Bolyky Zoltán és Szüts Apor a mesterkurzuson
Fotó: Iochom Zsolt/ARTSTART4U Egyesületek
Zongorista, karmester, zeneszerző – ő Szüts Apor, a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató zenei vezetője. A Csíkszeredában tartott Hazulról hazaiaknak gálakoncerten egy általa komponált darab rendhagyó ősbemutatójának is részese lehetett a közönség. Az ARTSTART4U Egyesületek, azaz a Művészeti Alap Értetek Egyesület és a Class Értékeink Egyesület jelenleg zajló mesterkurzusán látogattuk meg, ahol többek között eddigi zenei pályafutásáról és a RockGiovanni körül kialakult botrányról is beszélgettünk.
2019. július 05., 17:002019. július 05., 17:00
Mintegy belenőtt a zene világába a budapesti, jelenleg 25 éves Szüts Apor: anyai dédapja a Kossuth-díjas Ungár Imre zongorista, a Zeneakadémia professzora volt, nagyapja középiskolai énektanárként generációkat nevelt zenére és terelt zenei pályára. Nagymamája szintén zenetanár volt, a tanítóképző főiskolán tanított. Édesanyja szintén zongorázik, őt kezdte leutánozni kisgyerek korában. Kilenc évesen már komponált.
„Nagyszüleim sokat meséltek a zenéről, nagypapám rendszeresen »órákat« tartott nekem, mesélt bizonyos zeneművekről, ezek nagy hatással voltak rám. Öt-hat éves voltam, amikor beleszerettem Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyébe, és elhatároztam, hogy hegedülni szeretnék. Ez később meghiúsult, mert a szüleim azt mondták, hogy szó sem lehet róla, mert egyrészt nem biztos, hogy kellemes egy kezdő hegedűs szárnypróbálgatásait hallgatni, másrészt ekkora már világossá vált, hogy a zongorához jóval nagyobb tehetségem van. Utólag jó döntésnek bizonyult, mert a gyerekkori munkamorálomat ismerve, nem biztos, hogy tudtam volna órákat intonációt gyakorolni, és a zongora mellett ezt nem kellett. A nagyszüleim tanításai révén nagy hatással voltak rám a zeneszerzők munkásságai, szerettem volna én is alkotni.
hiszen a korábbi évszázadokban nem voltak ennyire leosztva a szakmai szerepek, hogy van zeneszerző, karmester, zongorista stb. Volt a zenész, és az csinált mindent: zenét írt, akár vezényelt is, több hangszeren játszott. Nálam ez így maradt, kaptam visszaigazolásokat, hogy tehetséges vagyok, és gyakorlatilag beivódott az életembe, mint egy következő szakmai ág, amivel érdemes foglalkozni” – magyarázta az ifjú zenész, amikor a mesterkurzus egyik szünetében leülünk beszélgetni.
Már gyerekkorában zongorázott és zenét szerzett Szüts Apor
Fotó: Péter Beáta
Noha fiatal kora ellenére máris szép sikereket ért el, amikor az eddigi pályafutásának mérföldköveiről kérdezem, elsősorban nem ezeket említi, hanem a kudarcokat. Úgy véli ugyanis, hogy ezek sokkal fontosabbak, mivel a „pofonok” nélkül nem lehet sem alkotni, sem interpretálni például fájdalmat meggyőző, hiteles módon.
„A sikerek sem maradtak el, de én nem vagyok az a zongorista, aki naponta sok órát gyakorol, és csak abból él, hogy zongorázik, körbeturnézza a világot, és ugyanazzal a műsorral képes hónapokig dolgozni. Éppen ezért nem igazán szeretem a versenyeket, ez a kreált rivalizálás nem az én világom. Nyilván, kell az érvényesüléshez, mindenhol ezt tanítják, de úgy vélem, a zenézségnek nem tesz jót. Bár volt egy-két zongoraverseny, ahol sikereket értem el. És természetesen fontos szerepe van a Virtuózoknak ebben a történetben, még akkor is, ha verseny. De a Virtuózok elsősorban televíziós műsor, amely missziót képvisel. Ennek lényege, hogy az embereknek szüksége van a klasszikus zenére, és arra, hogy tiszta, őszinte módon közvetítsük, és ne könnyített, egyszerűsített változatában.”
Szüts Apor vezényel
Fotó: Iochom Zsolt/ARTSTART4U Egyesületek
2014-ben a Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyének Tehetség-díjasa lett A hallei kirurgus című operájával – ezt a saját vezényletével mutatták be a Debreceni Csokonai Színházban. Tavaly pedig Mozart Don Giovanni című operája nyomán készült átiratát, a RockGiovannit vitték színre. A darab zenei berkekben nagy visszhangot váltott ki, voltak elismerői és ellenzői, nyílt levelek röpködtek a virtuális térben.
Szüts Apor felidézte, amikor Kesselyák Gergely karmester, a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója felkérte erre a munkára, megbeszélték a koncepciót, majd az igazgató hozzátette:
Mint mondta, számított rá, hogy már a címéből adódóan is, ez az adaptáció nem fogja az operába járó közönség általános tetszését elnyerni. Aztán megszületett az átirat, tartottak egy sajtótájékoztatót, a szakma részéről pedig teljes volt a csend.
