Amikor egy kósza gondolatból regény születik
Fotó: Péter Beáta
Családtörténetet mesél el, női sorsokat vonultat fel, és közben felidézi a nem túl távoli múltat első, Sorsfordító című regényében Karácsony Tünde. Az Exit Kiadónál napvilágot látott kötetet csütörtök este mutatták be a Molnár István Múzeumban.
Péter Beáta
2024. szeptember 27., 15:102024. szeptember 27., 15:10
2024. szeptember 27., 15:312024. szeptember 27., 15:31
Nagy érdeklődés övezte Karácsony Tünde Sorsfordító című, első kötetének bemutatóját a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban. A regény alaptörténete egy családról szól, amely 1989 nyarán – egy kislánnyal – vág neki a zöldhatárnak Magyarország felé. A szökés közben megsérült apa nem bírja felvenni a harcot az idegen környezettel és az új helyzettel. Az anyagi és lelki problémákkal küzdő család segítője egy idős hölgy, aki maga is régi démonjaival küzd. A főleg női sorsokat feldolgozó írás főhőse az időközben felnőtté vált Anna, aki rájön, hogy jóformán semmit sem tud a származásáról. Anyjával hazautaznak Erdélybe, a Hargita lábához, ahol néhány kérdésre választ talál, viszont sok új is felmerül benne – olvasható a fülszövegben.
Fotó: Péter Beáta
Karácsony Tünde Székelykeresztúron született 1970-ben, jelenleg is itt él és dolgozik. Feleség, két felnőtt fiú édesanyja, egy kislány nagymamája. Mint magáról vallja, az irodalom „használata” mindig is az élete szerves részét képezte, de a „művelésére” való késztetést mintegy három éve érezte meg. Azóta számos verse, novellája jelent meg különböző folyóiratokban és portálokon. A Sorsfordító című regény az első nagyobb terjedelmű munkája, amely nyomtatásban is megjelent.
Fotó: Péter Beáta
„Karácsony Tündét Keresztúron mindenki ismeri, de kevesen tudják róla, hogy volt az ő lelkének egy titkos zuga, amely mindig arra vágyott, hogy valamit a világnak adjon magából. És mindig csinált valamit, vagy köveket festett, vagy rajzolt, vagy ikebanákat készített, ameddig egyszer csak, ki tudja, milyen titkos sugallatra, eljött hozzám, hogy megmutassa a verseit.
Nem mondtam neki, de azt gondoltam, minek kell neki verseket faricskálni, hogyha ilyent ír. Akkor elkezdődött az a folyamat, amelynek az eredménye itt van előttünk. Azt is mondhatom, hogy Tünde harmadik gyereke ez a könyv, amely szinte ötvenéves korában került ki a keze alól” – vezette fel a beszélgetést Sándor–Zsigmond Ibolya, a múzeum igazgatója köszöntője után Illyés Izabella tanárnő.
Fotó: Péter Beáta
Az elsőkötetes szerző az indulásával kapcsolatban elmondta, ő az érettségi óta egy sort sem írt kézzel, még levelet sem. Aztán három évvel ezelőtt az jutott eszébe, hogy karácsonyi ajándékként ír egy regényt a családnak. „Az utóbbi időben, mióta a gyerekeim felnőttek, személyes ajándékot készítek nekik, de kifogyott a tárházam.
Ezt fel is olvasta karácsonyeste, és a családja bátorította, hogy folytassa. Verseket is kezdett írni, novellákat, amelyek különböző portálokon jelentek meg.
Fotó: Péter Beáta
„Volt egy olyan gondolatom, hogy édesanyám családjának a történetét írom meg, él még egy nagynéném, akit kikérdeztem, édesanyám is még itt van közöttünk, és gyűjtöm az információkat. Van egy olyan sztori a családban, hogy ’89-ben az egyik nagynéném férje két gyerekkel a karján átszökött a zöldhatáron. Ezt meg akartam írni, és emiatt kénytelen voltam az egész családot „kiköltöztetni” Magyarországra. Nem így terveztem. De mivel ezt le kellett írni, a család „ott élte az életét” Budapesten – szegényeknek nincs más választásuk, mint amit én megírok. Emiatt került át a történet Budapestre. De haza akarom hozni őket, a könyv végén hazajönnek őket a gyökereiket megismerni és felfedezni a család múltját, mert teljesen elszakadtak innen. És úgy tervezem, hogy az lesz a folytatás, amit eredetileg meg akartam írni” – mesélte a jelenlevőknek.
Fotó: Péter Beáta
Illyés Izabella kiemelte, három nőalak áll a nagyon fordulatosan szőtt cselekmény középpontjában.
– magyarázta, majd hozzátette, miközben a különböző részeket olvasta, mindig elámult azon, hogy Tünde milyen hatalmas alázattal és szorgalommal állt ennek a témának a megírásához.
„Nem tudom, hogy mi hajt, nem tudom, hogy honnan jönnek a gondolatok. Abból, amit leírok, bizonyos dolgok valóban megtörténtek, de az csak egy picike szál. Olyan furcsa érzés, amikor leülök a gép elé és elkezdek írni, jön magától” – avatott be a szerző. Mint mondta, szüksége volt a Illyés Izabella tanárnő biztatására, tanácsaira és segítségére, hogy ez a kötet megjelenhessen. S mint kiderült, van még történet a tarsolyában.
Fotó: Péter Beáta
A Székelykeresztúri Városi Könyvtár szervezte könyvbemutató végén meglepetésként Zsidó Ferenc író, Balázs K. Attila költő és lánya, Boróka megzenésített verseket adott elő.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!