
Demény Attila zeneszerző pályafutásáról mesélt az Erdélyi Naplónak
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
Kiemelkedő tevékenységéért Erkel Ferenc-díjat adományozott Demény Attila kolozsvári zeneszerzőnek nemzeti ünnepünkön a magyar állam. Ennek kapcsán a Székelyhon napilap Erdélyi Napló kiadványában olvashatnak interjút a művésszel, melyben életéről és pályafutásáról vall.
2020. április 02., 11:352020. április 02., 11:35
2020. április 02., 12:142020. április 02., 12:14
Senki nem kényszerítette a zene felé, inkább mérnöki pályára vágyott. Hetedik osztályos korában került a zeneiskolába, addig reál tanulmányokat folytatott, érdekelte például a rádiószerelés. „Ennek kapcsán kerültem a zene közelébe is, mert annak idején együttest alapítottunk, ebben pedig én voltam a műszak. Ugyanis az a megtiszteltetés ért, hogy az elektronikai résszel foglalkozhattam. A Ruha-testvérek voltak a zenekar tagjai, és hálából a munkámért néha engedtek énekelni. Apjuk, Ruha István hegedűművész összegyűjtötte a szomszédokat, meghirdettük a koncerteket a negyedben, és felléptünk a közönség előtt. Barátaim mind zeneiskolába jártak, így kérésemre végül engem is oda írattak” – meséli Demény Attila.
Végül zeneiskolát és zeneakadémiát végzett, zongoraszakon tanult, de zeneszerzést is végzett.
A forradalom napjaiban zenész barátaival megalapították a Kolozsvári Zenetársaságot, majd a ’90-es évek elején ő mutatta be először Erdélyben Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát, és Bartók Béla Cantata Profanáját.
Demény Attila Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, operarendező pályájának alakulásáról bővebben az Erdélyi Napló április 2-i számában olvashatnak.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
szóljon hozzá!