
A nyárádszentmártoni templom tornyát 1720-ban fejezték be az építők
Fotó: Demján László
A 17. század második felében a törökök által felégetett templomot újjáépítette a gyülekezet: Nyárádszentmártonon található Székelyföld egyetlen egyenes szentélyzáródású festett kazettás mennyezetű temploma. Ide látogatott el az Erdélyi Napló munkatársa.
2020. július 30., 10:532020. július 30., 10:53
2020. július 30., 10:542020. július 30., 10:54
Nyárádszentmárton Marosvásárhelytől mintegy 20 km-re keletre, Nyárádszeredától északra, a Nyárád bal partján fekszik. Közigazgatásilag Csíkfalvához tartozik, amellyel egybeépült. A nyárádszentmártoni istenházát korabeli feljegyzések először 1476-ban említik, de feltételezések szerint az épület elődei már a 13. században álltak. A templom a település központjában található. A templomkapu zsindellyel fedett, a cinterem korábbi, 1673-ban faragott kapuja a templomkertben van kiállítva, ez a térség egyik legkorábbi kötött fedeles cinteremkapuja.
Az 1844-ben épült orgona a második világháborúban megsérült, 1948-ban Szeild Ferenc marosvásárhelyi orgonakészítő javította meg.
Istentisztelet a templomban. Csúcsíves, hornyolt déli kapuzata gótikus stílusú
Fotó: Demján László
A templom mellett 1629-ig faharangláb állt. A ma látható templomtornyot 1698 és 1702 között segesvári kőművesek kezdték el építeni, de más források arra utalnak, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején nem tudták befejezni, így a fiatornyok 1720-ban készültek el, és azokat 1968-ban újították meg. A toronyban levő harangokat 1914-ben elásták, és 1919-ben helyeztek újra eredeti helyükre.
Minderről bővebben az Erdélyi Napló július 30-ai lapszámában olvashatnak.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!