
Okos Márton (középen) átadja a Báthory Emlékév zászlaját vajdahunyadi vendéglátóinak
Fotó: Facebook/Okos Márton
Erdélyi lengyel emlékhelyek, történetek címmel jelent meg könyve a kalotaszegi származású, Budapesten élő Okos Mártonnak. A Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület létrehozójaként a szerző régóta kutatja Erdélyben is a közös szálakat. A lengyel-magyar barátság erdélyi szerepéről vall az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2021. szeptember 30., 08:582021. szeptember 30., 08:58
Régi terve vállt valóra a könyv megírásával Okos Mártonnak – derül ki a vele készített beszélgetésből. Mint fogalmaz,
„A Báthory Emlékévben van két erdélyi, illetve egy lengyel vonatkozás is: Báthory Istvánt 450 éve választották Erdély fejedelmévé, 440 éve alapított egyetemet Kolozsváron és 445 éve tette le a lengyel királyi esküt Wawelben, a krakkói királyi várban.
– magyarázza a könyv szerzője amikor arról kérdezik, hogy mekkora jelentőséggel bír a lengyelek számára Bátorhy István.
Okos Márton új könyvének a borítója
Fotó: Facebook/Okos Márton
„A könyvvel épp az volt a célom, hogy Erdélyt új szemszögből mutassam be, új értékeket tárjak fel a közönség felé. A Szent László-év kezdeményezőjeként elmondhatom, hogy bár Szent László Lengyelországban született – édesanyja lengyel hercegnő volt –, ezt ott mégis kevésbé ismerik. A mi szempontunkból ugyanez érvényes Báthory Istvánra: a magyarság alig ismeri tetteit. Épp a kolozsvári bemutatón mondtam el, hogy a kolozsváriak közül, akik naponta elmennek a Mátyás király szoborcsoport előtt, sokan nem is sejtik, hogy az egyik oldalsó alak, Szapolyai István nádor élete mennyire összekapcsolódik a lengyelekkel” – érkezik a válasz arra a kérdésre, hogy Erdélyben, illetve Lengyelországban mennyire ismerik Báthory Istvánt. A teljes cikket megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!