
Csörsz Rumen István
Fotó: Borbély Fanni
A költő Arany Jánost nem kell bemutatni, még a laikusok is szegről-végről ismerik a híres balladistát. Azt viszont talán már kevesen tudják, hogy nem is kevés köze volt a zenéhez – erről tartott előadást kedden Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész Csíkszeredában, a XVI. Régizenei Nyári Egyetem keretében.
2024. július 16., 19:522024. július 16., 19:52
Arany a balladista, Arany a költő, Arany a zenész? Nos, túlzás muzsikusként jellemezni Arany Jánost, az viszont kijelenthetjük: Aranynak nagyon is volt zenei vénája. Csörsz Rumen István előadása ezen kijelentést kívánta alátámasztani, méghozzá úgy, hogy a kevésbé ismert dalgyűjteményét mutatta be a közönségnek, annak hátterét is felvázolva.
Fotó: Borbély Fanni
Mint kiderült, Arany János teljes munkásságát egy új kritikai kiadásban is tervezik megjelentetni, ezen dolgozik jelenleg az Arany János kutatócsoport.
Ebben az esetben is ez történt: Arany János kevésbbé híres dalgyűjteményére esett a választás. Rögtön az előadás elején felmerült a kérdés, hogy miért dalgyűjtemény és miért nem népdalgyűjtemény – amit Csörsz Rumen István helyénvalóbbnak tart, hiszen a szóban forgó dalok emlékezet alapján leírt dallamok, az internet előtti korokban pedig természetesen kevésbbé tudták leellenőrizni mindazt az információfoszlányt, ami a köztudatban lappangott.
Fotó: Borbély Fanni
Egy Arany-anekdota szerint az író fiatal korában húrpengető volt, s habár írásos bizonyíték erre nincs, a felesége hagyatékaként fennmaradt információk szerint nejének előszeretettel gitározott és dalolt Arany.
Mint elhangzott, Arany dalgyűjteménye teljesen független az irodalmi műveitől, nem is csoda ez, hiszen míg irodalmi műveit gondosan tervezte és írta meg, a dalgyűjteményében összegyűjtött művek nem az övéi voltak, csupán az ő „memóriáján élősködtek” a különböző dallamok. Ekképpen ezek csak szórványos emlékek, gyerekkorából felidézett dallamtapadások. Természetesen ez sem egy lebecsülendő dolog, hiszen habár Arany elsősorban íróként tevékenykedett, kottát írni és olvasni tudó ember volt, levelezéseiben is maradtak fenn kéziratos kottái.
Fotó: Borbély Fanni
Na de, mire jó a tehetség, ha nincs az kihasználva? Szerencsére Bartalus István felfigyelt Arany zenei kincstárára, meg is kérte hát, hogy jegyezze le azokat az utókornak.
A Régi dalok címet viselő gyűjtemény Arany gyermekkori emlékeiből gyűjtött dalok voltak, azoknak is csak a fődallama, egy-egy versszak, mintegy kottagyűjtemény vázlat. És hogy mi volt a kötetben? A könyv három részből áll, mindhármat egy-egy kottatisztázat nyit. Az első rész valóban népdalokból áll, közel száz tételt sorol fel benne a gyűjtő. A második részben ellenben másolt dalok szerepelnek, korabeli szalondalok, operettek. A harmadik részben pedig már kántáló dallamok és gyermeknóták, ezek azonban nagyon kicsi részét teszik ki az egész gyűjteménynek.
Fotó: Borbély Fanni
Az előadás végén az előadó kiemelte, hogy a gyűjtött dalokat és népdalokat Arany több művében is idézi, szinte soha nem az első sorát, és az is előfordult, hogy egy dalnak több részét szórta el Arany különböző műveiben. Ezzel arra következtethetünk, hogy Arany valóban ismerte az adott dalokat, dallamokat, nem csak egy kósza részletet belőlük.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
szóljon hozzá!