Hirdetés
Hirdetés

A történelem és a régmúlt a mindennapjaink részeként

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

Milyen lehet középkori technikával festéket létrehozni, s milyen lenne a jelenünk a történelmi múltunk – történeteink, örökségeink – ismerete nélkül? Ezeken a kérdéseken elgondolkodva beszélgettünk a székelyudvarhelyi Czerják Eszter fiatal festőművésszel, akinek munkáit és bemutatóit legfőképp a középkor és annak stílusa jellemzi.

Ilyés Krisztinka

2024. szeptember 29., 12:482024. szeptember 29., 12:48

– Amióta csak ismerlek, tudom, hogy a te utad a képzőművészet, a festés és a rajzolás. Te mikor jöttél rá, hogy ez a számodra kijelölt út?
– Talán mindig is tudtam, amiről te is beszélsz, hogy ez az én utam. Kiskorom óta rajzolok és festek, mindig érdekeltek az ezekhez kapcsolódó kreatív feladatok. A családom tagjai is mind alkotó emberek, ebbe nőttem bele én is. Belülről is éreztem, hogy ez az egyetlen dolog, amivel képes lennék hosszútávon, kitartóan foglalkozni. A kézzel alkotás művészete volt az egyetlen, ami magabiztosságot adott, nem féltem az elém gördülő akadályoktól sem. Persze a külső visszajelzések, az építő jellegű kritikát is sokat segítettek a haladásomat tekintve.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

Hirdetés

– Nerefhar néven tudunk megtalálni a közösségi médiában. Honnan jött ez a művésznév?
– Olyan nevet kerestem, ami a teljes művészetemet, érdeklődési körömet takarja, ami nem téveszthető össze semmi mással. Sokáig kutakodtam mitológiákban, fantasy könyvekben is, végül egy számítógépes akció-szerepjátékban találtam rá a megfelelő választásra. Az Elder Scrolls Morrowindről van szó, amelynek hősnőjét Nerevarnak hívják, jelentése: a kiválasztott. Picit átalakítottam, így lett az én nevem Nerefhar.

– Elvégeztél egy számítógépes grafika tanfolyamot is. Mennyiben más ez, mint kézzel, magával az anyaggal dolgozni?
– Már iskolás koromban érdekeltek a számítógépes grafikai programok, tanítóvideók által próbáltam jobban belelátni ebbe a világba. Az általad említett képzés elvégzése után viszont egy teljes képet kaptam. Sokan gondolnak úgy ezekre a programokra, mintha a teljes ellentétei lennének a festészeti módozatoknak. Amikor az ember mindkettőt ismeri, mindkettőt kipróbálja, gyakorolja, rálát a hasonlóságokra is.

A digitális alkotás során is kísérletezek a színekkel, a textúrákkal, többféle ecsetet választhatok és használok. A hagyományos festészetnél persze mindez fizikai formában valósul meg, de a végeredmény elérése érdekében ugyanúgy szükségem van arra, hogy a megfelelő eszközöket és anyagokat válasszam ki.

Ellenben azt érdemes kiemelni, hogy a digitális alkotás korlátokat szabhat, abban az esetben legalábbis, ha nem ismerjük a program adta lehetőségeket. Én a hagyományos festészetet könnyebben el tudtam sajátítani, úgy is mondhatnánk, a zsigereimből jött mindaz, ami a végeredményhez vezetett. Az, hogy mindkettőt ismerem és szeretem, azért is jó, mert ha az egyiket megunom, előveszem a másikat. Arra viszont mindig törekszem, hogy ugyanazt a hatást próbáljam elérni mindkét technikával.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

– Nemcsak egyszerű képeket festesz – a weboldaladon láthatjuk, hogy a te illusztrációiddal készülnek könyvjelzők, ékszeres dobozok is. Honnan jött az ötlet?
– Szerettem volna, ha a festményeimet használati tárgyakon is láthatják az emberek, hogy a témák, amiket lefestek, a mindennapjaik részévé váljanak. Célom volt, hogy dekorálhassák velük az otthonaikat, illetve magukkal vihessék azokat például könyvjelző formában, vagy az otthoni kincstáruk őrzője lehessen a múlt egy darabját felelevenítő dobozka.

– Kedvelt témáid közé tartoznak a középkori történetek, a középkori figurák – úgy általában a történelem és a mitológia. Miért érzed fontosnak, hogy a régmúlt képeit jelenné varázsold?
– Mindig is szerettem az élő történelmet. Imádattal hallgattam nagytatám történeteit, melyekben arról mesél, hogyan éltek régebben, és azt is megmutatta, hogyan használtak bizonyos eszközöket. Otthon is sok régiségünk van, amit az évek alatt gyűjtöttünk össze. Közel tíz éve lettem tagja a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend középkort újrajátszó csapatának, ahol egy teljesen új világ tárult elém. Nagyon sokat tanultam, nemcsak a hagyományőrzés terén, de a művészet és a festészet szempontjából is.

