Hirdetés
Hirdetés

Béke az, ami kompromisszumokra, elhallgatásra és beletörődésre épül?

•  Fotó: Békeidő

Fotó: Békeidő

Nem a jobb időkről szól Hajdu Szabolcs új filmje, a Békeidő, hanem épp ellenkezőleg: olyan élethelyzeteket taglal, amikből épp a béke hiányzik. Ez az ellentmondás azonban nem visszás, hanem épp ellenkezőleg: azt mutatja meg, hogy mindannyian békére és megértésre vágyunk. Kritika.

Tamás Attila

2020. április 24., 17:362020. április 24., 17:36

2020. április 24., 23:382020. április 24., 23:38

Hajdu Szabolcs legújabb játékfilmje eseményszámba megy: ez az első magyar nagyjátékfilm, ami online debütált az újfajta koronavírus-járvány miatti mozibezárások következményeként. Eseményszámba megy, mert az első magyar film, amit

a premier napján Budapesttől Csíkszeredáig egyszerre lehetett megnézni, igaz, a mozivászon nyújtotta vizuális élmény és a moziterem által biztosított közösségi élmény nélkülözésével.

Hirdetés

Az eredetileg Treasure city (Kincses város) címet viselő alkotás már a premierje előtt bekerült a hírekbe, és nem csak az online megjelenés apropóján, hanem mert Vitézy László forgatókönyvíró és rendező plágiummal vádolta meg Hajdu Szabolcsot, ugyanis ő már készített egy filmet 1979-ben Békeidő címmel. Hajdu erről a vádról a közösségi médiából értesült, és úgy reagált, hogy nem érzi lopásnak a címet, mivel a békeidő elég tág fogalomként értelmezhető, és a két alkotásnak meg kell férnie egymás mellett.

•  Fotó: Békeidő Galéria

Fotó: Békeidő

Hajdu filmje a kiszolgáltatottságról, egymás leuralni akarásáról szól, cselekménye pedig egyetlen éjszaka alatt játszódik. (Érdekesség, hogy a film producere az a Jim Stark, aki a hasonló témájú Éjszaka a Földön – Night on Earth producere is volt).

A szereplők látszólag nagyon különböznek egymástól, mégis összeköti őket valami: agresszorok, vagy egy másik helyzetben épp egy agresszió elszenvedői.

Már az első jelenetek egyike egy olyan tömény kurvapicsázásba átcsapó szituáció, aminek láttán jön, hogy nézőként elfordítsuk a fejünk, hiszen alapjáraton nem szeretünk az ilyen helyzetek külső szemlélői lenni. A virágárus és a folyton tanácstalan vevő konfliktusa azonban csak egy a megannyi, verbális és fizikai bántásba is átcsapó helyzet közül, amiknek elszenvedői azok a szereplők, akiket valamilyen módon összeköt a sorsuk egy másik jelenetben látott karakterrel.

•  Fotó: Békeidő Galéria

Fotó: Békeidő

A Békeidőben részesei lehetünk egy lelkész családi drámájának (a lelkészt a film rendezője, Hajdu Szabolcs játssza), egy rendkívül határozatlan nő tapasztalatainak, egy lakásszínházi előadás utáni személyes drámának. Beleláthatunk egy rendszer ellen lázadó aktivista-csoport vezéralakjának ellentmondásos személyiségébe, aki demonstrációt szervez, de magánéletében pont ugyanolyan vaskalapos, mint a rendszer, ami ellen lázad. Helyet kap ugyanakkor a filmben egy fiatalon apává vált, szexuálisan és emberileg éretlen figura és egy meglehetősen fura taxisofőr utazása, de

megjelenik a szürreális, a megmagyarázhatatlan, a mágia is, ami a végére kissé elrugaszkodottá teszi a történetet a valóságtól.

A főszereplők mellett ugyanakkor a konfliktusok kibontakozásáért nagyban felelős mellékszereplők is rendkívül érdekesek, elég csak a türelmét egyre inkább elveszítő virágárusra vagy éppen a fiatal pincérre gondolni, akit látszólag arra predestináltak a felmenői, hogy élete végéig ugyanabban az étteremben dolgozzon.

•  Fotó: Békeidő Galéria

Fotó: Békeidő

Mindezt politikai és közéleti áthallásokkal teszi még aktuálisabbá a rendező, aki Kolozsváron, Budapesten és korábbi gyakorlatához hasonlóan a saját lakásában forgatta alkotótársával – az alkotásban szintén szerepet kapó – Török-Illyés Orsolyával a filmet. Hajdu Szabolcs „házimozija” azonban nem rendhagyó, hiszen egy oktatási programból nőtte ki magát, így olyan kezdő filmesek is belekerültek az alkotási folyamatba, akiknek korábban még nem volt lehetőségük részt venni egy nagyjátékfilm elkészítésében. Ez a vetület is különlegessé teszi a Békeidőt, hiszen a Látókép-Production és a kolozsvári Filmtett Egyesület közreműködésével létrejött alkotás jelenetei

eredetileg színészi gyakorlatnak indultak, amit aztán az író-rendező és csapata továbbgondolt és összefűzött, majd filmre álmodott.

