Hirdetés
Hirdetés

Az Alkotó – mennybe juthat-e, aki nem ember?

•  Fotó: 20th Century Studios

Fotó: 20th Century Studios

Az év legjobb sci-fije lehetett volna, azonban hiányosságai és a gyengén megírt forgatókönyve miatt erős közepesre sikerült Az Alkotó, amit mindössze a grandiózus látványvilág ment meg attól, hogy teljes csalódásnak bélyegezzük. Kritika.

Tamás Attila

2023. október 03., 00:052023. október 03., 00:05

Gareth Edwards korunk egyik legizgalmasabb sci-fi rendezője. Rövidfilmek és sorozatepizódok után 2010-ben mondhatni fillérekből készítette el az idegeninváziós Monsterst, majd hatalmas lehetőséget kapva Hollywoodban megrendezhette az egész jól sikerült Godzilla-rebootot.

Hirdetés

Két évre rá az ő kezei közül került ki a Disney-éra legjobb Star Wars-filmje, Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történet (Rogue One), ami magasan emelkedett ki az előzmény- és folytatástrilógia silányabb filmjei közül, ugyanakkor összekötötte az előzménytrilógiát az Új Reménnyel a Halálcsillag tervrajzait megszerző öngyilkos lázadó misszió bemutatása révén.

A Zsivány Egyes kritikai sikere után várható volt, hogy Edwards új filmes projektje a kiemelkedő minőséget képviselő Star Wars-mozijához hasonlóan érdekes és izgalmas lesz, az első előzetes alapján pedig tényleg egy teljesen új, egyedi látványvilágú, elgondokodtató sci-fit ígért, ami az őszi filmkínálat egyedi darabja lesz.

•  Fotó: 20th Century Studios Galéria

Fotó: 20th Century Studios

Az Alkotó a film tényleges kampánya mellett azzal került be a hírekbe, hogy a rendező mindössze 80 millió dollárból „hozta ki”, ami azért nagy szó, mert a mai blockbusterek jóval több mint százmillió dollárból készülnek, sőt egyes gigaprodukciók a marketingköltségeikkel együtt már jó, ha kijönnek 350-400 millió dollár körüli költségvetésből. Míg a Zsivány Egyes esetében Edwards 220 millió dollárból gazdálkodhatott (a film pedig egymilliárd dollár fölötti összbevétellel zárt, tehát nyereséget is termelt), Az Alkotót már ennek a töredékéből készíthette el, és a promózásra is jóval kevesebb pénzt szánt a stúdió, mint a Marvel és a DC-blockbusterjei esetében, így

Edwards többnyire a korábban megalapozott hírnevére, és az előzetesben felvillantott látványvilágra alapozhatott, hogy ezek együttese majd eladja a filmet.

•  Fotó: 20th Century Studios Galéria

Fotó: 20th Century Studios

Azt a filmet, amit a szűkösebb költségvetést ellensúlyozandó, eredeti helyszíneken, többek között Thaiföldön és Nepálban forgattak, és törekedtek arra, hogy minél kevesebb utómunkával és vizuális effektekkel jelenítsék meg benne a posztapokaliptikus világot, ehhez pedig az író-rendező és operatőrnek és a produkción dolgozó stábnak minden kreativitására szükség volt. A film operatőre egyébként az a Greg Fraiser, aki a Zsivány Egyes mellett a Dűnét és a 2022-es The Batmant is fényképezte.

Gareth Edwards ugyanakkor nem csak rendezte a filmet, hanem annak forgatókönyvét is írta, ami sajnos meg is látszik a produkción, hiszen

a történet rendkívül sablonosra, kiszámíthatóra sikerült, mondhatni, hogy sokszor látszik, hogy azért történnek a filmben bizonyos dolgok, hogy azt a rendező lélegzetelállító jelenetekben mutathassa meg azokat, így tehát a történet alárendelődött a rendezői víziónak, ami így egy eléggé közepes minőségű, felejthetetlen mozit eredményezett.

