
Fotó: Hulu
Letaglóz, elborzaszt és nem ereszt, mégis kíváncsian várjuk, hogy mi fog történni. Nyilván nem ez a legjobb ajánló egy tévésorozathoz, azonban ahogy a filmek között is vannak megrázó történetek, úgy a tévésorozatok világában is van, amit nem könnyed kikapcsolódási szándékkal nézünk meg. Ilyen sorozat A szolgálólány meséje, amihez fogható nem igazán megy manapság a képernyőkön. Kritika az első évadról.
2018. május 16., 13:452018. május 16., 13:45
Ha létezik olyan a tévésorozatoknál, hogy tökéletes első évad (márpedig miért ne létezne?), akkor elmondhatjuk, hogy A szolgálólány meséjének (The Handmaid’s Tale) első szezonja egy tökéletes egészet alkot. Bár Margaret Atwood 1985-ben írta meg a nőket elnyomó disztópiában játszódó regényét, igazán széles körben a tavaly a Hulu streamingszolgáltatón debütált sorozatnak köszönhetően lett ismert a történet, ami
Fotó: Hulu
A történet helyszínéül szolgáló, az Amerikai Egyesült Államok romjain felemelkedett Gileádról annyit tudunk, hogy egy világégés következtében
Fotó: Hulu
A szolgálólány pedig a szülés után új családhoz kerül, ahol folytatódik a neki szánt kegyetlen sors. Aki pedig lázadni mer a rendszer ellen, azt a Gyarmatokra küldik atomhulladékot lapátolni, vagy felkötik, és holttestét mindenki számára látható helyen, a városok központjaiban lógatják fel elrettentő példaként.
Ebben a kegyetlen valóságban ismerjük meg Offredet, aki a szolgálólányok mindennapjait éli: társával minden nap bevásárol, teljesíti parancsolói akaratát, havonta pedig rituálisan, a Teremtő nevében megerőszakolják, közben pedig a Bibliából vett köszönési formákkal „kell hálás legyen” a sorsáért. Mint kiderül, a neve is az adott világrend része: az Of előtaggal jelölik a szolgálólányokat, a Fred pedig urának és parancsolójának a neve.
Fotó: Hulu
A szolgálólány története már jóval ezen helyzetek tematizálása előtt létezett, most mégis jókor van jó helyen, hogy felhívja a társadalom ezen visszásságaira a figyelmet, akár úgy, hogy feminista mozgalmak jelenítik meg az elnyomást a sorozatban megjelenő szolgálólány-ruhák felhasználásával.
Fotó: Hulu
Azt, hogy ez a fiktív elnyomó-rendszer, hogyan is jöhetett létre, visszaemlékezések segítségével mutatja be a sorozat. Offred, eredeti nevén June szemszögéből látjuk a történéseket:
Láthatjuk a tehetetlen munkaadót, aki a női alkalmazottainak kertelés és magyarázat nélkül kénytelen megmondani, hogy többé nem dolgozhatnak az adott munkahelyen, majd sorra következnek az újabb és újabb jogfosztások, mígnem
Fotó: Hulu
A világégést meglovagolva pedig egy vallási fanatikus csoport nem tétovázik magához ragadni a hatalmat, és mint kiderül, saját maguk alkotta törvényekkel alkotnak új világrendet, amitől azt várják, hogy a többség rabszolgasorsba taszításával megmentik az emberiséget. Saját bevallásuk szerint
Így lesznek a termékeny nőkből szolgálólányok, a hataloméhes férfiakból pedig diktátorok, a jól helyezkedőkből pedig megfigyelők. Így alakul ki a teljes diktatúra, ahol mindenki bélyeget visel és ha ki akarna törni az adott szerepkörből, akkor kegyetlen megtorlásra számíthat.
Fotó: Hulu
Offred története nem egy könnyed néznivaló.
A szolgálólány meséje földbe döngöl, és amikor felvillant egy halvány reménysugarat, akkor néhány résszel később kegyetlenül kioltja azt.
Fotó: Hulu
A színészi alakítások kitűnőek, a sorozat főszereplőjét alakító Elisabeth Moss talán karrierje során még sosem volt ilyen jó, mondhatni tökéletes választásnak bizonyult Offred szerepére, azt azonban kevesebben tudják, hogy ő a sorozat egyik producere is, aki például személyesen választotta ki a szolgálólányok ruhájának színárnyalatát is. Az Aunt Lydiát megformáló Ann Dowd igazán ellenszenves karaktert alakít, aki iránt nem lehet közömbös maradni, míg a korábban a Szerelmes Shakesparet alakító Joseph Fiennes és a sorozatban a házastársát játszó Yvonne Strahovski játékára sem lehet panasz, mivel mindegyikük hitelesen hozza a karaktert.
A Margaret Atwood regényéből készült sorozatot mindenkinek látnia kellene, viszont biztos vagyok benne, hogy
Fotó: Hulu
A gyönyörű operatőri munkával és rendkívül jól eltalált zeneválasztással apelláló tízrészes első évad az írás publikálásakor éppen futó összesen tizenhárom epizódos második évaddal folytatódik, és bár a könyves „alapanyag” már az első etap végén elfogyott, a nagy népszerűségnek köszönhetően már a harmadik évadot is berendelték belőle. Még egy darabig fogunk kényelmetlenül feszengeni úgy érzem.
A sorozat nálunk az HBO GO kínálatában érhető el.
Fotó: Hulu
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
szóljon hozzá!