Nevető család, tökéletesen feldíszített karácsonyfa, bejgli. Milyen dolgokat társítunk a karácsonyhoz? Miről szólt a karácsony kétezer évvel ezelőtt, és miről is szól ma leginkább? Csupán háztáji ünnep-e a karácsony? A Sapiophile legújabb részében ezekre keresi a választ, és arra is ad ötleteket, hogyan legyen meghitt, élményekkel teli ünnepünk.
2019. december 19., 17:462019. december 19., 17:46
Míg kezdetben csupán dió és mézeskalács került a karácsonyfára, 1990 után elszabadult a fantáziánk, ami főként az amerikai karácsonyi filmekből merítkezett – mutat rá Gergely Orsolya, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusa a Sapiophile karácsonyi kiadásában.
„Először lefújtuk műhóval, majd rádobtuk az angyalhajat, a villogókat, jégvirágot, integető Mikulás gatyája, ráhúztunk egy-két karácsonyi zoknit, elhelyeztük alatta a Black Fridey-en vásárolt okostelefont és tabletet, leöntöttük a Pinterest összes karácsonyi receptjével, majd a tetejére csepegtettük a legsziruposabb karácsonyi playlistet” – mondja.
A kisfilmben szó van még a vásárlási magatartásokról, arról, hogy hogyan tudjuk az ünnepet igazi élménnyé varázsolni, mire figyeljünk, ha jótékonykodni akarunk, illetve arra is kapunk tanácsot, mibe ruházzuk be a legtöbb energiát karácsony előtt, és mit ajándékozhatunk. Érdemes megfontolni ezeket.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
szóljon hozzá!