Hajduék nem akarták kivárni, amíg a bizonytalan jövőben újraindul a filmipar, így április 23-án egy mozijegy áráért (4 dollárért, vagyis 18 lejért) online kikölcsönözhetővé tették a filmjüket. A rendező a Filmtettnek adott interjújában arra is kitért, hogy egyrészt az aktuális áthallások és a politikai rezonancia miatt is döntöttek úgy, hogy

nem várnak az esetleges filmfesztiválokra, hanem online mutatják be a filmjüket, abban a reményben is, hogy mivel az emberek kénytelenek otthon ülni, hátha sokakhoz eljut az alkotásuk.

•  Fotó: Békeidő Galéria

Fotó: Békeidő

A fent említett aktuálpolitikai áthallásokkal nem finomkodtak az alkotók, bár személyes drámákról és kiszolgáltatottságról van szó, azért a meg nem nevezett, Budapest és Kolozsvár egyvelegéből összerakott városban az autó rádiójából „migránshírek” szólnak, a politikai aktivisták egyértelműen a magyar kormány ellen lázadnak, ugyanakkor

alulnézetből, annak személyes vetületével jelenik meg a filmben a #metoo zaklatási botrány egy példája, amiről egy dolog olvasni, és teljesen más, amikor a maga kegyetlen valóságában meg is mutatják.

A Békeidő számos, hétköznapi helyzetből inspirálódott kényelmetlen helyzettel szembesíti a nézőt, így aki könnyed, vidám szórakozásra vágyik a legújabb magyar filmtől, annak semmiképp sem ajánljuk. Aki viszont ismeri Hajdu Szabolcs korábbi munkáit, vagy legalább látta az Ernelláék Farkaséknál filmjét, az biztosan nem fog csalódni a Békeidőben sem.

•  Fotó: Békeidő Galéria

Fotó: Békeidő

A filmet így, az otthoni karanténban látva pedig lesz időnk azon is elgondolkodni, hogy milyen a mi „békeidőnk”, illetve képesek vagyunk-e kitörni belőle, vagy fenntartjuk a folyamatos elhallgatásokra és kompromisszumokra épülő állapotokat?

Békeidő (2020)
magyar filmdráma
Írta és rendezte: Hajdu Szabolcs
Producerek: Jim Stark, Hajdu Szabolcs, Török-Illyés Orsolya
Koproducerek: Dan Wechsler, Andreas Roald, Jamal Zeinal-Zade és Zágoni Bálint
Társproducer: Zányi Tamás
Line producer: Eszes Fruzsina
Jelmeztervező: Nyitrai Karola
Látványtervező: Nyitrai Anna
Zene: Freakin’ Disco
Hang: Érsek Lajos
Vágó: Kővári Szabolcs Olivér
Operatőr: Bántó Csaba
Szereplők: Sárosdi Lilla, Szabó Domokos, Pálfi Magdó, Földeáki Nóra, Hajdu Szabolcs, Krokovay Ábel, Török-Illyés Orsolya, Hajdu Lujza, Wrochna Fanni, Schilling Árpád, Buchmann Wilhelm, Gelányi Bence, Bocsárdi Magor, Molnár Enikő, Deák Zoltán, Ötvös Kinga, Tóth Orsi, Katona László, Sándor Anna, Halmi Gábor

A filmet ide kattintva lehet kikölcsönözni és megnézni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 30., hétfő

A gyerekeknek jó az, hogyha „ledobja” őket a fal

A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.

A gyerekeknek jó az, hogyha „ledobja” őket a fal
Hirdetés
2026. március 30., hétfő

Ropogós házi tavaszi tekercs

Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.

Ropogós házi tavaszi tekercs
Ropogós házi tavaszi tekercs
2026. március 30., hétfő

Ropogós házi tavaszi tekercs

2026. március 29., vasárnap

Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz

Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.

Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
2026. március 29., vasárnap

A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum

Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.

A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Hirdetés
2026. március 28., szombat

Túrófánk – videó

Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.

Túrófánk – videó
Túrófánk – videó
2026. március 28., szombat

Túrófánk – videó

2026. március 27., péntek

Világnaptól világnapig: színház a Ligeten

„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.

Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.

A lélek kenyere
A lélek kenyere
2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

Hirdetés
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.

Legényálomból kötetbemutató
Legényálomból kötetbemutató
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

2026. március 26., csütörtök

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban

A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.

A hiányban is a szépet látni
A hiányban is a szépet látni
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

Hirdetés