A zavart elmébe zárva
Ahogy öregszünk, úgy fejlődünk vissza gyermekké. Tehetetlenek leszünk, az édesanyánkat akarjuk. Az élet természetes körforgásának témáját dolgozza fel a Csíki Játékszín legújabb nagyszínpadi előadása, Az apa, Vladimir Anton rendezésében.
Nagy Lilla
2024. november 13., 16:332024. november 13., 16:33
2024. november 15., 16:172024. november 15., 16:17
Fotó: Csíki Játékszín
Ahogy öregszünk, úgy fejlődünk vissza gyermekké. Tehetetlenek leszünk, az édesanyánkat akarjuk. Az élet természetes körforgásának témáját dolgozza fel a Csíki Játékszín legújabb nagyszínpadi előadása, Az apa, Vladimir Anton rendezésében.
Nagy Lilla
2024. november 13., 16:332024. november 13., 16:33
2024. november 15., 16:172024. november 15., 16:17
Fotó: Csíki Játékszín
Az apa történetét sokan ismerhetik már az azonos című, 2020-ban bemutatott filmből, melynek főszerepéért (André) Anthony Hopkins Oscar-díjat nyert. A filmet a dráma írója, Florian Zeller rendezte. A csíkszeredai előadás rendezője André szerepét Fülöp Zoltánnak szánta, a lányát, Anne-t pedig Fekete Bernadetta játssza.
Fotó: Csíki Játékszín
Sokunkban benne van a félelem, hogy mi lesz, amikor megöregszünk. Nem akarunk a családunk terhére lenni, önállóan szeretnénk élni nyugdíjas éveinkben. Sajnos azonban kiszámíthatatlanul romolhat fizikai, vagy éppen mentális egészségünk, így családunk kénytelen gondoskodni rólunk. Az életnek ezt a fejezetét dolgozza fel Az apa című előadás is.
A történetmesélés ennél fogva nem lineárisan halad az időben, ugrál a történések között, és még a sorra felbukkanó arcok sem ugyanazok, mint korábban.
Fotó: Csíki Játékszín
Egy nehéz, nyomasztó téma. Az előadás azonban humorban is bővelkedik, a visszatérő elemek – a karóra keresése, az, hogy André a lányának ajánlgatja a szakembert, hisz szerinte nem emlékszik jól a történésekre – lazítják a téma súlyosságát. De ahogy halad a cselekmény, a vicceket úgy hagyja hátra a darab.
Fotó: Csíki Játékszín
Nem csak a humoros elemek, a díszlet is „fogy”. A cselekmény előrehaladtával a realista panellakásból fokozatosan egy kórházi szoba alakul ki, majd egyre kevesebb és kevesebb bútor van a színpadon, mígnem csupán egy kórházi ágy áll egyedül díszletként.
A paravánokból álló falakat és a szürke foteleket annak függvényében forgatják, hogy éppen kinek a lakásán vagyunk. A díszlet letisztult, sokszor onnan tudhatjuk, hogy helyszínt váltottunk, hogy más helyre kerül az ajtó. Az elemek viszont ugyanazok, attól függetlenül, hogy hol játszódik az adott jelenet, ezzel is jelezve André fejében levő zűrzavart, aki nem tudja eldönteni, hogy éppen hol van. Van, hogy a saját lakásának mondja a lányáét, van, hogy azt nem érti, hogy hova tűnt néhány berendezés.
Fotó: Csíki Játékszín
Fülöp Zoltán karrierjének koronája Az apa főszerepe. Sajátos játéka természetesen André szerepében is fellelhető, mégis egy olyan karaktert épít fel a színpadon, amilyent még nem láthatott tőle a közönség. Ahogy arról a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón beszámolt, van személyes tapasztalata a demenciával, ugyanis édesanyja Alzheimer-kórral küzdött. Az, hogy személyes tapasztalatait mennyire vitte bele a szerepébe, azt nem tudni, viszont hiteles képet nyújt egy olyan emberről, akinek a memóriájával súlyos gondok vannak.
Azt is végigkövethetjük általa, ahogy egy ember mentálisan leépül, hiszen fokozatosan veszíti el azokat a karakterjegyeket, amelyek Andrét meghatározták. A humort felváltja a zavartság. Lánya, a gondoskodó és aggódó Anne, türelemmel és csendben viseli apja kirohanásait, túlzott őszinteségét. Fekete Bernadetta letisztult, hiteles játéka együttérzésre sarkall.
Fotó: Csíki Játékszín
A rendező egyszerű, de jól működő megoldásokhoz folyamodott. Az André fejében uralkodó káoszt, a hangokat, felvételről halljuk. Ugyanazok a mondatok ismétlődtek helyenként: „az apád beteg, Anne”, „a lánya Londonban él”, „nincs itt a lánya, André”. A férfi régi emlékeit kivetítve látjuk: anya-fia pillanatok pörögnek a vásznon.
Fotó: Csíki Játékszín
A darab végén a zavart, idős ember egy kisgyerekhez hasonló, aki az édesanyját keresi, őt akarja.
Vajon André meghalt és újra találkozhatott rég látott anyjával? Vagy csak elképzelte a találkozást? Mint ahogy az egész történetet is?
Fotó: Csíki Játékszín
Az apa című drámáért Florian Zeller 2014-ben Franciaországban elnyerte a legjobb színműnek járó Molière-díjat. A Csíki Játékszín legújabb darabját pedig a november 8-ai bemutatón és a 10-ei előadáson is felállva tapsolta meg a közönség.
Fotó: Csíki Játékszín
Fotó: Csíki Játékszín
Fotó: Csíki Játékszín
Fotó: Csíki Játékszín
Fotó: Csíki Játékszín
Fotó: Csíki Játékszín
Fotó: Csíki Játékszín
Fotó: Csíki Játékszín
Fotó: Csíki Játékszín
Ezek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Fokhagymakrémleves – videó
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Fokhagymakrémleves – videó
Egy alma mint kellék
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Egy alma mint kellék
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Sajtos kréker – videó
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Sajtos kréker – videó
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!