
Daczó Katalin
Fotó: Daczó Dénes
Olyan kiemelkedő életutakat mutat be Daczó Katalin a többkötetesre tervezett Jeles alcsíkiak című sorozatban, amelyekre az utókornak is emlékeznie érdemes. A tavaly megjelent életrajzi adattár első kötete, az A-tól D-betűig terjedő vezetéknevű jeles alcsíkiakat mutatja be, a nemrégiben napvilágot látott második kötet az E-től a G betűig.
2022. február 23., 18:022022. február 23., 18:02
2022. február 24., 12:132022. február 24., 12:13
Huszonhét alcsíki személyiség életpályáját mutatja be alfabetikus sorrendben E-től G-ig Daczó Katalin a Jeles alcsíkiak kiadványsorozat második kötetében. A könyv az Alcsík Kistérségi Fejlesztési Társulás megbízásából az Alcsík Könyvek sorozatban jelent meg, és az elsőhöz hasonlóan ezúttal is főként 19-20. századi, lezárt életutakat sorakoztat fel.
„Fontosnak tartjuk most a huszonnegyedik órában begyűjteni mindazon információkat, amelyek által egy-egy jeles személyiség kiemelhető a történelem süllyesztőjéből” – írja a kötet előszavában Gergely András, az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás elnöke.
Daczó Katalin elmondta, évtizedek óta gyarapítja az adatbázisát, amely mára már mintegy háromezer csíki nevet tartalmaz. Ebből válogatta ki az alcsíki személyeket, közülük is a legfontosabbakat, különlegeseket. Például az adott személyiség nem csak tanár volt egy faluban vagy igazgató, hanem ezen túlmenően is kiemelkedett a közösségből. Tehát valamilyen szempontból többet tett annál a közösségért, mint amiért annak idején fizetést kaphatott.
Hadirokkantak és családjaik. Állnak: Dr. Ferencz Ignácné, Részegh Viktor újságíró (az első világháborúban fél lábát veszítette el), Ferencz Ignác nevelt lánya, Ilike, Ferencz Ignác. Ülnek Részegh Anikó, Gyönös Gyula. (néhai Részegh Domokos tulajdona)
Fotó: Forrás: Daczó Katalin
A szerző megőrizte a korábban kialakult munkamódszert és felépítést a második kötet szócikkeinek megírása során. Levéltári és könyvtári kutatásokat végzett, több száz órán keresztül böngészett internetes adatbázisokat, archív újságokat, és amennyiben lehetséges volt, felkutatta a jeles személyiségek leszármazottait. A szócikkeket pedig igyekezett egységes formába önteni.
„A második kötetben 27 személynek az életútját próbáltam összefoglalni. Ezúttal két, Csík történelmében szerepet játszó régi székely nemesi családnak a tagjai is szerepelnek a könyvben: az Endesek és az Élthesek. Mindkét családból többen is szerepelnek a kötetben, különlegesnek tartom, hogy három Endes-testvér is benne van. Ugyanakkor jelen kötetben arányaiban több az ügyvéd, a jogász – szám szerint nyolc –, mint az előző kötetben, amikor főleg az egyházi méltóságok és tanárok voltak túlsúlyban. Most mindössze két római katolikus pap szerepel a könyvben (dr. Éltes Károly kolozs-dobokai főesperes és Ferenczi Károly főesperes). Persze mindegyik jogász egyébbel is foglalkozott, például Élthes Jakab Csíkszereda polgármestere, Élthes Gyula jogtudományi szakíró, szerkesztő, egyetemi tanár volt. A másik, ami meglepett, hogy a huszonhét személy közül tizennégynek tudtommal nem volt gyermeke. Ez egy igen nagy szám. Valahogy így hozta a sorsuk…” – magyarázta a szerző.
