
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
Milyen lehet középkori technikával festéket létrehozni, s milyen lenne a jelenünk a történelmi múltunk – történeteink, örökségeink – ismerete nélkül? Ezeken a kérdéseken elgondolkodva beszélgettünk a székelyudvarhelyi Czerják Eszter fiatal festőművésszel, akinek munkáit és bemutatóit legfőképp a középkor és annak stílusa jellemzi.
2024. szeptember 29., 12:482024. szeptember 29., 12:48
– Amióta csak ismerlek, tudom, hogy a te utad a képzőművészet, a festés és a rajzolás. Te mikor jöttél rá, hogy ez a számodra kijelölt út?
– Talán mindig is tudtam, amiről te is beszélsz, hogy ez az én utam. Kiskorom óta rajzolok és festek, mindig érdekeltek az ezekhez kapcsolódó kreatív feladatok. A családom tagjai is mind alkotó emberek, ebbe nőttem bele én is. Belülről is éreztem, hogy ez az egyetlen dolog, amivel képes lennék hosszútávon, kitartóan foglalkozni. A kézzel alkotás művészete volt az egyetlen, ami magabiztosságot adott, nem féltem az elém gördülő akadályoktól sem. Persze a külső visszajelzések, az építő jellegű kritikát is sokat segítettek a haladásomat tekintve.
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
– Nerefhar néven tudunk megtalálni a közösségi médiában. Honnan jött ez a művésznév?
– Olyan nevet kerestem, ami a teljes művészetemet, érdeklődési körömet takarja, ami nem téveszthető össze semmi mással. Sokáig kutakodtam mitológiákban, fantasy könyvekben is, végül egy számítógépes akció-szerepjátékban találtam rá a megfelelő választásra. Az Elder Scrolls Morrowindről van szó, amelynek hősnőjét Nerevarnak hívják, jelentése: a kiválasztott. Picit átalakítottam, így lett az én nevem Nerefhar.
– Elvégeztél egy számítógépes grafika tanfolyamot is. Mennyiben más ez, mint kézzel, magával az anyaggal dolgozni?
– Már iskolás koromban érdekeltek a számítógépes grafikai programok, tanítóvideók által próbáltam jobban belelátni ebbe a világba. Az általad említett képzés elvégzése után viszont egy teljes képet kaptam. Sokan gondolnak úgy ezekre a programokra, mintha a teljes ellentétei lennének a festészeti módozatoknak. Amikor az ember mindkettőt ismeri, mindkettőt kipróbálja, gyakorolja, rálát a hasonlóságokra is.
Ellenben azt érdemes kiemelni, hogy a digitális alkotás korlátokat szabhat, abban az esetben legalábbis, ha nem ismerjük a program adta lehetőségeket. Én a hagyományos festészetet könnyebben el tudtam sajátítani, úgy is mondhatnánk, a zsigereimből jött mindaz, ami a végeredményhez vezetett. Az, hogy mindkettőt ismerem és szeretem, azért is jó, mert ha az egyiket megunom, előveszem a másikat. Arra viszont mindig törekszem, hogy ugyanazt a hatást próbáljam elérni mindkét technikával.
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
– Nemcsak egyszerű képeket festesz – a weboldaladon láthatjuk, hogy a te illusztrációiddal készülnek könyvjelzők, ékszeres dobozok is. Honnan jött az ötlet?
– Szerettem volna, ha a festményeimet használati tárgyakon is láthatják az emberek, hogy a témák, amiket lefestek, a mindennapjaik részévé váljanak. Célom volt, hogy dekorálhassák velük az otthonaikat, illetve magukkal vihessék azokat például könyvjelző formában, vagy az otthoni kincstáruk őrzője lehessen a múlt egy darabját felelevenítő dobozka.
– Kedvelt témáid közé tartoznak a középkori történetek, a középkori figurák – úgy általában a történelem és a mitológia. Miért érzed fontosnak, hogy a régmúlt képeit jelenné varázsold?
– Mindig is szerettem az élő történelmet. Imádattal hallgattam nagytatám történeteit, melyekben arról mesél, hogyan éltek régebben, és azt is megmutatta, hogyan használtak bizonyos eszközöket. Otthon is sok régiségünk van, amit az évek alatt gyűjtöttünk össze. Közel tíz éve lettem tagja a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend középkort újrajátszó csapatának, ahol egy teljesen új világ tárult elém. Nagyon sokat tanultam, nemcsak a hagyományőrzés terén, de a művészet és a festészet szempontjából is.
Bár először még nem gondoltam arra, hogy én is középkori stílusú festményeket alkossak, egy felkérés során Szent Mihály legendáját festettem le egy pajzsra, ami további munkákra motivált. A pajzs megfestése után pedig sokan megkerestek hasonló felkéréssel, többek között a székelyszentléleki katolikus templom külső falán feltárt falkép rekonstrukciós rajzát is elkészítettem.
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
– Nemcsak magyar (ős)történeteket jelenítesz meg a festményeiden, hanem görög és római mitologikus elemeket is. Biztosan tanulmányozod is őket – hogyan függ össze a magyarság ezekkel az általad is ábrázolt mitológiai lényekkel, istenekkel?
– A magyar mitológia lényei és a történelmi eseményei után sokat kutattam, viszont nem szerettem volna lekorlátozni a munkáimat egyetlenegy nép mitológiájára. Több más nép lényei, hiedelmei inspirálnak, és az sem elkerülendő, hogy egy-egy távolinak érzett kultúra mitologikus elemeit fel lehet fedezni a saját népünk hiedelemvilágában is.
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
– Hogyan kapcsolódik mindehhez a természet?
– Néhány éve elkezdtem kísérletezni a középkorból ismert festészeti technikákkal. Megpróbáltam középkori módszerekkel létrehozni bizonyos festményeket. Elkészítettem a hordozható középkori festőműhelyemet, amely segítségével bemutathatom az érdeklődőknek is, hogyan készítettek régen festékeket, tintát, milyen technikákat alkalmaztak, milyen kötőanyagokkal dolgoztak.
Nagyon szeretek a természetben lenni, és ezeket felfedezni, gyűjtögetni, túrázások során pedig ásványokat keresek, hogy pigmentet készíthessek belőlük. Különösen érdekes amikor itt, a helyi kőzetekből elő tudok állítani egy bizonyos színt, és azt felhasználom egy festményhez.
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
– Angol nyelven reklámozod magad és a munkáidat. Ez egy egyszerű marketing fogás volna?
– A fentebb is szóba kerülő pajzsfestéssel kezdődött minden. A festés során úgy döntöttem, hogy videófelvétellel fogom bizonyítani, hogy valóban az én munkámról van szó. Rengeteg elismerő gondolat érkezett, többnyire angol nyelven. Elég hamar rájöttem, ha angol nyelven kommunikálok a médiában, több emberhez eljuthatnak az imént is említett ősi technikák, az általam is kiemelt mítoszok és történeteket, Erdély csodálatos öröksége.
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
– Hogy látod, mennyire van igény a munkádra, illetve mindarra, amit a videóid által közvetítesz?
– Meglepő, viszont úgy látom, hogy a helyi érdeklődés nagy, sőt, egyre csak növekedik. Sok fiatal felfigyel a régi szokásokra, érdeklődnek a természet iránt, és arra is kíváncsiak, amiket bemutatok.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
szóljon hozzá!