Megismertem nagyon sok olyan freskót, amelyek Erdély rejtett szépségei, a múlt igazi kincsei, és ezek több mint hatszáz éve őrzik a rég elfeledett mesterek keze munkáját. Ez a fel- és megismerés új utat tárt elém a festészetben és az alkotásban. A rengeteg régi történet és a mítoszok inspiráló hatással voltak rám.

Bár először még nem gondoltam arra, hogy én is középkori stílusú festményeket alkossak, egy felkérés során Szent Mihály legendáját festettem le egy pajzsra, ami további munkákra motivált. A pajzs megfestése után pedig sokan megkerestek hasonló felkéréssel, többek között a székelyszentléleki katolikus templom külső falán feltárt falkép rekonstrukciós rajzát is elkészítettem.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma


Az elfeledett legendákat, mítoszokat és történelmi eseményeket szerettem volna ötvözni a jelennel, megismertetni az emberekkel. Középkori hagyományőrzőként én is gyakran használom a hagyományőrző felszerelésem darabjait a mindennapjaimban, és ez egy különleges, misztikus érzést ad. Az a vágyam, hogy a történelem, a régmúltból ránk hagyott örökség, a freskók, a történetek, a legendák a mindennapjaink része legyen.

– Nemcsak magyar (ős)történeteket jelenítesz meg a festményeiden, hanem görög és római mitologikus elemeket is. Biztosan tanulmányozod is őket – hogyan függ össze a magyarság ezekkel az általad is ábrázolt mitológiai lényekkel, istenekkel?
– A magyar mitológia lényei és a történelmi eseményei után sokat kutattam, viszont nem szerettem volna lekorlátozni a munkáimat egyetlenegy nép mitológiájára. Több más nép lényei, hiedelmei inspirálnak, és az sem elkerülendő, hogy egy-egy távolinak érzett kultúra mitologikus elemeit fel lehet fedezni a saját népünk hiedelemvilágában is.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

– Hogyan kapcsolódik mindehhez a természet?
– Néhány éve elkezdtem kísérletezni a középkorból ismert festészeti technikákkal. Megpróbáltam középkori módszerekkel létrehozni bizonyos festményeket. Elkészítettem a hordozható középkori festőműhelyemet, amely segítségével bemutathatom az érdeklődőknek is, hogyan készítettek régen festékeket, tintát, milyen technikákat alkalmaztak, milyen kötőanyagokkal dolgoztak.

Ez szorosan összefügg a természettel, ugyanis régen a festékeket különböző színű ásványokból készítették. Először pigmentet állítottak elő, majd egy bizonyos kötőanyaggal keverve festék lett belőlük. A középkorban használt tinta pedig egy növény és egy rovar együttes „munkájának” eredménye, egy, a természetben megtalálható kémiai anyaggal megfűszerezve.

Nagyon szeretek a természetben lenni, és ezeket felfedezni, gyűjtögetni, túrázások során pedig ásványokat keresek, hogy pigmentet készíthessek belőlük. Különösen érdekes amikor itt, a helyi kőzetekből elő tudok állítani egy bizonyos színt, és azt felhasználom egy festményhez.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

– Angol nyelven reklámozod magad és a munkáidat. Ez egy egyszerű marketing fogás volna?
– A fentebb is szóba kerülő pajzsfestéssel kezdődött minden. A festés során úgy döntöttem, hogy videófelvétellel fogom bizonyítani, hogy valóban az én munkámról van szó. Rengeteg elismerő gondolat érkezett, többnyire angol nyelven. Elég hamar rájöttem, ha angol nyelven kommunikálok a médiában, több emberhez eljuthatnak az imént is említett ősi technikák, az általam is kiemelt mítoszok és történeteket, Erdély csodálatos öröksége.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

– Hogy látod, mennyire van igény a munkádra, illetve mindarra, amit a videóid által közvetítesz?
– Meglepő, viszont úgy látom, hogy a helyi érdeklődés nagy, sőt, egyre csak növekedik. Sok fiatal felfigyel a régi szokásokra, érdeklődnek a természet iránt, és arra is kíváncsiak, amiket bemutatok.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 16., kedd

Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre

Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.

Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre
Hirdetés
2025. december 15., hétfő

Egy függöny, amely mesél

Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.

Egy függöny, amely mesél
Egy függöny, amely mesél
2025. december 15., hétfő

Egy függöny, amely mesél

2025. december 15., hétfő

Egy nap ízekben és arányokban

Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.

Egy nap ízekben és arányokban
Egy nap ízekben és arányokban
2025. december 15., hétfő

Egy nap ízekben és arányokban

2025. december 14., vasárnap

Duplán sütőtökös csiga

Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.

Duplán sütőtökös csiga
Duplán sütőtökös csiga
2025. december 14., vasárnap

Duplán sütőtökös csiga

Hirdetés
2025. december 13., szombat

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben

Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
2025. december 13., szombat

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben

2025. december 12., péntek

Robogókon szelték át a kontinenseket

Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.

Robogókon szelték át a kontinenseket
Robogókon szelték át a kontinenseket
2025. december 12., péntek

Robogókon szelték át a kontinenseket

2025. december 12., péntek

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék

Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Hirdetés
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

2025. december 11., csütörtök

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock

Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?

Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Hirdetés