
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
Milyen lehet középkori technikával festéket létrehozni, s milyen lenne a jelenünk a történelmi múltunk – történeteink, örökségeink – ismerete nélkül? Ezeken a kérdéseken elgondolkodva beszélgettünk a székelyudvarhelyi Czerják Eszter fiatal festőművésszel, akinek munkáit és bemutatóit legfőképp a középkor és annak stílusa jellemzi.
2024. szeptember 29., 12:482024. szeptember 29., 12:48
– Amióta csak ismerlek, tudom, hogy a te utad a képzőművészet, a festés és a rajzolás. Te mikor jöttél rá, hogy ez a számodra kijelölt út?
– Talán mindig is tudtam, amiről te is beszélsz, hogy ez az én utam. Kiskorom óta rajzolok és festek, mindig érdekeltek az ezekhez kapcsolódó kreatív feladatok. A családom tagjai is mind alkotó emberek, ebbe nőttem bele én is. Belülről is éreztem, hogy ez az egyetlen dolog, amivel képes lennék hosszútávon, kitartóan foglalkozni. A kézzel alkotás művészete volt az egyetlen, ami magabiztosságot adott, nem féltem az elém gördülő akadályoktól sem. Persze a külső visszajelzések, az építő jellegű kritikát is sokat segítettek a haladásomat tekintve.
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
– Nerefhar néven tudunk megtalálni a közösségi médiában. Honnan jött ez a művésznév?
– Olyan nevet kerestem, ami a teljes művészetemet, érdeklődési körömet takarja, ami nem téveszthető össze semmi mással. Sokáig kutakodtam mitológiákban, fantasy könyvekben is, végül egy számítógépes akció-szerepjátékban találtam rá a megfelelő választásra. Az Elder Scrolls Morrowindről van szó, amelynek hősnőjét Nerevarnak hívják, jelentése: a kiválasztott. Picit átalakítottam, így lett az én nevem Nerefhar.
– Elvégeztél egy számítógépes grafika tanfolyamot is. Mennyiben más ez, mint kézzel, magával az anyaggal dolgozni?
– Már iskolás koromban érdekeltek a számítógépes grafikai programok, tanítóvideók által próbáltam jobban belelátni ebbe a világba. Az általad említett képzés elvégzése után viszont egy teljes képet kaptam. Sokan gondolnak úgy ezekre a programokra, mintha a teljes ellentétei lennének a festészeti módozatoknak. Amikor az ember mindkettőt ismeri, mindkettőt kipróbálja, gyakorolja, rálát a hasonlóságokra is.
Ellenben azt érdemes kiemelni, hogy a digitális alkotás korlátokat szabhat, abban az esetben legalábbis, ha nem ismerjük a program adta lehetőségeket. Én a hagyományos festészetet könnyebben el tudtam sajátítani, úgy is mondhatnánk, a zsigereimből jött mindaz, ami a végeredményhez vezetett. Az, hogy mindkettőt ismerem és szeretem, azért is jó, mert ha az egyiket megunom, előveszem a másikat. Arra viszont mindig törekszem, hogy ugyanazt a hatást próbáljam elérni mindkét technikával.
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
– Nemcsak egyszerű képeket festesz – a weboldaladon láthatjuk, hogy a te illusztrációiddal készülnek könyvjelzők, ékszeres dobozok is. Honnan jött az ötlet?
– Szerettem volna, ha a festményeimet használati tárgyakon is láthatják az emberek, hogy a témák, amiket lefestek, a mindennapjaik részévé váljanak. Célom volt, hogy dekorálhassák velük az otthonaikat, illetve magukkal vihessék azokat például könyvjelző formában, vagy az otthoni kincstáruk őrzője lehessen a múlt egy darabját felelevenítő dobozka.
– Kedvelt témáid közé tartoznak a középkori történetek, a középkori figurák – úgy általában a történelem és a mitológia. Miért érzed fontosnak, hogy a régmúlt képeit jelenné varázsold?
– Mindig is szerettem az élő történelmet. Imádattal hallgattam nagytatám történeteit, melyekben arról mesél, hogyan éltek régebben, és azt is megmutatta, hogyan használtak bizonyos eszközöket. Otthon is sok régiségünk van, amit az évek alatt gyűjtöttünk össze. Közel tíz éve lettem tagja a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend középkort újrajátszó csapatának, ahol egy teljesen új világ tárult elém. Nagyon sokat tanultam, nemcsak a hagyományőrzés terén, de a művészet és a festészet szempontjából is.
Bár először még nem gondoltam arra, hogy én is középkori stílusú festményeket alkossak, egy felkérés során Szent Mihály legendáját festettem le egy pajzsra, ami további munkákra motivált. A pajzs megfestése után pedig sokan megkerestek hasonló felkéréssel, többek között a székelyszentléleki katolikus templom külső falán feltárt falkép rekonstrukciós rajzát is elkészítettem.
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
– Nemcsak magyar (ős)történeteket jelenítesz meg a festményeiden, hanem görög és római mitologikus elemeket is. Biztosan tanulmányozod is őket – hogyan függ össze a magyarság ezekkel az általad is ábrázolt mitológiai lényekkel, istenekkel?
– A magyar mitológia lényei és a történelmi eseményei után sokat kutattam, viszont nem szerettem volna lekorlátozni a munkáimat egyetlenegy nép mitológiájára. Több más nép lényei, hiedelmei inspirálnak, és az sem elkerülendő, hogy egy-egy távolinak érzett kultúra mitologikus elemeit fel lehet fedezni a saját népünk hiedelemvilágában is.
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
– Hogyan kapcsolódik mindehhez a természet?
– Néhány éve elkezdtem kísérletezni a középkorból ismert festészeti technikákkal. Megpróbáltam középkori módszerekkel létrehozni bizonyos festményeket. Elkészítettem a hordozható középkori festőműhelyemet, amely segítségével bemutathatom az érdeklődőknek is, hogyan készítettek régen festékeket, tintát, milyen technikákat alkalmaztak, milyen kötőanyagokkal dolgoztak.
Nagyon szeretek a természetben lenni, és ezeket felfedezni, gyűjtögetni, túrázások során pedig ásványokat keresek, hogy pigmentet készíthessek belőlük. Különösen érdekes amikor itt, a helyi kőzetekből elő tudok állítani egy bizonyos színt, és azt felhasználom egy festményhez.
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
– Angol nyelven reklámozod magad és a munkáidat. Ez egy egyszerű marketing fogás volna?
– A fentebb is szóba kerülő pajzsfestéssel kezdődött minden. A festés során úgy döntöttem, hogy videófelvétellel fogom bizonyítani, hogy valóban az én munkámról van szó. Rengeteg elismerő gondolat érkezett, többnyire angol nyelven. Elég hamar rájöttem, ha angol nyelven kommunikálok a médiában, több emberhez eljuthatnak az imént is említett ősi technikák, az általam is kiemelt mítoszok és történeteket, Erdély csodálatos öröksége.
Fotó: Czerják Eszter magánarchívuma
– Hogy látod, mennyire van igény a munkádra, illetve mindarra, amit a videóid által közvetítesz?
– Meglepő, viszont úgy látom, hogy a helyi érdeklődés nagy, sőt, egyre csak növekedik. Sok fiatal felfigyel a régi szokásokra, érdeklődnek a természet iránt, és arra is kíváncsiak, amiket bemutatok.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!