
Pál István Szalonna egyik újévi koncertje táncosok körében
Fotó: Csermák Zoltán
Júniusban töltötte be negyvenedik életévét Pál István Szalonna, Liszt Ferenc-díjas népzenész, érdemes művész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője. A kiváló muzsikus szenvedélye a hegedűjavítás és -készítés, műhelyében számos értékes hangszer sorakozik. Vele olvashatnak interjút a Székelyhon napilap kiadványában, az Erdélyi Napló e heti számában.
2020. június 25., 12:322020. június 25., 12:32
2020. június 25., 12:402020. június 25., 12:40
Pál István Szalonna a zeneiskola elkezdése után Kárpátalján a tanintézmény hegedűjét használta. „Nem volt nagy élmény: a moszkvai «ládagyárból» került ki, s alkalmatlan volt arra, hogy egy fiatal muzsikussal megszerettesse hangszerét. Édesapám, a tiszapéterfalvai zeneiskola vezetője sárospataki kollégájával, Csehi Ferenccel jó barátságot ápolt, így egy testvériskolai kapcsolatnak köszönhetően Sárospatakra utazhattam tízéves korom körül. Ott találkoztam a Bíró családdal, ők hangszerem állapotát érzékelve kezembe nyomtak egy cseh manufaktúra-hegedűt. Azon nyomban beleszerettem” – emlékszik vissza első hegedűjére.
Az is motiválta, hogy a hangszerek iránt kezdjen érdeklődni, hogy Kárpátalján nem volt olyan mester, aki a kisebb javításokat elvégezhette, a hangszereket „rendbe rakta” volna. Pál István Szalonna mindig vizsgálta, mitől kényelmesebb egy instrumentum, s ez már előkészítette a „reparálást”.
„Jól felszerelt műhelyük és irgalmatlanul sok hangszerük volt, órákig elnéztem a hangszerkészítés egy-egy fázisát, például a lakkozást. A Debreceni Református Kollégiumban már szembesültem a pályaválasztással, s eltökélt szándékom volt, hogy hangszerkészítő legyek. A muzsikusi hivatás végül felülkerekedett, de az első vágyálom mindmáig megmaradt.”
A teljes interjút az Erdélyi Napló június 25-ei lapszámában olvashatják.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
szóljon hozzá!