Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:56

Tömegétkeztetés háztáji forrásból – fontos figyelni, hogy ne váljon szalmonellabüfévé a svédasztal

20:55

Nem omlott össze a magyar válogatott, háromszor is betalált az amerikaiak ellen

20:39

Változhat a túlórák és az éjszakai munka elszámolása

20:19

Tudomásul vette Bolojan a kulturális miniszter lemondását

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Varga Miklós éneke és Lupus atya üzenete szólt a zarándokokhoz Gyimesbükkben

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Szondy: a román közegtől gúnyt, megvetést és állandó támadást kaptunk

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Arany János zenei oldala

Csörsz Rumen István

Fotó: Borbély Fanni

A költő Arany Jánost nem kell bemutatni, még a laikusok is szegről-végről ismerik a híres balladistát. Azt viszont talán már kevesen tudják, hogy nem is kevés köze volt a zenéhez – erről tartott előadást kedden Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész Csíkszeredában, a XVI. Régizenei Nyári Egyetem keretében.

Nagy Lilla

2024. július 16., 19:522024. július 16., 19:52

Arany a balladista, Arany a költő, Arany a zenész? Nos, túlzás muzsikusként jellemezni Arany Jánost, az viszont kijelenthetjük: Aranynak nagyon is volt zenei vénája. Csörsz Rumen István előadása ezen kijelentést kívánta alátámasztani, méghozzá úgy, hogy a kevésbé ismert dalgyűjteményét mutatta be a közönségnek, annak hátterét is felvázolva.

Fotó: Borbély Fanni

Mint kiderült, Arany János teljes munkásságát egy új kritikai kiadásban is tervezik megjelentetni, ezen dolgozik jelenleg az Arany János kutatócsoport.

A teljes életmű újrakiadása azt is eredményezi, hogy az író munkásságán teljes egészében „átrágja magát” egy szakavatott csoport, ekképpen annak minden apró része újraértékelődik, vagy éppen újra előtérbe helyeződik.

Ebben az esetben is ez történt: Arany János kevésbbé híres dalgyűjteményére esett a választás. Rögtön az előadás elején felmerült a kérdés, hogy miért dalgyűjtemény és miért nem népdalgyűjtemény – amit Csörsz Rumen István helyénvalóbbnak tart, hiszen a szóban forgó dalok emlékezet alapján leírt dallamok, az internet előtti korokban pedig természetesen kevésbbé tudták leellenőrizni mindazt az információfoszlányt, ami a köztudatban lappangott.

Fotó: Borbély Fanni

Egy Arany-anekdota szerint az író fiatal korában húrpengető volt, s habár írásos bizonyíték erre nincs, a felesége hagyatékaként fennmaradt információk szerint nejének előszeretettel gitározott és dalolt Arany.

A legenda szerint nyugdíjas éveiben kollégái meg is ajándékozták egy gitárral, ekképpen visszakapcsolták Aranyt a zenéhez.

Mint elhangzott, Arany dalgyűjteménye teljesen független az irodalmi műveitől, nem is csoda ez, hiszen míg irodalmi műveit gondosan tervezte és írta meg, a dalgyűjteményében összegyűjtött művek nem az övéi voltak, csupán az ő „memóriáján élősködtek” a különböző dallamok. Ekképpen ezek csak szórványos emlékek, gyerekkorából felidézett dallamtapadások. Természetesen ez sem egy lebecsülendő dolog, hiszen habár Arany elsősorban íróként tevékenykedett, kottát írni és olvasni tudó ember volt, levelezéseiben is maradtak fenn kéziratos kottái.

Fotó: Borbély Fanni

Na de, mire jó a tehetség, ha nincs az kihasználva? Szerencsére Bartalus István felfigyelt Arany zenei kincstárára, meg is kérte hát, hogy jegyezze le azokat az utókornak.

Arany nem akart nagy felhajtást csinálni a gyűjteményből, így az, hogy Aranytól valók az összegyűjtött dalok, csak említés szintjén szerepel meg a kötet kéziratos előszavában.

A Régi dalok címet viselő gyűjtemény Arany gyermekkori emlékeiből gyűjtött dalok voltak, azoknak is csak a fődallama, egy-egy versszak, mintegy kottagyűjtemény vázlat. És hogy mi volt a kötetben? A könyv három részből áll, mindhármat egy-egy kottatisztázat nyit. Az első rész valóban népdalokból áll, közel száz tételt sorol fel benne a gyűjtő. A második részben ellenben másolt dalok szerepelnek, korabeli szalondalok, operettek. A harmadik részben pedig már kántáló dallamok és gyermeknóták, ezek azonban nagyon kicsi részét teszik ki az egész gyűjteménynek.

Fotó: Borbély Fanni

Az előadás végén az előadó kiemelte, hogy a gyűjtött dalokat és népdalokat Arany több művében is idézi, szinte soha nem az első sorát, és az is előfordult, hogy egy dalnak több részét szórta el Arany különböző műveiben. Ezzel arra következtethetünk, hogy Arany valóban ismerte az adott dalokat, dallamokat, nem csak egy kósza részletet belőlük.

Zene Irodalomtörténet