•  Fotó: 20th Century Studios Galéria

Fotó: 20th Century Studios

Na de a látvány! Amit ebben a filmben több mint két órán keresztül hol távoli nagy-, hol közeli kistotálokban mutatnak, azt tényleg tanítani kellene a sci-fi rendezői tanszéken (ha volna ilyen), hiszen amit Edwardsék megálmodtak és kiviteleztek, az tényleg lélegzetelállító. Persze megvoltak az inspirációk úgy látvány, mint történetmesélési szinten, így

sokszor felsejlenek előttünk a Szárnyas Fejvadász, vagy éppen az Apokalipszis most ikonikus jelenetei, de a fanatikus mozirajongók még legalább egy tucatnyi inspirációs forrást kiszúrhatnak a film egyes jelenteiből, amik hol tisztelgések a nagy klasszikusok előtt, hol pedig sima nyúlások, ezek azonban hozzáadnak a film értékéhez, mintsem elvennének belőle.

Az Alkotó cselekményének kiindulópontja, hogy az emberiség a mesterséges intelligenciát egyfajta rabszolgasorsba kényszeríti azáltal, hogy alárendelt, az ő igényeit kiszolgáló feladatok elvégzésére használja, mindez pedig a 2070-es évek elején egy Los Angelest és környékét elpusztító atomtámadásban kulminálódik, amiért az emberiség az MI-t teszi felelőssé. A világ innentől kezdve két részre szakad: Nyugat, vagyis az amerikaiak, akik bosszúból üldözik és megsemmisítik a mesterséges intelligencia hordozóit, míg a félig ember, félig robot androidok Új Ázsiában bújkálnak a nyugati haderők mindent elpusztító fegyvere, a földi Halálcsillagként is aposztrofálható NOMAD elől.

•  Fotó: 20th Century Studios Galéria

Fotó: 20th Century Studios

Mivel az a hír járja, hogy a lázadók kifejlesztettek egy, az emberiség ellen újból bevethető szuperfegyvert, ezért Joshuát (a Tenetből is ismert John David Washington alakításában), a korábban az android gerillaszervezetbe beépült háborús veteránt küldik a fegyver felkutatására, érzelmi zsarolást vetve be ennek érdekében, miszerint halottnak hitt egykori párja életben maradt az androidok között. Bár a film cselekménye első látásra rendkívül bonyolultnak tűnik,

ahogy hámlanak le róla a rétegek, úgy lesz egyre egyszerűbb és minden magától érthetődő, hogy aztán a végkifejletet még az is ki tudja következtetni, aki alig néhány tucat filmet látott életében.

Mindezek ellenére Az Alkotó nem egy rossz film, csak épp az egyensúlyok tolódtak el benne: néhol filozófiai magasságokba akar emelkedni, hogy a Szárnyas Fejvadászhoz hasonlóan az ember és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról, valamint

az öntudatról, a lélekről és a lélektelenségről elmélkedjen, de mielőtt alaposan elmerülne benne, már jön is a következő akció-szekvencia, ami szó szerint kirobbantja a nézőt a túl mélyenszántó elmerengés állapotából.

A látványhoz hasonlóan az akció is nagyon jól eltalált lett: Edwards nagyon érzi a gerilla-lelkületet, és ahogyan a Zsivány Egyes hősei, úgy Az Alkotó lázadói is elszántan, az erőfölénytől egyáltalán nem megrettenve veszik fel a harcot az emberiség pusztító, mindent letaroló fegyverei, öngyilkos küldetésre tervezett robotjai, és a dzsungeleket letaroló tömbháznyi tankok és harci gépezetek ellen.

