Hirdetés
Hirdetés

A történelem és a régmúlt a mindennapjaink részeként

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

Milyen lehet középkori technikával festéket létrehozni, s milyen lenne a jelenünk a történelmi múltunk – történeteink, örökségeink – ismerete nélkül? Ezeken a kérdéseken elgondolkodva beszélgettünk a székelyudvarhelyi Czerják Eszter fiatal festőművésszel, akinek munkáit és bemutatóit legfőképp a középkor és annak stílusa jellemzi.

Ilyés Krisztinka

2024. szeptember 29., 12:482024. szeptember 29., 12:48

– Amióta csak ismerlek, tudom, hogy a te utad a képzőművészet, a festés és a rajzolás. Te mikor jöttél rá, hogy ez a számodra kijelölt út?
– Talán mindig is tudtam, amiről te is beszélsz, hogy ez az én utam. Kiskorom óta rajzolok és festek, mindig érdekeltek az ezekhez kapcsolódó kreatív feladatok. A családom tagjai is mind alkotó emberek, ebbe nőttem bele én is. Belülről is éreztem, hogy ez az egyetlen dolog, amivel képes lennék hosszútávon, kitartóan foglalkozni. A kézzel alkotás művészete volt az egyetlen, ami magabiztosságot adott, nem féltem az elém gördülő akadályoktól sem. Persze a külső visszajelzések, az építő jellegű kritikát is sokat segítettek a haladásomat tekintve.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

Hirdetés

– Nerefhar néven tudunk megtalálni a közösségi médiában. Honnan jött ez a művésznév?
– Olyan nevet kerestem, ami a teljes művészetemet, érdeklődési körömet takarja, ami nem téveszthető össze semmi mással. Sokáig kutakodtam mitológiákban, fantasy könyvekben is, végül egy számítógépes akció-szerepjátékban találtam rá a megfelelő választásra. Az Elder Scrolls Morrowindről van szó, amelynek hősnőjét Nerevarnak hívják, jelentése: a kiválasztott. Picit átalakítottam, így lett az én nevem Nerefhar.

– Elvégeztél egy számítógépes grafika tanfolyamot is. Mennyiben más ez, mint kézzel, magával az anyaggal dolgozni?
– Már iskolás koromban érdekeltek a számítógépes grafikai programok, tanítóvideók által próbáltam jobban belelátni ebbe a világba. Az általad említett képzés elvégzése után viszont egy teljes képet kaptam. Sokan gondolnak úgy ezekre a programokra, mintha a teljes ellentétei lennének a festészeti módozatoknak. Amikor az ember mindkettőt ismeri, mindkettőt kipróbálja, gyakorolja, rálát a hasonlóságokra is.

A digitális alkotás során is kísérletezek a színekkel, a textúrákkal, többféle ecsetet választhatok és használok. A hagyományos festészetnél persze mindez fizikai formában valósul meg, de a végeredmény elérése érdekében ugyanúgy szükségem van arra, hogy a megfelelő eszközöket és anyagokat válasszam ki.

Ellenben azt érdemes kiemelni, hogy a digitális alkotás korlátokat szabhat, abban az esetben legalábbis, ha nem ismerjük a program adta lehetőségeket. Én a hagyományos festészetet könnyebben el tudtam sajátítani, úgy is mondhatnánk, a zsigereimből jött mindaz, ami a végeredményhez vezetett. Az, hogy mindkettőt ismerem és szeretem, azért is jó, mert ha az egyiket megunom, előveszem a másikat. Arra viszont mindig törekszem, hogy ugyanazt a hatást próbáljam elérni mindkét technikával.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

– Nemcsak egyszerű képeket festesz – a weboldaladon láthatjuk, hogy a te illusztrációiddal készülnek könyvjelzők, ékszeres dobozok is. Honnan jött az ötlet?
– Szerettem volna, ha a festményeimet használati tárgyakon is láthatják az emberek, hogy a témák, amiket lefestek, a mindennapjaik részévé váljanak. Célom volt, hogy dekorálhassák velük az otthonaikat, illetve magukkal vihessék azokat például könyvjelző formában, vagy az otthoni kincstáruk őrzője lehessen a múlt egy darabját felelevenítő dobozka.

