Béke az, ami kompromisszumokra, elhallgatásra és beletörődésre épül?
Fotó: Békeidő
Nem a jobb időkről szól Hajdu Szabolcs új filmje, a Békeidő, hanem épp ellenkezőleg: olyan élethelyzeteket taglal, amikből épp a béke hiányzik. Ez az ellentmondás azonban nem visszás, hanem épp ellenkezőleg: azt mutatja meg, hogy mindannyian békére és megértésre vágyunk. Kritika.
Tamás Attila
2020. április 24., 17:362020. április 24., 17:36
2020. április 24., 23:382020. április 24., 23:38
Hajdu Szabolcs legújabb játékfilmje eseményszámba megy: ez az első magyar nagyjátékfilm, ami online debütált az újfajta koronavírus-járvány miatti mozibezárások következményeként. Eseményszámba megy, mert az első magyar film, amit
Az eredetileg Treasure city (Kincses város) címet viselő alkotás már a premierje előtt bekerült a hírekbe, és nem csak az online megjelenés apropóján, hanem mert Vitézy László forgatókönyvíró és rendező plágiummal vádolta meg Hajdu Szabolcsot, ugyanis ő már készített egy filmet 1979-ben Békeidő címmel. Hajdu erről a vádról a közösségi médiából értesült, és úgy reagált, hogy nem érzi lopásnak a címet, mivel a békeidő elég tág fogalomként értelmezhető, és a két alkotásnak meg kell férnie egymás mellett.
Fotó: Békeidő
Hajdu filmje a kiszolgáltatottságról, egymás leuralni akarásáról szól, cselekménye pedig egyetlen éjszaka alatt játszódik. (Érdekesség, hogy a film producere az a Jim Stark, aki a hasonló témájú Éjszaka a Földön – Night on Earth producere is volt).
Már az első jelenetek egyike egy olyan tömény kurvapicsázásba átcsapó szituáció, aminek láttán jön, hogy nézőként elfordítsuk a fejünk, hiszen alapjáraton nem szeretünk az ilyen helyzetek külső szemlélői lenni. A virágárus és a folyton tanácstalan vevő konfliktusa azonban csak egy a megannyi, verbális és fizikai bántásba is átcsapó helyzet közül, amiknek elszenvedői azok a szereplők, akiket valamilyen módon összeköt a sorsuk egy másik jelenetben látott karakterrel.
Fotó: Békeidő
A Békeidőben részesei lehetünk egy lelkész családi drámájának (a lelkészt a film rendezője, Hajdu Szabolcs játssza), egy rendkívül határozatlan nő tapasztalatainak, egy lakásszínházi előadás utáni személyes drámának. Beleláthatunk egy rendszer ellen lázadó aktivista-csoport vezéralakjának ellentmondásos személyiségébe, aki demonstrációt szervez, de magánéletében pont ugyanolyan vaskalapos, mint a rendszer, ami ellen lázad. Helyet kap ugyanakkor a filmben egy fiatalon apává vált, szexuálisan és emberileg éretlen figura és egy meglehetősen fura taxisofőr utazása, de
A főszereplők mellett ugyanakkor a konfliktusok kibontakozásáért nagyban felelős mellékszereplők is rendkívül érdekesek, elég csak a türelmét egyre inkább elveszítő virágárusra vagy éppen a fiatal pincérre gondolni, akit látszólag arra predestináltak a felmenői, hogy élete végéig ugyanabban az étteremben dolgozzon.
Fotó: Békeidő
Mindezt politikai és közéleti áthallásokkal teszi még aktuálisabbá a rendező, aki Kolozsváron, Budapesten és korábbi gyakorlatához hasonlóan a saját lakásában forgatta alkotótársával – az alkotásban szintén szerepet kapó – Török-Illyés Orsolyával a filmet. Hajdu Szabolcs „házimozija” azonban nem rendhagyó, hiszen egy oktatási programból nőtte ki magát, így olyan kezdő filmesek is belekerültek az alkotási folyamatba, akiknek korábban még nem volt lehetőségük részt venni egy nagyjátékfilm elkészítésében. Ez a vetület is különlegessé teszi a Békeidőt, hiszen a Látókép-Production és a kolozsvári Filmtett Egyesület közreműködésével létrejött alkotás jelenetei
Hajduék nem akarták kivárni, amíg a bizonytalan jövőben újraindul a filmipar, így április 23-án egy mozijegy áráért (4 dollárért, vagyis 18 lejért) online kikölcsönözhetővé tették a filmjüket. A rendező a Filmtettnek adott interjújában arra is kitért, hogy egyrészt az aktuális áthallások és a politikai rezonancia miatt is döntöttek úgy, hogy
Fotó: Békeidő
A fent említett aktuálpolitikai áthallásokkal nem finomkodtak az alkotók, bár személyes drámákról és kiszolgáltatottságról van szó, azért a meg nem nevezett, Budapest és Kolozsvár egyvelegéből összerakott városban az autó rádiójából „migránshírek” szólnak, a politikai aktivisták egyértelműen a magyar kormány ellen lázadnak, ugyanakkor
A Békeidő számos, hétköznapi helyzetből inspirálódott kényelmetlen helyzettel szembesíti a nézőt, így aki könnyed, vidám szórakozásra vágyik a legújabb magyar filmtől, annak semmiképp sem ajánljuk. Aki viszont ismeri Hajdu Szabolcs korábbi munkáit, vagy legalább látta az Ernelláék Farkaséknál filmjét, az biztosan nem fog csalódni a Békeidőben sem.
Fotó: Békeidő
A filmet így, az otthoni karanténban látva pedig lesz időnk azon is elgondolkodni, hogy milyen a mi „békeidőnk”, illetve képesek vagyunk-e kitörni belőle, vagy fenntartjuk a folyamatos elhallgatásokra és kompromisszumokra épülő állapotokat?
Békeidő (2020)
magyar filmdráma
Írta és rendezte: Hajdu Szabolcs
Producerek: Jim Stark, Hajdu Szabolcs, Török-Illyés Orsolya
Koproducerek: Dan Wechsler, Andreas Roald, Jamal Zeinal-Zade és Zágoni Bálint
Társproducer: Zányi Tamás
Line producer: Eszes Fruzsina
Jelmeztervező: Nyitrai Karola
Látványtervező: Nyitrai Anna
Zene: Freakin’ Disco
Hang: Érsek Lajos
Vágó: Kővári Szabolcs Olivér
Operatőr: Bántó Csaba
Szereplők: Sárosdi Lilla, Szabó Domokos, Pálfi Magdó, Földeáki Nóra, Hajdu Szabolcs, Krokovay Ábel, Török-Illyés Orsolya, Hajdu Lujza, Wrochna Fanni, Schilling Árpád, Buchmann Wilhelm, Gelányi Bence, Bocsárdi Magor, Molnár Enikő, Deák Zoltán, Ötvös Kinga, Tóth Orsi, Katona László, Sándor Anna, Halmi Gábor
A filmet ide kattintva lehet kikölcsönözni és megnézni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Gyömbéres erőleves
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
Gyömbéres erőleves
Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
Kék a kökény, recece...
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
Kék a kökény, recece...
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
Amikor a libák elárulták Mártont
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
Amikor a libák elárulták Mártont
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!