Legújabb darabja ősbemutatóján - a Hazulról hazaiaknak gálakoncert keretében
Fotó: Iochom Zsolt/ARTSTART4U Egyesületek
„Megvolt a bemutató, két előadáson négyezer ember hallhatta, életemben ilyen sikerem nem volt. Majd miután több különböző, méltató kritika megjelent, akkor egyszer csak a semmiből, másfél hónappal a premier után Kovács János karnagy úr, aki nem volt ott az előadáson, írt egy nyílt levelet, ami arról szólt, hogy ilyet nem szabad csinálni. Ezt azért nem éreztem fairnek, mert nem is látta az előadást. Legfőképp az volt a problémája, hogy alapvetően ne nyúljunk így darabokhoz, és ne »rockosítsunk«. Ebben igaza is van, de amit mi csináltunk, az nem ez volt.
Ezt az átiratot pont azok értették leginkább, akik valamennyire ismerték a Don Giovannit, és a zenész kollégáim, akik ott voltak, a prekoncepciójuk ellenére nagyon pozitívan értékelték. Mert ez egyfajta geg, zenei vicc, és így is próbáltam én közölni, hogy nem kell ezt nagyon tudálékos és intellektuális átiratként kezelni. Kovács János művész úr pedig megfogalmazta azt, hogy nem nagyon kellene műveket így átdolgozni. Ezt követően az előadást szintén nem látó, konzervatív operalátogató közönség ráharapott erre, és elkezdődött egy hihetetlen ócsárlás, hogy mit képzel magáról ez a kölyök, hogy azt hiszi, hogy Mozart hátán mászhat fel jó magasra. És ezek a negatív hangok előtérbe kerültek. Aztán tisztáztuk ezt a dolgot a karmester úrral, barátsággal váltunk el. Nem értettünk egyet bizonyos koncepcióval kapcsolatban, hogy hozzá lehet nyúlni vagy sem, de nincs köztünk semmiféle harag.
Ez az egész egyrészt nagyon bántott, másrészt kicsit nevettem a markomba. Bár eleinte a nagyon alpári hozzászólások rosszul estek – mindenféle politikai párttal összefüggésbe hoztak, és hogy nincs zeneszerzői diplomám, mit képzelek – de egy idő után megedződtem” – mesélte el a RockGiovanni körül kialakult körülményeket.
A Virtuózok mesterkurzusán
Fotó: Iochom Zsolt/ARTSTART4U Egyesületek
Szüts Apor a Virtuózok komolyzenei tehetségkutatóján mint versenyző indult, ma már a zenei vezetője. Úgy véli, a Virtuózok azért fontos, mert a virtuális világban a populizmus ömlik át minden platformon keresztül. Ők ugyanezt a platformot használják, csak kultúrát közvetítenek vele. Úgy látja, van rá igény, emberek százezreihez jut el a komolyzene. „Mindez anélkül, hogy azt hinnénk, hogy a komolyzenészek frakkban utaznak a villamoson, szarvasgombát esznek, azaz hogy csak elitista módon képesek létezni és a zenét közvetíteni. Elsősorban ezért fontos a Virtuózok, mert ugyanazokat az eszközöket használja, mint más tehetségkutató műsor, csak nem a populáris dolgokra megy rá, hanem arra, hogy ezekkel az eszközökkel magas kultúrát csempésszen a digitális világba.”
A csíkszeredai közönség a Hazulról hazaiaknak gálakoncerten a fiatal zeneszerző egyik darabjának ősbemutatóját is láthatta, hallhatta. Három évvel ezelőtt Kézdivásárhelyen tartották a Groteszk tangó című darab bemutatóját, a Valami groteszk stílusban című mű pedig mintegy folytatása ennek. „Bárhol, ahol játszottuk, nagy sikere volt, szeretettel fogadták itt Székelyföldön, és gondoltam, kísérleteznék még egyet. Kicsit elvetemültebb módját próbáltam megragadni a zeneszerzésnek. Bocskor Lóránttal, az ARTSTART4U Egyesületek titkárával sokat dolgozunk együtt, ő színházi ember, a munkássága révén hozzám is beszivárgott egy-két színpadi elem és mozgás. Lóri jelenléte azért fontos a Virtuózok életében, mert
Sikerült bebizonyítani azt, hogy ha a színháznak egy kis eleme megjelenik a színpadon, nem csak sokkal érthetőbbé tesz egy adott szituációt, hanem a közönség is sokkal jobban kedveli. A Valami groteszk stílusban mű elején van egy utasítás, hogy meg kell inni egy kávét, és a végén az van beleírva, hogy »most már ne igyál többet, köszönöm«. Ez természetesen egyfajta poén, vagy megjelenik a színpadon, vagy nem, és Lórinak beindult a fantáziája, hogy mi lenne, ha ezt megkoreografálnánk, hogy játsszuk el, ami meg van írva. És nagyon átjött, ez nekem is egy újfajta megnyilvánulás volt. Ilyen típusú darabot nem írtam még eddig, hogy polgárpukkasztás van benne. Nem én vagyok az első, vannak ilyen típusú szerzemények, de próbáltam egy kicsit arra apellálni, hogy a zene is legyen érthető, egyfajta geggel megáldva. Fontos volt az, hogy ez azért egy komplex kompozíció legyen. És úgy láttam, hogy ezt a székelyföldi közönség jól vette” – summázott Szüts Apor.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!