Amikor egy kósza gondolatból regény születik
Fotó: Péter Beáta
Családtörténetet mesél el, női sorsokat vonultat fel, és közben felidézi a nem túl távoli múltat első, Sorsfordító című regényében Karácsony Tünde. Az Exit Kiadónál napvilágot látott kötetet csütörtök este mutatták be a Molnár István Múzeumban.
Péter Beáta
2024. szeptember 27., 15:102024. szeptember 27., 15:10
2024. szeptember 27., 15:312024. szeptember 27., 15:31
Nagy érdeklődés övezte Karácsony Tünde Sorsfordító című, első kötetének bemutatóját a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban. A regény alaptörténete egy családról szól, amely 1989 nyarán – egy kislánnyal – vág neki a zöldhatárnak Magyarország felé. A szökés közben megsérült apa nem bírja felvenni a harcot az idegen környezettel és az új helyzettel. Az anyagi és lelki problémákkal küzdő család segítője egy idős hölgy, aki maga is régi démonjaival küzd. A főleg női sorsokat feldolgozó írás főhőse az időközben felnőtté vált Anna, aki rájön, hogy jóformán semmit sem tud a származásáról. Anyjával hazautaznak Erdélybe, a Hargita lábához, ahol néhány kérdésre választ talál, viszont sok új is felmerül benne – olvasható a fülszövegben.
Fotó: Péter Beáta
Karácsony Tünde Székelykeresztúron született 1970-ben, jelenleg is itt él és dolgozik. Feleség, két felnőtt fiú édesanyja, egy kislány nagymamája. Mint magáról vallja, az irodalom „használata” mindig is az élete szerves részét képezte, de a „művelésére” való késztetést mintegy három éve érezte meg. Azóta számos verse, novellája jelent meg különböző folyóiratokban és portálokon. A Sorsfordító című regény az első nagyobb terjedelmű munkája, amely nyomtatásban is megjelent.
Fotó: Péter Beáta
„Karácsony Tündét Keresztúron mindenki ismeri, de kevesen tudják róla, hogy volt az ő lelkének egy titkos zuga, amely mindig arra vágyott, hogy valamit a világnak adjon magából. És mindig csinált valamit, vagy köveket festett, vagy rajzolt, vagy ikebanákat készített, ameddig egyszer csak, ki tudja, milyen titkos sugallatra, eljött hozzám, hogy megmutassa a verseit.
Nem mondtam neki, de azt gondoltam, minek kell neki verseket faricskálni, hogyha ilyent ír. Akkor elkezdődött az a folyamat, amelynek az eredménye itt van előttünk. Azt is mondhatom, hogy Tünde harmadik gyereke ez a könyv, amely szinte ötvenéves korában került ki a keze alól” – vezette fel a beszélgetést Sándor–Zsigmond Ibolya, a múzeum igazgatója köszöntője után Illyés Izabella tanárnő.
Fotó: Péter Beáta
Az elsőkötetes szerző az indulásával kapcsolatban elmondta, ő az érettségi óta egy sort sem írt kézzel, még levelet sem. Aztán három évvel ezelőtt az jutott eszébe, hogy karácsonyi ajándékként ír egy regényt a családnak. „Az utóbbi időben, mióta a gyerekeim felnőttek, személyes ajándékot készítek nekik, de kifogyott a tárházam.
Ezt fel is olvasta karácsonyeste, és a családja bátorította, hogy folytassa. Verseket is kezdett írni, novellákat, amelyek különböző portálokon jelentek meg.
Fotó: Péter Beáta
„Volt egy olyan gondolatom, hogy édesanyám családjának a történetét írom meg, él még egy nagynéném, akit kikérdeztem, édesanyám is még itt van közöttünk, és gyűjtöm az információkat. Van egy olyan sztori a családban, hogy ’89-ben az egyik nagynéném férje két gyerekkel a karján átszökött a zöldhatáron. Ezt meg akartam írni, és emiatt kénytelen voltam az egész családot „kiköltöztetni” Magyarországra. Nem így terveztem. De mivel ezt le kellett írni, a család „ott élte az életét” Budapesten – szegényeknek nincs más választásuk, mint amit én megírok. Emiatt került át a történet Budapestre. De haza akarom hozni őket, a könyv végén hazajönnek őket a gyökereiket megismerni és felfedezni a család múltját, mert teljesen elszakadtak innen. És úgy tervezem, hogy az lesz a folytatás, amit eredetileg meg akartam írni” – mesélte a jelenlevőknek.
Fotó: Péter Beáta
Illyés Izabella kiemelte, három nőalak áll a nagyon fordulatosan szőtt cselekmény középpontjában.
– magyarázta, majd hozzátette, miközben a különböző részeket olvasta, mindig elámult azon, hogy Tünde milyen hatalmas alázattal és szorgalommal állt ennek a témának a megírásához.
„Nem tudom, hogy mi hajt, nem tudom, hogy honnan jönnek a gondolatok. Abból, amit leírok, bizonyos dolgok valóban megtörténtek, de az csak egy picike szál. Olyan furcsa érzés, amikor leülök a gép elé és elkezdek írni, jön magától” – avatott be a szerző. Mint mondta, szüksége volt a Illyés Izabella tanárnő biztatására, tanácsaira és segítségére, hogy ez a kötet megjelenhessen. S mint kiderült, van még történet a tarsolyában.
Fotó: Péter Beáta
A Székelykeresztúri Városi Könyvtár szervezte könyvbemutató végén meglepetésként Zsidó Ferenc író, Balázs K. Attila költő és lánya, Boróka megzenésített verseket adott elő.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Fokhagymakrémleves – videó
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Fokhagymakrémleves – videó
Egy alma mint kellék
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Egy alma mint kellék
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Sajtos kréker – videó
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Sajtos kréker – videó
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Sóska, a tavaszi csodaszer
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Sóska, a tavaszi csodaszer
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!