
Demény Attila zeneszerző pályafutásáról mesélt az Erdélyi Naplónak
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
Kiemelkedő tevékenységéért Erkel Ferenc-díjat adományozott Demény Attila kolozsvári zeneszerzőnek nemzeti ünnepünkön a magyar állam. Ennek kapcsán a Székelyhon napilap Erdélyi Napló kiadványában olvashatnak interjút a művésszel, melyben életéről és pályafutásáról vall.
2020. április 02., 11:352020. április 02., 11:35
2020. április 02., 12:142020. április 02., 12:14
Senki nem kényszerítette a zene felé, inkább mérnöki pályára vágyott. Hetedik osztályos korában került a zeneiskolába, addig reál tanulmányokat folytatott, érdekelte például a rádiószerelés. „Ennek kapcsán kerültem a zene közelébe is, mert annak idején együttest alapítottunk, ebben pedig én voltam a műszak. Ugyanis az a megtiszteltetés ért, hogy az elektronikai résszel foglalkozhattam. A Ruha-testvérek voltak a zenekar tagjai, és hálából a munkámért néha engedtek énekelni. Apjuk, Ruha István hegedűművész összegyűjtötte a szomszédokat, meghirdettük a koncerteket a negyedben, és felléptünk a közönség előtt. Barátaim mind zeneiskolába jártak, így kérésemre végül engem is oda írattak” – meséli Demény Attila.
Végül zeneiskolát és zeneakadémiát végzett, zongoraszakon tanult, de zeneszerzést is végzett.
A forradalom napjaiban zenész barátaival megalapították a Kolozsvári Zenetársaságot, majd a ’90-es évek elején ő mutatta be először Erdélyben Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát, és Bartók Béla Cantata Profanáját.
Demény Attila Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, operarendező pályájának alakulásáról bővebben az Erdélyi Napló április 2-i számában olvashatnak.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!