
Csörsz Rumen István
Fotó: Borbély Fanni
A költő Arany Jánost nem kell bemutatni, még a laikusok is szegről-végről ismerik a híres balladistát. Azt viszont talán már kevesen tudják, hogy nem is kevés köze volt a zenéhez – erről tartott előadást kedden Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész Csíkszeredában, a XVI. Régizenei Nyári Egyetem keretében.
2024. július 16., 19:522024. július 16., 19:52
Arany a balladista, Arany a költő, Arany a zenész? Nos, túlzás muzsikusként jellemezni Arany Jánost, az viszont kijelenthetjük: Aranynak nagyon is volt zenei vénája. Csörsz Rumen István előadása ezen kijelentést kívánta alátámasztani, méghozzá úgy, hogy a kevésbé ismert dalgyűjteményét mutatta be a közönségnek, annak hátterét is felvázolva.
Fotó: Borbély Fanni
Mint kiderült, Arany János teljes munkásságát egy új kritikai kiadásban is tervezik megjelentetni, ezen dolgozik jelenleg az Arany János kutatócsoport.
Ebben az esetben is ez történt: Arany János kevésbbé híres dalgyűjteményére esett a választás. Rögtön az előadás elején felmerült a kérdés, hogy miért dalgyűjtemény és miért nem népdalgyűjtemény – amit Csörsz Rumen István helyénvalóbbnak tart, hiszen a szóban forgó dalok emlékezet alapján leírt dallamok, az internet előtti korokban pedig természetesen kevésbbé tudták leellenőrizni mindazt az információfoszlányt, ami a köztudatban lappangott.
Fotó: Borbély Fanni
Egy Arany-anekdota szerint az író fiatal korában húrpengető volt, s habár írásos bizonyíték erre nincs, a felesége hagyatékaként fennmaradt információk szerint nejének előszeretettel gitározott és dalolt Arany.
Mint elhangzott, Arany dalgyűjteménye teljesen független az irodalmi műveitől, nem is csoda ez, hiszen míg irodalmi műveit gondosan tervezte és írta meg, a dalgyűjteményében összegyűjtött művek nem az övéi voltak, csupán az ő „memóriáján élősködtek” a különböző dallamok. Ekképpen ezek csak szórványos emlékek, gyerekkorából felidézett dallamtapadások. Természetesen ez sem egy lebecsülendő dolog, hiszen habár Arany elsősorban íróként tevékenykedett, kottát írni és olvasni tudó ember volt, levelezéseiben is maradtak fenn kéziratos kottái.
Fotó: Borbély Fanni
Na de, mire jó a tehetség, ha nincs az kihasználva? Szerencsére Bartalus István felfigyelt Arany zenei kincstárára, meg is kérte hát, hogy jegyezze le azokat az utókornak.
A Régi dalok címet viselő gyűjtemény Arany gyermekkori emlékeiből gyűjtött dalok voltak, azoknak is csak a fődallama, egy-egy versszak, mintegy kottagyűjtemény vázlat. És hogy mi volt a kötetben? A könyv három részből áll, mindhármat egy-egy kottatisztázat nyit. Az első rész valóban népdalokból áll, közel száz tételt sorol fel benne a gyűjtő. A második részben ellenben másolt dalok szerepelnek, korabeli szalondalok, operettek. A harmadik részben pedig már kántáló dallamok és gyermeknóták, ezek azonban nagyon kicsi részét teszik ki az egész gyűjteménynek.
Fotó: Borbély Fanni
Az előadás végén az előadó kiemelte, hogy a gyűjtött dalokat és népdalokat Arany több művében is idézi, szinte soha nem az első sorát, és az is előfordult, hogy egy dalnak több részét szórta el Arany különböző műveiben. Ezzel arra következtethetünk, hogy Arany valóban ismerte az adott dalokat, dallamokat, nem csak egy kósza részletet belőlük.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!