
Csörsz Rumen István
Fotó: Borbély Fanni
A költő Arany Jánost nem kell bemutatni, még a laikusok is szegről-végről ismerik a híres balladistát. Azt viszont talán már kevesen tudják, hogy nem is kevés köze volt a zenéhez – erről tartott előadást kedden Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész Csíkszeredában, a XVI. Régizenei Nyári Egyetem keretében.
2024. július 16., 19:522024. július 16., 19:52
Arany a balladista, Arany a költő, Arany a zenész? Nos, túlzás muzsikusként jellemezni Arany Jánost, az viszont kijelenthetjük: Aranynak nagyon is volt zenei vénája. Csörsz Rumen István előadása ezen kijelentést kívánta alátámasztani, méghozzá úgy, hogy a kevésbé ismert dalgyűjteményét mutatta be a közönségnek, annak hátterét is felvázolva.
Fotó: Borbély Fanni
Mint kiderült, Arany János teljes munkásságát egy új kritikai kiadásban is tervezik megjelentetni, ezen dolgozik jelenleg az Arany János kutatócsoport.
Ebben az esetben is ez történt: Arany János kevésbbé híres dalgyűjteményére esett a választás. Rögtön az előadás elején felmerült a kérdés, hogy miért dalgyűjtemény és miért nem népdalgyűjtemény – amit Csörsz Rumen István helyénvalóbbnak tart, hiszen a szóban forgó dalok emlékezet alapján leírt dallamok, az internet előtti korokban pedig természetesen kevésbbé tudták leellenőrizni mindazt az információfoszlányt, ami a köztudatban lappangott.
Fotó: Borbély Fanni
Egy Arany-anekdota szerint az író fiatal korában húrpengető volt, s habár írásos bizonyíték erre nincs, a felesége hagyatékaként fennmaradt információk szerint nejének előszeretettel gitározott és dalolt Arany.
Mint elhangzott, Arany dalgyűjteménye teljesen független az irodalmi műveitől, nem is csoda ez, hiszen míg irodalmi műveit gondosan tervezte és írta meg, a dalgyűjteményében összegyűjtött művek nem az övéi voltak, csupán az ő „memóriáján élősködtek” a különböző dallamok. Ekképpen ezek csak szórványos emlékek, gyerekkorából felidézett dallamtapadások. Természetesen ez sem egy lebecsülendő dolog, hiszen habár Arany elsősorban íróként tevékenykedett, kottát írni és olvasni tudó ember volt, levelezéseiben is maradtak fenn kéziratos kottái.
Fotó: Borbély Fanni
Na de, mire jó a tehetség, ha nincs az kihasználva? Szerencsére Bartalus István felfigyelt Arany zenei kincstárára, meg is kérte hát, hogy jegyezze le azokat az utókornak.
A Régi dalok címet viselő gyűjtemény Arany gyermekkori emlékeiből gyűjtött dalok voltak, azoknak is csak a fődallama, egy-egy versszak, mintegy kottagyűjtemény vázlat. És hogy mi volt a kötetben? A könyv három részből áll, mindhármat egy-egy kottatisztázat nyit. Az első rész valóban népdalokból áll, közel száz tételt sorol fel benne a gyűjtő. A második részben ellenben másolt dalok szerepelnek, korabeli szalondalok, operettek. A harmadik részben pedig már kántáló dallamok és gyermeknóták, ezek azonban nagyon kicsi részét teszik ki az egész gyűjteménynek.
Fotó: Borbély Fanni
Az előadás végén az előadó kiemelte, hogy a gyűjtött dalokat és népdalokat Arany több művében is idézi, szinte soha nem az első sorát, és az is előfordult, hogy egy dalnak több részét szórta el Arany különböző műveiben. Ezzel arra következtethetünk, hogy Arany valóban ismerte az adott dalokat, dallamokat, nem csak egy kósza részletet belőlük.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
A medvehagyma nemcsak a tavasz hírnöke, hanem sokoldalú alapanyag és ősi gyógynövény is – gyűjtése azonban odafigyelést igényel, mert könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel.
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
szóljon hozzá!