•  Fotó: 20th Century Studios Galéria

Fotó: 20th Century Studios

A kilátástalan, egyoldalú harcot bemutató jelenetek a film csúcspontjai, ahogy a bármikor egy teljes falut lebombázni képes NOMAD általi konstant fenyegetés érzésének fenntartása is, ahogy az égbolt szintjén a kék fényeivel időnként végigpásztázza a dzsungelt, ahol a félig ember, félig gép népesség bújkál vagy végzi a mindennapi teendőit.

A lepusztultsága ellenére grandiózus cyberpunk világ sokszor teljes erővel nehezedik a nézőre, ráadásul egy-egy robbanáskor még az Oppenheimer által okozott „poszttraumás stressz” is előjöhet az egyszeri mozilátogatóból, aki úgy dönt, hogy Az alkotóra is jegyet vált.

•  Fotó: 20th Century Studios Galéria

Fotó: 20th Century Studios

Amilyen nagyok voltak az elvárások Gareth Edwards új sci-fijével kapcsolatosan, épp annyira csalódás sokaknak az alkotás, hiszen a végére

a sok egyik helyről a másikra ugrálás, az életszerűtlen akciójelenetek és a helyenként már komikusan egymást követő üldözős szekvenciák eléggé komolyan vehetetlenné teszik az egyébként érzelmesnek szánt befejezést.

Akiknek azonban nincsenek különösebb elvárásai, és nem akar hatalmas megfejtéseket kapni a filmtől, az rendkívül jól szórakozhat a vetítés során, hiszen egy igazi grandiózus posztapokaliptikus mozi ez, amiben történetesen lyukas fejű buddhista szerzetesek és mechanikus végtagokkal „kiegészített” fölművesek a világ legtermészetesebb velejárói. És bár

a rendező egyértelmű szándéka volt a film végével az érzelmekre hatni, mindez jobban működött volna, ha nem annyira az akció-szekvenciák kivitelezésére, hanem inkább a karakterek és a világ elmélyítésére fókuszált volna inkább.

•  Fotó: 20th Century Studios Galéria

Fotó: 20th Century Studios

A befejezés így is érzelmesre sikerült, de a katarzis a gyenge forgatókönyv és a már előre kitalált fordulatok miatt elmaradt. Kár érte, mert Az alkotó a Dűne jövő évre halasztása miatt akár az év sci-fije is lehetett volna. Így azonban csak

egy pazar megvalósítású, de felszínes történetű látványfilmként marad meg az emlékezetünkben, ami azért még így is sokkal jobb és eredetibb, mint bármelyik, a költségvetése többszöröséből készülő sokadik, futószalagos Marvel vagy DC-képregényfilm.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 13., szerda

Fokhagymakrémleves – videó

A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.

Fokhagymakrémleves – videó
Fokhagymakrémleves – videó
2026. május 13., szerda

Fokhagymakrémleves – videó

Hirdetés
2026. május 12., kedd

Egy alma mint kellék

Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.

Egy alma mint kellék
Egy alma mint kellék
2026. május 12., kedd

Egy alma mint kellék

2026. május 11., hétfő

„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról

Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.

„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
2026. május 11., hétfő

Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma

A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.

Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Hirdetés
2026. május 10., vasárnap

Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás

Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.

Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
2026. május 09., szombat

A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni

Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.

A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
2026. május 09., szombat

Sajtos kréker – videó

Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.

Sajtos kréker – videó
Sajtos kréker – videó
2026. május 09., szombat

Sajtos kréker – videó

Hirdetés
2026. május 08., péntek

A könyvek szeretete vonzásában

Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?

A könyvek szeretete vonzásában
A könyvek szeretete vonzásában
2026. május 08., péntek

A könyvek szeretete vonzásában

2026. május 08., péntek

Sóska, a tavaszi csodaszer

Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.

Sóska, a tavaszi csodaszer
Sóska, a tavaszi csodaszer
2026. május 08., péntek

Sóska, a tavaszi csodaszer

2026. május 07., csütörtök

Kezdők is bátran gyűjthetik: a sárga gévagomba

Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.

Kezdők is bátran gyűjthetik: a sárga gévagomba
Hirdetés