Hirdetés
Hirdetés

A történelem és a régmúlt a mindennapjaink részeként

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

Milyen lehet középkori technikával festéket létrehozni, s milyen lenne a jelenünk a történelmi múltunk – történeteink, örökségeink – ismerete nélkül? Ezeken a kérdéseken elgondolkodva beszélgettünk a székelyudvarhelyi Czerják Eszter fiatal festőművésszel, akinek munkáit és bemutatóit legfőképp a középkor és annak stílusa jellemzi.

Ilyés Krisztinka

2024. szeptember 29., 12:482024. szeptember 29., 12:48

– Amióta csak ismerlek, tudom, hogy a te utad a képzőművészet, a festés és a rajzolás. Te mikor jöttél rá, hogy ez a számodra kijelölt út?
– Talán mindig is tudtam, amiről te is beszélsz, hogy ez az én utam. Kiskorom óta rajzolok és festek, mindig érdekeltek az ezekhez kapcsolódó kreatív feladatok. A családom tagjai is mind alkotó emberek, ebbe nőttem bele én is. Belülről is éreztem, hogy ez az egyetlen dolog, amivel képes lennék hosszútávon, kitartóan foglalkozni. A kézzel alkotás művészete volt az egyetlen, ami magabiztosságot adott, nem féltem az elém gördülő akadályoktól sem. Persze a külső visszajelzések, az építő jellegű kritikát is sokat segítettek a haladásomat tekintve.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

Hirdetés

– Nerefhar néven tudunk megtalálni a közösségi médiában. Honnan jött ez a művésznév?
– Olyan nevet kerestem, ami a teljes művészetemet, érdeklődési körömet takarja, ami nem téveszthető össze semmi mással. Sokáig kutakodtam mitológiákban, fantasy könyvekben is, végül egy számítógépes akció-szerepjátékban találtam rá a megfelelő választásra. Az Elder Scrolls Morrowindről van szó, amelynek hősnőjét Nerevarnak hívják, jelentése: a kiválasztott. Picit átalakítottam, így lett az én nevem Nerefhar.

– Elvégeztél egy számítógépes grafika tanfolyamot is. Mennyiben más ez, mint kézzel, magával az anyaggal dolgozni?
– Már iskolás koromban érdekeltek a számítógépes grafikai programok, tanítóvideók által próbáltam jobban belelátni ebbe a világba. Az általad említett képzés elvégzése után viszont egy teljes képet kaptam. Sokan gondolnak úgy ezekre a programokra, mintha a teljes ellentétei lennének a festészeti módozatoknak. Amikor az ember mindkettőt ismeri, mindkettőt kipróbálja, gyakorolja, rálát a hasonlóságokra is.

A digitális alkotás során is kísérletezek a színekkel, a textúrákkal, többféle ecsetet választhatok és használok. A hagyományos festészetnél persze mindez fizikai formában valósul meg, de a végeredmény elérése érdekében ugyanúgy szükségem van arra, hogy a megfelelő eszközöket és anyagokat válasszam ki.

Ellenben azt érdemes kiemelni, hogy a digitális alkotás korlátokat szabhat, abban az esetben legalábbis, ha nem ismerjük a program adta lehetőségeket. Én a hagyományos festészetet könnyebben el tudtam sajátítani, úgy is mondhatnánk, a zsigereimből jött mindaz, ami a végeredményhez vezetett. Az, hogy mindkettőt ismerem és szeretem, azért is jó, mert ha az egyiket megunom, előveszem a másikat. Arra viszont mindig törekszem, hogy ugyanazt a hatást próbáljam elérni mindkét technikával.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

– Nemcsak egyszerű képeket festesz – a weboldaladon láthatjuk, hogy a te illusztrációiddal készülnek könyvjelzők, ékszeres dobozok is. Honnan jött az ötlet?
– Szerettem volna, ha a festményeimet használati tárgyakon is láthatják az emberek, hogy a témák, amiket lefestek, a mindennapjaik részévé váljanak. Célom volt, hogy dekorálhassák velük az otthonaikat, illetve magukkal vihessék azokat például könyvjelző formában, vagy az otthoni kincstáruk őrzője lehessen a múlt egy darabját felelevenítő dobozka.

– Kedvelt témáid közé tartoznak a középkori történetek, a középkori figurák – úgy általában a történelem és a mitológia. Miért érzed fontosnak, hogy a régmúlt képeit jelenné varázsold?
– Mindig is szerettem az élő történelmet. Imádattal hallgattam nagytatám történeteit, melyekben arról mesél, hogyan éltek régebben, és azt is megmutatta, hogyan használtak bizonyos eszközöket. Otthon is sok régiségünk van, amit az évek alatt gyűjtöttünk össze. Közel tíz éve lettem tagja a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend középkort újrajátszó csapatának, ahol egy teljesen új világ tárult elém. Nagyon sokat tanultam, nemcsak a hagyományőrzés terén, de a művészet és a festészet szempontjából is.

