
A nyárádszentmártoni templom tornyát 1720-ban fejezték be az építők
Fotó: Demján László
A 17. század második felében a törökök által felégetett templomot újjáépítette a gyülekezet: Nyárádszentmártonon található Székelyföld egyetlen egyenes szentélyzáródású festett kazettás mennyezetű temploma. Ide látogatott el az Erdélyi Napló munkatársa.
2020. július 30., 10:532020. július 30., 10:53
2020. július 30., 10:542020. július 30., 10:54
Nyárádszentmárton Marosvásárhelytől mintegy 20 km-re keletre, Nyárádszeredától északra, a Nyárád bal partján fekszik. Közigazgatásilag Csíkfalvához tartozik, amellyel egybeépült. A nyárádszentmártoni istenházát korabeli feljegyzések először 1476-ban említik, de feltételezések szerint az épület elődei már a 13. században álltak. A templom a település központjában található. A templomkapu zsindellyel fedett, a cinterem korábbi, 1673-ban faragott kapuja a templomkertben van kiállítva, ez a térség egyik legkorábbi kötött fedeles cinteremkapuja.
Az 1844-ben épült orgona a második világháborúban megsérült, 1948-ban Szeild Ferenc marosvásárhelyi orgonakészítő javította meg.
Istentisztelet a templomban. Csúcsíves, hornyolt déli kapuzata gótikus stílusú
Fotó: Demján László
A templom mellett 1629-ig faharangláb állt. A ma látható templomtornyot 1698 és 1702 között segesvári kőművesek kezdték el építeni, de más források arra utalnak, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején nem tudták befejezni, így a fiatornyok 1720-ban készültek el, és azokat 1968-ban újították meg. A toronyban levő harangokat 1914-ben elásták, és 1919-ben helyeztek újra eredeti helyükre.
Minderről bővebben az Erdélyi Napló július 30-ai lapszámában olvashatnak.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!