
Fotó: Péter Beáta
Családtörténetet mesél el, női sorsokat vonultat fel, és közben felidézi a nem túl távoli múltat első, Sorsfordító című regényében Karácsony Tünde. Az Exit Kiadónál napvilágot látott kötetet csütörtök este mutatták be a Molnár István Múzeumban.
2024. szeptember 27., 15:102024. szeptember 27., 15:10
2024. szeptember 27., 15:312024. szeptember 27., 15:31
Nagy érdeklődés övezte Karácsony Tünde Sorsfordító című, első kötetének bemutatóját a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban. A regény alaptörténete egy családról szól, amely 1989 nyarán – egy kislánnyal – vág neki a zöldhatárnak Magyarország felé. A szökés közben megsérült apa nem bírja felvenni a harcot az idegen környezettel és az új helyzettel. Az anyagi és lelki problémákkal küzdő család segítője egy idős hölgy, aki maga is régi démonjaival küzd. A főleg női sorsokat feldolgozó írás főhőse az időközben felnőtté vált Anna, aki rájön, hogy jóformán semmit sem tud a származásáról. Anyjával hazautaznak Erdélybe, a Hargita lábához, ahol néhány kérdésre választ talál, viszont sok új is felmerül benne – olvasható a fülszövegben.
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Nem mondtam neki, de azt gondoltam, minek kell neki verseket faricskálni, hogyha ilyent ír. Akkor elkezdődött az a folyamat, amelynek az eredménye itt van előttünk. Azt is mondhatom, hogy Tünde harmadik gyereke ez a könyv, amely szinte ötvenéves korában került ki a keze alól” – vezette fel a beszélgetést Sándor–Zsigmond Ibolya, a múzeum igazgatója köszöntője után Illyés Izabella tanárnő.
Fotó: Péter Beáta
Ezt fel is olvasta karácsonyeste, és a családja bátorította, hogy folytassa. Verseket is kezdett írni, novellákat, amelyek különböző portálokon jelentek meg.
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
– magyarázta, majd hozzátette, miközben a különböző részeket olvasta, mindig elámult azon, hogy Tünde milyen hatalmas alázattal és szorgalommal állt ennek a témának a megírásához.
„Nem tudom, hogy mi hajt, nem tudom, hogy honnan jönnek a gondolatok. Abból, amit leírok, bizonyos dolgok valóban megtörténtek, de az csak egy picike szál. Olyan furcsa érzés, amikor leülök a gép elé és elkezdek írni, jön magától” – avatott be a szerző. Mint mondta, szüksége volt a Illyés Izabella tanárnő biztatására, tanácsaira és segítségére, hogy ez a kötet megjelenhessen. S mint kiderült, van még történet a tarsolyában.
Fotó: Péter Beáta
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
szóljon hozzá!