– Kedvelt témáid közé tartoznak a középkori történetek, a középkori figurák – úgy általában a történelem és a mitológia. Miért érzed fontosnak, hogy a régmúlt képeit jelenné varázsold?
– Mindig is szerettem az élő történelmet. Imádattal hallgattam nagytatám történeteit, melyekben arról mesél, hogyan éltek régebben, és azt is megmutatta, hogyan használtak bizonyos eszközöket. Otthon is sok régiségünk van, amit az évek alatt gyűjtöttünk össze. Közel tíz éve lettem tagja a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend középkort újrajátszó csapatának, ahol egy teljesen új világ tárult elém. Nagyon sokat tanultam, nemcsak a hagyományőrzés terén, de a művészet és a festészet szempontjából is.

Megismertem nagyon sok olyan freskót, amelyek Erdély rejtett szépségei, a múlt igazi kincsei, és ezek több mint hatszáz éve őrzik a rég elfeledett mesterek keze munkáját. Ez a fel- és megismerés új utat tárt elém a festészetben és az alkotásban. A rengeteg régi történet és a mítoszok inspiráló hatással voltak rám.

Bár először még nem gondoltam arra, hogy én is középkori stílusú festményeket alkossak, egy felkérés során Szent Mihály legendáját festettem le egy pajzsra, ami további munkákra motivált. A pajzs megfestése után pedig sokan megkerestek hasonló felkéréssel, többek között a székelyszentléleki katolikus templom külső falán feltárt falkép rekonstrukciós rajzát is elkészítettem.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma


Az elfeledett legendákat, mítoszokat és történelmi eseményeket szerettem volna ötvözni a jelennel, megismertetni az emberekkel. Középkori hagyományőrzőként én is gyakran használom a hagyományőrző felszerelésem darabjait a mindennapjaimban, és ez egy különleges, misztikus érzést ad. Az a vágyam, hogy a történelem, a régmúltból ránk hagyott örökség, a freskók, a történetek, a legendák a mindennapjaink része legyen.

– Nemcsak magyar (ős)történeteket jelenítesz meg a festményeiden, hanem görög és római mitologikus elemeket is. Biztosan tanulmányozod is őket – hogyan függ össze a magyarság ezekkel az általad is ábrázolt mitológiai lényekkel, istenekkel?
– A magyar mitológia lényei és a történelmi eseményei után sokat kutattam, viszont nem szerettem volna lekorlátozni a munkáimat egyetlenegy nép mitológiájára. Több más nép lényei, hiedelmei inspirálnak, és az sem elkerülendő, hogy egy-egy távolinak érzett kultúra mitologikus elemeit fel lehet fedezni a saját népünk hiedelemvilágában is.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

– Hogyan kapcsolódik mindehhez a természet?
– Néhány éve elkezdtem kísérletezni a középkorból ismert festészeti technikákkal. Megpróbáltam középkori módszerekkel létrehozni bizonyos festményeket. Elkészítettem a hordozható középkori festőműhelyemet, amely segítségével bemutathatom az érdeklődőknek is, hogyan készítettek régen festékeket, tintát, milyen technikákat alkalmaztak, milyen kötőanyagokkal dolgoztak.

Ez szorosan összefügg a természettel, ugyanis régen a festékeket különböző színű ásványokból készítették. Először pigmentet állítottak elő, majd egy bizonyos kötőanyaggal keverve festék lett belőlük. A középkorban használt tinta pedig egy növény és egy rovar együttes „munkájának” eredménye, egy, a természetben megtalálható kémiai anyaggal megfűszerezve.

Nagyon szeretek a természetben lenni, és ezeket felfedezni, gyűjtögetni, túrázások során pedig ásványokat keresek, hogy pigmentet készíthessek belőlük. Különösen érdekes amikor itt, a helyi kőzetekből elő tudok állítani egy bizonyos színt, és azt felhasználom egy festményhez.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

– Angol nyelven reklámozod magad és a munkáidat. Ez egy egyszerű marketing fogás volna?
– A fentebb is szóba kerülő pajzsfestéssel kezdődött minden. A festés során úgy döntöttem, hogy videófelvétellel fogom bizonyítani, hogy valóban az én munkámról van szó. Rengeteg elismerő gondolat érkezett, többnyire angol nyelven. Elég hamar rájöttem, ha angol nyelven kommunikálok a médiában, több emberhez eljuthatnak az imént is említett ősi technikák, az általam is kiemelt mítoszok és történeteket, Erdély csodálatos öröksége.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

