Animáció és vándorkiállítás az erdélyi polihisztorról, Kájoniról

Hátszegi Zsolt és Csont Zsombor egymás mellett dolgoznak egy coworking házban, így találtak egymásra. „Zsolt keresett meg, hogy lenne-e kedvem becsatlakozni ebbe a projektbe. Az elejétől fogva izgalmas volt a projekt, azért is, mert szabad kezet kaptunk, ami elég ritka. Többnyire szoftverekhez készítek alkalmazott animációkat és magyarázó videókat, az eléggé határolt, és ehhez képest itt elengedhettük a fantáziánkat. Jó élmény volt, ritka az ilyen lehetőség. Elég régóta foglalkozok animáció-készítéssel, ritka az ilyen alkalom egy animátor életében, amikor szabad kezet kap és szárnyalhat a fantázia.” Hozzátette, minél jobban beleásták magukat Kájoni munkásságába, annál nagyobb kedvük lett a projekthez, mert sok lehetőséget láttak benne.

Zsolt is több mint tíz éve foglalkozik animációk készítésével. Reklámgrafika szakon végzett, és mint mondta, elég hamar kiderült, hogy az animáció lesz az ő útja.

„Amikor eljöttünk a feleségemmel együtt a kulturális központ munkatársaival beszélgetni arról, hogy mit tudnánk hozzátenni a Kájoni-évhez, megfogalmazódott benne, hogy sok csíkszeredai ember viszonylag keveset tud Kájoniról ahhoz képest, hogy mekkora személyiség volt. Én is így voltam vele, mert amíg nem kezdtem ezen az animáción dolgozni, szégyenteljesen keveset tudtam róla. Zsombival összeállítottunk egy alkotói tervet. Mi két külön magánvállalkozó vagyunk, és volt egy ilyen találkozási pont a tevékenységünkben. Megkértük egy közös barátunkat, egy zseniálisan rajzoló embert, Szász Zsoltot, azaz Tücskét, hogy tervezze meg a képet, a képi világért, a látványért ő felel. Nagyon szerencsés volt a vele való munka. Például amikor vázlatozik, folyamatosan viccelődik, ír magának kis üzeneteket a vázlatok mellé, hogy jobb kedvű legyen a munka. Nekünk is elküldte ezeket, de mondta, ne vegyük komolyan őket. Mi pedig néztük, hogy zseniális, ezeket kell használjuk. Több ilyen rész van, ami Tücske érdeme, hogy erős képi poénok vannak benne. A másik személy, akit említenünk kell, Iszlai József hangdizájner. Ő is közös barátunk, és vele is nagyon szerettünk dolgozni. Minden másodpercét imádtam csinálni ennek az animációnak. Nagy örömmel tölt el, hogy mindenki csíkszeredai, aki ezen dolgozott” – hangsúlyozta Hátszegi Zsolt.

A szabadtéri vándorkiállítás, amely szintén az emlékév tiszteletére jött létre, ízelítőt nyújt Kájoni életéből és korából, és azokról a helyszínekről, ahol élt és tevékenykedett: Csíksomlyói Kegytemplom és ferences kolostor, Szárhegyi Ferences kolostor (Hargita megye), Mikháza (Maros megye).

A pannók a közönség számára eddig nem látott gyűjtemények, nyomtatványok és kéziratok művészi fotóit mutatják be és látják el tudományos igényű ismertetővel, amelyek Kájoni munkásságát fémjelzik: Kájoni-kódex, Organo Missale, a csíksomlyói templom régi orgonájának felirata, Sacri Concentus, Herbárium, Cantionale Catholicum, Fekete Könyv, Hymnárium.

A kiállítás Muckenhaupt Erzsébet muzeológus és régikönyv szakértő szakmai irányításával valósult meg, aki a régi erdélyi nyomtatványok, elsősorban a csíksomlyói ferences nyomda és könyvtár múltjának elismert kutatója, egyik feltárója és megmentője a csíksomlyói ferences könyvtár háborús időkben elrejtett könyveinek. A fotók művészi megvalósítása és a pannók szerkesztése Ádám Gyula fotóművész látását dicsérik.

A kiállítás interaktív, QR kódot használva okostelefon segítségével elérhetők a jelzett zeneszámok, így belehallgathatunk a Kájoni-kódex, a Cantionale Catholicum, az Organo-Missale dallamaiba. Összesen 30 pannón találhatunk információkat, három nyelven: magyarul, románul és angolul.

A kiállítás eddig Bukaresben és Baróton volt látható, jelenleg Medgyesen van. További tervezett állomások: Kolozsvár, Nagykároly, Temesvár, Olasztelek, Sepsiszentgyörgy, Brassó, Székelyudvarhely, Mikháza, Szeben, Gyergyószárhegy, Csíkszereda.