Fotó: Péter Beáta
Családtörténetet mesél el, női sorsokat vonultat fel, és közben felidézi a nem túl távoli múltat első, Sorsfordító című regényében Karácsony Tünde. Az Exit Kiadónál napvilágot látott kötetet csütörtök este mutatták be a Molnár István Múzeumban.
2024. szeptember 27., 15:102024. szeptember 27., 15:10
2024. szeptember 27., 15:312024. szeptember 27., 15:31
Nagy érdeklődés övezte Karácsony Tünde Sorsfordító című, első kötetének bemutatóját a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban. A regény alaptörténete egy családról szól, amely 1989 nyarán – egy kislánnyal – vág neki a zöldhatárnak Magyarország felé. A szökés közben megsérült apa nem bírja felvenni a harcot az idegen környezettel és az új helyzettel. Az anyagi és lelki problémákkal küzdő család segítője egy idős hölgy, aki maga is régi démonjaival küzd. A főleg női sorsokat feldolgozó írás főhőse az időközben felnőtté vált Anna, aki rájön, hogy jóformán semmit sem tud a származásáról. Anyjával hazautaznak Erdélybe, a Hargita lábához, ahol néhány kérdésre választ talál, viszont sok új is felmerül benne – olvasható a fülszövegben.
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Nem mondtam neki, de azt gondoltam, minek kell neki verseket faricskálni, hogyha ilyent ír. Akkor elkezdődött az a folyamat, amelynek az eredménye itt van előttünk. Azt is mondhatom, hogy Tünde harmadik gyereke ez a könyv, amely szinte ötvenéves korában került ki a keze alól” – vezette fel a beszélgetést Sándor–Zsigmond Ibolya, a múzeum igazgatója köszöntője után Illyés Izabella tanárnő.
Fotó: Péter Beáta
Ezt fel is olvasta karácsonyeste, és a családja bátorította, hogy folytassa. Verseket is kezdett írni, novellákat, amelyek különböző portálokon jelentek meg.
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
– magyarázta, majd hozzátette, miközben a különböző részeket olvasta, mindig elámult azon, hogy Tünde milyen hatalmas alázattal és szorgalommal állt ennek a témának a megírásához.
„Nem tudom, hogy mi hajt, nem tudom, hogy honnan jönnek a gondolatok. Abból, amit leírok, bizonyos dolgok valóban megtörténtek, de az csak egy picike szál. Olyan furcsa érzés, amikor leülök a gép elé és elkezdek írni, jön magától” – avatott be a szerző. Mint mondta, szüksége volt a Illyés Izabella tanárnő biztatására, tanácsaira és segítségére, hogy ez a kötet megjelenhessen. S mint kiderült, van még történet a tarsolyában.
Fotó: Péter Beáta
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!