Szőcs Zoltán Zörgő 60 év az „állatfarmon” címet viselő csíkszeredai kiállításán teljes egészében visszaköszön az a disztópikus undor, amit George Orwell a múlt század közepén végérvényesen magáénak tulajdonított.
2024. július 09., 14:032024. július 09., 14:03
Fotó: Borbély Fanni
Szőcs Zoltán Zörgő 60 év az „állatfarmon” címet viselő csíkszeredai kiállításán teljes egészében visszaköszön az a disztópikus undor, amit George Orwell a múlt század közepén végérvényesen magáénak tulajdonított.
2024. július 09., 14:032024. július 09., 14:03
Fotó: Borbély Fanni
Emberek és állatok, vagy éppen állatok és emberek, mindegy a sorrend – legalábbis ezt nyomatékosítja George Orwell társadalomkritikaként is értelmezhető Állatfarmja. Hiszen
És ki ne kötné össze ezt a kommunizmus eszméivel? S habár sok éve már annak, hogy Orwell végleg megpecsételte az „állatfarmokról” való gondolkodást, hatása mai napig rendkívüli a művészetre. Legutóbb Szőcs Zoltán Zörgő marosvásárhelyi szobrászművésznek nyílt kiállítása Csíkszeredában, a Megyeháza Galériában 60 év az „állatfarmon” címmel. A kiállítás július 25-ig látogatható.
Fotó: Borbély Fanni
Undor és mámor, mámor és undor, itt a sorrend már nem mindegy, a néző mégsem tudja eldönteni, hogy melyik érzés uralja a másikat. A kiállítóteret körbejárva ugyanis azt érezhetjük, hogy
A tárgyak anyaga is ezt igazolja, hiszen éles határral választotta el őket a művész egymástól:
Fotó: Borbély Fanni
Nem tudjuk eldönteni, hogy szeretjük-e őket, s talán a maga a művész sem tudja. Ellentétpárok sokasága öleli át a kiállítóteret, amik végső soron azt képviselik, hogy
Rögtön ahogy belépünk a galériába, szemet szúrhat a Krisztus címet viselő 1999-es alkotás, annak ellenére, hogy egy csupán 10 cm-es, dróthajlításos technikával készült szoborról van szó. Önmagában is megállja a helyét mint elemezhető alkotás – hiszen a keresztények megváltójának, Jézus Krisztusnak az emberi voltát jelképezi, tulajdonképpen a vázát –, mégis egy egészen másik szoborral összemérve nyeri el valódi értékét.
Fotó: Borbély Fanni
Az anyaguk más, a művészeti elv is más, még a stílusuk is más, az értékük azonban azonos – ezen a ponton az értelmezésnél szabad a gazda.
A tér valódi sztárjai azonban nem az isteni emberek, hanem az állatok. Azok az ösztöni lények, amik ijesztően hasonlítanak ránk. Ezzel játszik még a művész is, beigazolja a tabut, miszerint
Fotó: Borbély Fanni
Láthatunk legyeket, bogarakat, kacsákat, a méretük mindegy, lehetnek irreálisan nagyok, vagy éppen életszerűen arányosak, a művész célja úgy is egy: meghökkenteni minket. Ahogy körbejárjuk a kiállítóteret, azt gondolhatnánk, hogy tudjuk mi fog következni, azonban újra és újra meghökkenhetünk naivságunkon.
A szobrok témájukat tekintve feldolgozzák a szexualitást, a spiritualizmust, a társadalmi eszméket. Külön kiemelendő továbbá, hogy a tér kihasználása maximális, még úgy is, hogy a művek maguk nem egymás hegyén-hátán vannak.
Ezt látni kell, hogy érteni lehessen.
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
Virág helyett egy fontos kérdés: ki viszi a háztartás terhét? Sipos Katalin kutatása több mint ötszáz válaszadó tapasztalatán keresztül mutatja meg, mennyi „láthatatlan munka” hárul ma is a nőkre.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Reggelire, tízóraira kiváló választás ez a könnyen elkészíthető kifli – nálunk a kedvenc hagymás sajtomhoz készült.
A karamellás popcorn sokak kedvenc házi nassolnivalói közé tartozik: vajas, édes és enyhén sós egyszerre. A pattogatott kukoricát selymes karamell borítja, amely sütőben roppanósra sül, mégis kellemesen rágós marad. Egyszerű, de ellenállhatatlan.
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Újabb ízletes ehető vadnövényekkel bővülhet a kosarunk, hiszen sorra bújnak ki az új tavaszi fajok a felmelegedésnek köszönhetően. Ezúttal a bajuszos hagymát fogjuk megismerni, és a salátaboglárka leveleit is elkezdhetjük begyűjteni.
szóljon hozzá!