– Hogy látod, mennyire van igény a munkádra, illetve mindarra, amit a videóid által közvetítesz?
– Meglepő, viszont úgy látom, hogy a helyi érdeklődés nagy, sőt, egyre csak növekedik. Sok fiatal felfigyel a régi szokásokra, érdeklődnek a természet iránt, és arra is kíváncsiak, amiket bemutatok.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 29., hétfő

Az ünnep után húsmentes felfrissülés

A karácsonyi bőséges menük után jól esik egy kis húsmentes frissesség. Ez a napi étrend könnyed, mégis tápláló fogásokkal segít tehermentesíteni a szervezetet, miközben ízekben és tápanyagokban továbbra sem kell hiányt szenvednünk.

Az ünnep után húsmentes felfrissülés
Az ünnep után húsmentes felfrissülés
2025. december 29., hétfő

Az ünnep után húsmentes felfrissülés

Hirdetés
2025. december 28., vasárnap

Balázs K. Attila: (zsákutca 51)

összeraksz egy gépet
de nem működik

Balázs K. Attila: (zsákutca 51)
Balázs K. Attila: (zsákutca 51)
2025. december 28., vasárnap

Balázs K. Attila: (zsákutca 51)

2025. december 28., vasárnap

Bajor lencsés káposzta

Ha szeretjük a savanyú káposztából készült fogásokat, ez is nagy kedvencünk lesz. Köretként és egytálételként is kiváló.

Bajor lencsés káposzta
Bajor lencsés káposzta
2025. december 28., vasárnap

Bajor lencsés káposzta

2025. december 27., szombat

Egyszerre múzeum és élő műhely: a Százéves Cukrászda

A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz az 1840 óta működő létesítménybe.

Egyszerre múzeum és élő műhely: a Százéves Cukrászda
Hirdetés
2025. december 27., szombat

Ünnepek között élni – a Long Story Short anatómiája

A Long Story Short nem akar szerethető lenni, inkább marad „igazi”. Raphael Bob-Waksberg új animációja a gyászt, a családi múltat és a zsidó identitást nem lineáris időben, hanem érzelmi pontossággal rendezi egymás mellé.

Ünnepek között élni – a Long Story Short anatómiája
2025. december 26., péntek

Péter Beáta: Jobb napok

Hatalmas könyvespolcot hozott az angyal, volt is nagy öröm, ujjongtak az írók, költők, kutatók, illusztrátorok és szerkesztők.

Péter Beáta: Jobb napok
Péter Beáta: Jobb napok
2025. december 26., péntek

Péter Beáta: Jobb napok

2025. december 26., péntek

Mézes-mustáros szűzpecsenye

Az alábbi elkészítési mód szerint a szűzpecsenye kívül finoman pirult, belül pedig szaftos és omlós lesz.

Mézes-mustáros szűzpecsenye
Mézes-mustáros szűzpecsenye
2025. december 26., péntek

Mézes-mustáros szűzpecsenye

Hirdetés
2025. december 25., csütörtök

Mit tanít nekünk a természet a karácsonyi időszakban?

A téli időszak lelassuló tétlensége sokunk számára kellemetlen, és nehezen tudunk alábbhagyni az év közbeni megszokott tempóból. A természet télen sem alszik, csak lelassul és regenerálódik. Érdemes a természet példája mentén nekünk is tanulni ebből.

Mit tanít nekünk a természet a karácsonyi időszakban?
2025. december 25., csütörtök

Dió, alma, csoda – a karácsony egyszerűsége

Erdélyben a karácsony a hiány éveiben is megmaradt ünnepnek. Anyák és nagymamák emlékein keresztül idézzük fel azt az időt, amikor az egyszerűség természetes rend volt.

Dió, alma, csoda – a karácsony egyszerűsége
Dió, alma, csoda – a karácsony egyszerűsége
2025. december 25., csütörtök

Dió, alma, csoda – a karácsony egyszerűsége

2025. december 24., szerda

Remény és gyógyulás: karácsony a kórházban

Egy sóhajtás itt, egy mosoly ott, egy csendes beszélgetés, egy ima, várakozás a hozzátartozókra, a gyógyszer hatására – türelemmel, belenyugvással, megbékéléssel. S bár lehet, hogy szomorúsággal, de mégis a gyógyulásba vetett hittel.

Remény és gyógyulás: karácsony a kórházban
Hirdetés