Szőcs Zoltán Zörgő 60 év az „állatfarmon” címet viselő csíkszeredai kiállításán teljes egészében visszaköszön az a disztópikus undor, amit George Orwell a múlt század közepén végérvényesen magáénak tulajdonított.
2024. július 09., 14:032024. július 09., 14:03
Fotó: Borbély Fanni
Szőcs Zoltán Zörgő 60 év az „állatfarmon” címet viselő csíkszeredai kiállításán teljes egészében visszaköszön az a disztópikus undor, amit George Orwell a múlt század közepén végérvényesen magáénak tulajdonított.
2024. július 09., 14:032024. július 09., 14:03
Fotó: Borbély Fanni
Emberek és állatok, vagy éppen állatok és emberek, mindegy a sorrend – legalábbis ezt nyomatékosítja George Orwell társadalomkritikaként is értelmezhető Állatfarmja. Hiszen
És ki ne kötné össze ezt a kommunizmus eszméivel? S habár sok éve már annak, hogy Orwell végleg megpecsételte az „állatfarmokról” való gondolkodást, hatása mai napig rendkívüli a művészetre. Legutóbb Szőcs Zoltán Zörgő marosvásárhelyi szobrászművésznek nyílt kiállítása Csíkszeredában, a Megyeháza Galériában 60 év az „állatfarmon” címmel. A kiállítás július 25-ig látogatható.
Fotó: Borbély Fanni
Undor és mámor, mámor és undor, itt a sorrend már nem mindegy, a néző mégsem tudja eldönteni, hogy melyik érzés uralja a másikat. A kiállítóteret körbejárva ugyanis azt érezhetjük, hogy
A tárgyak anyaga is ezt igazolja, hiszen éles határral választotta el őket a művész egymástól:
Fotó: Borbély Fanni
Nem tudjuk eldönteni, hogy szeretjük-e őket, s talán a maga a művész sem tudja. Ellentétpárok sokasága öleli át a kiállítóteret, amik végső soron azt képviselik, hogy
Rögtön ahogy belépünk a galériába, szemet szúrhat a Krisztus címet viselő 1999-es alkotás, annak ellenére, hogy egy csupán 10 cm-es, dróthajlításos technikával készült szoborról van szó. Önmagában is megállja a helyét mint elemezhető alkotás – hiszen a keresztények megváltójának, Jézus Krisztusnak az emberi voltát jelképezi, tulajdonképpen a vázát –, mégis egy egészen másik szoborral összemérve nyeri el valódi értékét.
Fotó: Borbély Fanni
Az anyaguk más, a művészeti elv is más, még a stílusuk is más, az értékük azonban azonos – ezen a ponton az értelmezésnél szabad a gazda.
A tér valódi sztárjai azonban nem az isteni emberek, hanem az állatok. Azok az ösztöni lények, amik ijesztően hasonlítanak ránk. Ezzel játszik még a művész is, beigazolja a tabut, miszerint
Fotó: Borbély Fanni
Láthatunk legyeket, bogarakat, kacsákat, a méretük mindegy, lehetnek irreálisan nagyok, vagy éppen életszerűen arányosak, a művész célja úgy is egy: meghökkenteni minket. Ahogy körbejárjuk a kiállítóteret, azt gondolhatnánk, hogy tudjuk mi fog következni, azonban újra és újra meghökkenhetünk naivságunkon.
A szobrok témájukat tekintve feldolgozzák a szexualitást, a spiritualizmust, a társadalmi eszméket. Külön kiemelendő továbbá, hogy a tér kihasználása maximális, még úgy is, hogy a művek maguk nem egymás hegyén-hátán vannak.
Ezt látni kell, hogy érteni lehessen.
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
szóljon hozzá!