Megismertem nagyon sok olyan freskót, amelyek Erdély rejtett szépségei, a múlt igazi kincsei, és ezek több mint hatszáz éve őrzik a rég elfeledett mesterek keze munkáját. Ez a fel- és megismerés új utat tárt elém a festészetben és az alkotásban. A rengeteg régi történet és a mítoszok inspiráló hatással voltak rám.

Bár először még nem gondoltam arra, hogy én is középkori stílusú festményeket alkossak, egy felkérés során Szent Mihály legendáját festettem le egy pajzsra, ami további munkákra motivált. A pajzs megfestése után pedig sokan megkerestek hasonló felkéréssel, többek között a székelyszentléleki katolikus templom külső falán feltárt falkép rekonstrukciós rajzát is elkészítettem.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma


Az elfeledett legendákat, mítoszokat és történelmi eseményeket szerettem volna ötvözni a jelennel, megismertetni az emberekkel. Középkori hagyományőrzőként én is gyakran használom a hagyományőrző felszerelésem darabjait a mindennapjaimban, és ez egy különleges, misztikus érzést ad. Az a vágyam, hogy a történelem, a régmúltból ránk hagyott örökség, a freskók, a történetek, a legendák a mindennapjaink része legyen.

– Nemcsak magyar (ős)történeteket jelenítesz meg a festményeiden, hanem görög és római mitologikus elemeket is. Biztosan tanulmányozod is őket – hogyan függ össze a magyarság ezekkel az általad is ábrázolt mitológiai lényekkel, istenekkel?
– A magyar mitológia lényei és a történelmi eseményei után sokat kutattam, viszont nem szerettem volna lekorlátozni a munkáimat egyetlenegy nép mitológiájára. Több más nép lényei, hiedelmei inspirálnak, és az sem elkerülendő, hogy egy-egy távolinak érzett kultúra mitologikus elemeit fel lehet fedezni a saját népünk hiedelemvilágában is.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

– Hogyan kapcsolódik mindehhez a természet?
– Néhány éve elkezdtem kísérletezni a középkorból ismert festészeti technikákkal. Megpróbáltam középkori módszerekkel létrehozni bizonyos festményeket. Elkészítettem a hordozható középkori festőműhelyemet, amely segítségével bemutathatom az érdeklődőknek is, hogyan készítettek régen festékeket, tintát, milyen technikákat alkalmaztak, milyen kötőanyagokkal dolgoztak.

Ez szorosan összefügg a természettel, ugyanis régen a festékeket különböző színű ásványokból készítették. Először pigmentet állítottak elő, majd egy bizonyos kötőanyaggal keverve festék lett belőlük. A középkorban használt tinta pedig egy növény és egy rovar együttes „munkájának” eredménye, egy, a természetben megtalálható kémiai anyaggal megfűszerezve.

Nagyon szeretek a természetben lenni, és ezeket felfedezni, gyűjtögetni, túrázások során pedig ásványokat keresek, hogy pigmentet készíthessek belőlük. Különösen érdekes amikor itt, a helyi kőzetekből elő tudok állítani egy bizonyos színt, és azt felhasználom egy festményhez.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

– Angol nyelven reklámozod magad és a munkáidat. Ez egy egyszerű marketing fogás volna?
– A fentebb is szóba kerülő pajzsfestéssel kezdődött minden. A festés során úgy döntöttem, hogy videófelvétellel fogom bizonyítani, hogy valóban az én munkámról van szó. Rengeteg elismerő gondolat érkezett, többnyire angol nyelven. Elég hamar rájöttem, ha angol nyelven kommunikálok a médiában, több emberhez eljuthatnak az imént is említett ősi technikák, az általam is kiemelt mítoszok és történeteket, Erdély csodálatos öröksége.

•  Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma Galéria

Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma

– Hogy látod, mennyire van igény a munkádra, illetve mindarra, amit a videóid által közvetítesz?
– Meglepő, viszont úgy látom, hogy a helyi érdeklődés nagy, sőt, egyre csak növekedik. Sok fiatal felfigyel a régi szokásokra, érdeklődnek a természet iránt, és arra is kíváncsiak, amiket bemutatok.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 29., hétfő

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve

Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Hirdetés
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!

Vargabéles
Vargabéles
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.

Befőzés
Befőzés
2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Íme az egészséges csodaital receptje.

Uborkás limonádé – videó
Uborkás limonádé – videó
2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Hirdetés
2025. szeptember 26., péntek

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről

Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.

Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

Hirdetés
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.

Vajbabos sertésragu – videó
Vajbabos sertésragu – videó
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

2025. szeptember 23., kedd

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda

A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
2025. szeptember 23., kedd

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó

A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó
Hirdetés