Hajdu Szabolcs korábbi munkáit, vagy legalább látta az Ernelláék Farkaséknál filmjét, az biztosan nem fog csalódni a Békeidőben sem.
Fotó: Békeidő
A filmet így, az otthoni karanténban látva pedig lesz időnk azon is elgondolkodni, hogy milyen a mi „békeidőnk”, illetve képesek vagyunk-e kitörni belőle, vagy fenntartjuk a folyamatos elhallgatásokra és kompromisszumokra épülő állapotokat?
Békeidő (2020)
magyar filmdráma
Írta és rendezte: Hajdu Szabolcs
Producerek: Jim Stark, Hajdu Szabolcs, Török-Illyés Orsolya
Koproducerek: Dan Wechsler, Andreas Roald, Jamal Zeinal-Zade és Zágoni Bálint
Társproducer: Zányi Tamás
Line producer: Eszes Fruzsina
Jelmeztervező: Nyitrai Karola
Látványtervező: Nyitrai Anna
Zene: Freakin’ Disco
Hang: Érsek Lajos
Vágó: Kővári Szabolcs Olivér
Operatőr: Bántó Csaba
Szereplők: Sárosdi Lilla, Szabó Domokos, Pálfi Magdó, Földeáki Nóra, Hajdu Szabolcs, Krokovay Ábel, Török-Illyés Orsolya, Hajdu Lujza, Wrochna Fanni, Schilling Árpád, Buchmann Wilhelm, Gelányi Bence, Bocsárdi Magor, Molnár Enikő, Deák Zoltán, Ötvös Kinga, Tóth Orsi, Katona László, Sándor Anna, Halmi Gábor
A filmet ide kattintva lehet kikölcsönözni és megnézni.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
szóljon hozzá!