„Azt gondolnánk, hogy róla már mindent megírtak, és nyilván én sem tudok egy hadtörténésznél teljesebbet írni. De össze lehet foglalni az életét és az utóéletét. Hogy mit neveztek el róla: iskolát, utcát, szobrokat állítottak, és az utóéletéhez kapcsolódik az édesapja házának költöztetése is. Tehát volt, amit összefoglalni róla, és egyben láttatni az életét. Ugyanakkor szeretek megbizonyosodni arról, amennyiben lehetséges, hogy az, amit valahol leírtak, másik kislexikonban közöltek, megfelel-e a valóságnak. Gál Sándornál a születésnapjában is mutatkozott eltérés. Az anyakönyvben 1817. szept. 23-a és nem a köztudott szept. 21-e szerepel. Ez esetben elképzelhető, hogy a keresztelés dátumát vezették be az anyakönyvbe. Tudni kell, hogy gyakran a római katolikus anyakönyvekbe bejegyezték külön a keresztelés és külön a születés napját, de az adott évben Csíkszentgyörgyön nem tüntették fel külön ezeket a dátumokat. Ezt is be kell mutatnunk.”
Endes Gábor berepülő pilóta, a MKH Légierő tisztje (Fábián András repülőmérnök hagyatékából © Skylight Creative)
Fotó: Forrás: Daczó Katalin
Daczó Katalin különlegességképpen kiemelte: ebbe a kötetbe két vak személy is bekerült. Mindketten az első világháborús események következtében veszítették el a látásukat. „Egyikük dr. Ferencz Ignác, ő rendkívüli személy lehetett. A világháború után vakon végezte el a középiskolát és az egyetemet. Jogot végzett, 1931-ben doktorált. Amúgy telefonközpont-kezelőként dolgozott szinte élete végéig, de már a kortársak elismerték rendkívüli teljesítményét. Az első ember volt Magyarországon, aki vakon szerzett jogi doktorátust. Általa ezt a teljesítményt, ezt a példaértékű akaraterőt szerettük volna bemutatni, ezért nem maradhatott ki ebből a kötetből.”
Elérkeztünk a sorozat második részéhez
Fotó: Péter Beáta
Ferencz Ignác sorstársa, a csíkcsekefalvi Gábossy József szintén az első világháborúban vakult meg. De már a harctéren, látóként naplót vezetett, nagyon jó íráskészséggel rendelkezett. „A háború után jelent meg egy önálló kötete, ezen kívül folyton jelen volt a Világtalan írók antológiáiban, különben dohánykereskedő volt egy ideig.
Nem biztos, hogy nekünk sikerült mindezekre kitérni, de próbálkozunk. Az első kötet után is többen megkerestek, javasoltak személyeket, hogy vegyem fel az adatbázisomba, felhívták a figyelmem ismerőseikre, tehát nyitottak vagyunk arra is, hogy esetleg más személyek is bekerülhessenek. De annak is tudatában vagyunk, hogy nem teljes ez a válogatás.”
Dr. Élthes Gyula 1922-ben (Dr. Élthes Gyula és neje repatriálása. RNL HMH, F 7 Csík vármegye levéltára – Alispáni iratok 4. számú leltár, 1355/1922-es iratcsomó)
Fotó: Forrás: Daczó Katalin
Az életrajzi kiadványsorozat az Alutus Kiadó gondozásában, az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás megbízásából, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság – Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a Hargita Megye Tanácsa – Hargita Megyei Kulturális Központ támogatásával jelenik meg. A kötetek könyvesboltokban nem kaphatók, a könyvbemutatókon és az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás irodájában vásárolhatóak meg Csíkszentmártonon.
Közönségtalálkozók Csíkszeredában és Alcsíkon
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2022. február 24-én, csütörtökön délután 17 órai kezdettel Kőrössy Erika és Gergely András mutatják be a kötetet és beszélgetnek a szerzővel. Március 3-án Nagytusnádon, március 10-én pedig Csíkszentmártonon tartanak közönségtalálkozót, mindkét helyszínen 18 órától.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!