
Fotó: Hulu
Letaglóz, elborzaszt és nem ereszt, mégis kíváncsian várjuk, hogy mi fog történni. Nyilván nem ez a legjobb ajánló egy tévésorozathoz, azonban ahogy a filmek között is vannak megrázó történetek, úgy a tévésorozatok világában is van, amit nem könnyed kikapcsolódási szándékkal nézünk meg. Ilyen sorozat A szolgálólány meséje, amihez fogható nem igazán megy manapság a képernyőkön. Kritika az első évadról.
2018. május 16., 13:452018. május 16., 13:45
Ha létezik olyan a tévésorozatoknál, hogy tökéletes első évad (márpedig miért ne létezne?), akkor elmondhatjuk, hogy A szolgálólány meséjének (The Handmaid’s Tale) első szezonja egy tökéletes egészet alkot. Bár Margaret Atwood 1985-ben írta meg a nőket elnyomó disztópiában játszódó regényét, igazán széles körben a tavaly a Hulu streamingszolgáltatón debütált sorozatnak köszönhetően lett ismert a történet, ami
Fotó: Hulu
A történet helyszínéül szolgáló, az Amerikai Egyesült Államok romjain felemelkedett Gileádról annyit tudunk, hogy egy világégés következtében
Fotó: Hulu
A szolgálólány pedig a szülés után új családhoz kerül, ahol folytatódik a neki szánt kegyetlen sors. Aki pedig lázadni mer a rendszer ellen, azt a Gyarmatokra küldik atomhulladékot lapátolni, vagy felkötik, és holttestét mindenki számára látható helyen, a városok központjaiban lógatják fel elrettentő példaként.
Ebben a kegyetlen valóságban ismerjük meg Offredet, aki a szolgálólányok mindennapjait éli: társával minden nap bevásárol, teljesíti parancsolói akaratát, havonta pedig rituálisan, a Teremtő nevében megerőszakolják, közben pedig a Bibliából vett köszönési formákkal „kell hálás legyen” a sorsáért. Mint kiderül, a neve is az adott világrend része: az Of előtaggal jelölik a szolgálólányokat, a Fred pedig urának és parancsolójának a neve.
Fotó: Hulu
A szolgálólány története már jóval ezen helyzetek tematizálása előtt létezett, most mégis jókor van jó helyen, hogy felhívja a társadalom ezen visszásságaira a figyelmet, akár úgy, hogy feminista mozgalmak jelenítik meg az elnyomást a sorozatban megjelenő szolgálólány-ruhák felhasználásával.
Fotó: Hulu
Azt, hogy ez a fiktív elnyomó-rendszer, hogyan is jöhetett létre, visszaemlékezések segítségével mutatja be a sorozat. Offred, eredeti nevén June szemszögéből látjuk a történéseket:
Láthatjuk a tehetetlen munkaadót, aki a női alkalmazottainak kertelés és magyarázat nélkül kénytelen megmondani, hogy többé nem dolgozhatnak az adott munkahelyen, majd sorra következnek az újabb és újabb jogfosztások, mígnem
Fotó: Hulu
A világégést meglovagolva pedig egy vallási fanatikus csoport nem tétovázik magához ragadni a hatalmat, és mint kiderül, saját maguk alkotta törvényekkel alkotnak új világrendet, amitől azt várják, hogy a többség rabszolgasorsba taszításával megmentik az emberiséget. Saját bevallásuk szerint
Így lesznek a termékeny nőkből szolgálólányok, a hataloméhes férfiakból pedig diktátorok, a jól helyezkedőkből pedig megfigyelők. Így alakul ki a teljes diktatúra, ahol mindenki bélyeget visel és ha ki akarna törni az adott szerepkörből, akkor kegyetlen megtorlásra számíthat.
Fotó: Hulu
Offred története nem egy könnyed néznivaló.
A szolgálólány meséje földbe döngöl, és amikor felvillant egy halvány reménysugarat, akkor néhány résszel később kegyetlenül kioltja azt.
Fotó: Hulu
A színészi alakítások kitűnőek, a sorozat főszereplőjét alakító Elisabeth Moss talán karrierje során még sosem volt ilyen jó, mondhatni tökéletes választásnak bizonyult Offred szerepére, azt azonban kevesebben tudják, hogy ő a sorozat egyik producere is, aki például személyesen választotta ki a szolgálólányok ruhájának színárnyalatát is. Az Aunt Lydiát megformáló Ann Dowd igazán ellenszenves karaktert alakít, aki iránt nem lehet közömbös maradni, míg a korábban a Szerelmes Shakesparet alakító Joseph Fiennes és a sorozatban a házastársát játszó Yvonne Strahovski játékára sem lehet panasz, mivel mindegyikük hitelesen hozza a karaktert.
A Margaret Atwood regényéből készült sorozatot mindenkinek látnia kellene, viszont biztos vagyok benne, hogy
Fotó: Hulu
A gyönyörű operatőri munkával és rendkívül jól eltalált zeneválasztással apelláló tízrészes első évad az írás publikálásakor éppen futó összesen tizenhárom epizódos második évaddal folytatódik, és bár a könyves „alapanyag” már az első etap végén elfogyott, a nagy népszerűségnek köszönhetően már a harmadik évadot is berendelték belőle. Még egy darabig fogunk kényelmetlenül feszengeni úgy érzem.
A sorozat nálunk az HBO GO kínálatában érhető el.
Fotó: Hulu
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
szóljon hozzá!