
Fotó: Péter Beáta
Családtörténetet mesél el, női sorsokat vonultat fel, és közben felidézi a nem túl távoli múltat első, Sorsfordító című regényében Karácsony Tünde. Az Exit Kiadónál napvilágot látott kötetet csütörtök este mutatták be a Molnár István Múzeumban.
2024. szeptember 27., 15:102024. szeptember 27., 15:10
2024. szeptember 27., 15:312024. szeptember 27., 15:31
Nagy érdeklődés övezte Karácsony Tünde Sorsfordító című, első kötetének bemutatóját a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban. A regény alaptörténete egy családról szól, amely 1989 nyarán – egy kislánnyal – vág neki a zöldhatárnak Magyarország felé. A szökés közben megsérült apa nem bírja felvenni a harcot az idegen környezettel és az új helyzettel. Az anyagi és lelki problémákkal küzdő család segítője egy idős hölgy, aki maga is régi démonjaival küzd. A főleg női sorsokat feldolgozó írás főhőse az időközben felnőtté vált Anna, aki rájön, hogy jóformán semmit sem tud a származásáról. Anyjával hazautaznak Erdélybe, a Hargita lábához, ahol néhány kérdésre választ talál, viszont sok új is felmerül benne – olvasható a fülszövegben.
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Nem mondtam neki, de azt gondoltam, minek kell neki verseket faricskálni, hogyha ilyent ír. Akkor elkezdődött az a folyamat, amelynek az eredménye itt van előttünk. Azt is mondhatom, hogy Tünde harmadik gyereke ez a könyv, amely szinte ötvenéves korában került ki a keze alól” – vezette fel a beszélgetést Sándor–Zsigmond Ibolya, a múzeum igazgatója köszöntője után Illyés Izabella tanárnő.
Fotó: Péter Beáta
Ezt fel is olvasta karácsonyeste, és a családja bátorította, hogy folytassa. Verseket is kezdett írni, novellákat, amelyek különböző portálokon jelentek meg.
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
– magyarázta, majd hozzátette, miközben a különböző részeket olvasta, mindig elámult azon, hogy Tünde milyen hatalmas alázattal és szorgalommal állt ennek a témának a megírásához.
„Nem tudom, hogy mi hajt, nem tudom, hogy honnan jönnek a gondolatok. Abból, amit leírok, bizonyos dolgok valóban megtörténtek, de az csak egy picike szál. Olyan furcsa érzés, amikor leülök a gép elé és elkezdek írni, jön magától” – avatott be a szerző. Mint mondta, szüksége volt a Illyés Izabella tanárnő biztatására, tanácsaira és segítségére, hogy ez a kötet megjelenhessen. S mint kiderült, van még történet a tarsolyában.
Fotó: Péter Beáta
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!