A kisváros vonzásában: Jakab Tamás

„Vonzott az ismeretlen, és számomra menekülés is volt a nagyvárosból. Antal Csaba abban az évben távozott a színháztól, igazából az ő helyére kerültem. Először csak beugróként a Migránsoookban, aztán még egy-egy beugrás és jött A mi kis városunk, majd a Terméketlen szépség – azon kaptam magam, hogy teljesen ide vagyok költözve. 2019-től aztán állandó tag lettem, és abban a rettentő szerencsés helyzetben vagyok, hogy a társulat első pillanattól befogadott, szeretve érzem magam, és ezért nem tudok elég hálás lenni. De megismertem a városnak a rossz oldalát is, a kisvárosi sznobizmust. Amikor azt hisszük, hogy a világ közepe vagyunk” – véli az ifjú színművész.

A „sokkoló” UNITER-jelölés

A Román Színházi Szövetség (UNITER) díjra jelölte az említett előadást, illetve Tamást is George Gibbs szerepének megformálásáért a pályakezdő kategóriában.  „Az UNITER-jelölést most már sokkal tisztábban, higgadtabban látom, mint amikor ez konkrétan megtörtént, mert akkor egy kisebb sokk volt. Nagyon sok érzést indított el bennem, és kevés volt a jó. Sok hiányosságom van, sok munkát kell még belefektetni ahhoz, hogy valóban jó tudjak lenni. A lényeg, hogy ettől most jobb színész vagy jobb ember nem lettem” – szűri le a következtetéseket, majd hozzáfűzi, hogy az előadás jelölésének talán még jobban is örült, hiszen azért a csapat megdolgozott.

Azt nem lehet nem észrevenni, hogy Tamás sokkal zárkózottabb, mint a színészek többsége – egyszerűen nem egy bonviván a hétköznapokban. Barátnője jelenleg nincs, de „szerelmei” vannak, a zene az egyik. „Bár sajnos hangszeren nem játszom, rengeteg zenét hallgatok a klasszikustól a technóig, nem telik el nap zene nélkül. Amióta itt élek, festek: teljesen hobbiszinten, csupán a magam szórakoztatására. Főzök, szeretek kísérletezni a konyhában, minél több dolgot szeretnék megtanulni, kipróbálni” – mondja, majd hozzáteszi, hogy követi a sportot is, főleg a focit és a kézilabdát, de bármilyen sporteseményt szívesen végignéz, illetve focizni is eljár néha.

„Igazából soha nem voltam nagy csajozós, sajnos a nőknek nem lehet egyszerű velem. Nem zavar, ezen nem akarok változtatni, nem fogok ezért harsányabb lenni vagy társaságba járni” – mosolyodik el, majd megosztja velünk egyik nagy tervét: a színészet mellett szeretné, ha egyszer megnyithatna egy kultúrkávézót, egy közösségi helyet.