A drog biza nem menő. Flea könyve
Kemény, de őszinte olvasmány, nemcsak azoknak, akik szeretik az RHCP-t
Fotó: Katona Zoltán
A világ egyik legjobb basszusgitárosa, ikonikus zenész, a Red Hot Chili Peppers alapító tagja. Michael Peter „Flea” Balzary két éve nem egy újabb lemezt tett le az asztalra társaival, hanem egyedül írt meg egy könyvet, méghozzá a gyerek- és tinédzseréveiről. A könyv tavaly magyarul is megjelent a Helikon Kiadónál, és elképesztően jó. Nemcsak jó, hanem egyszerre kíméletlen, őszinte, nyers és szerethető, akárcsak az az ember, aki megírta.
Katona Zoltán
2021. június 25., 18:402021. június 25., 18:40
Rockzenész-önéletrajzot olvasni mindig különleges öröm számomra – no nem azért, mert „kulisszatitkokat” tudok meg az illetőről, hanem elsősorban ahhoz járul hozzá, hogy
A könyvespolcomon Sting (Széttört zene), Rod Stewart (Önéletrajz – An Autobiography) és Anthony Kiedis (Chili a sebre) sorakoznak, a magyarok közül a Lovasi Andrásé (Idáig tudom a történetet) és a Presser Gáboré. Ha már Anthony Kiedis szóba került (aki Stingtől és Pressertől eltérően nem egyedül, hanem Larry Sloman segítségével írta meg a könyvét, akárcsak Lovasi, aki Lévai Balázzsal), hát akkor legyen szó most a legjobb barátjáról. Arról az emberről, akivel a Hollywood-i Fairfax Gimnáziumban ismerkedtek össze és azóta is jóban-rosszban együtt vannak. Pontosabban a jóban igen, a rosszban már nem, mert Flea teljesen lejött a drogokról, Anthony ezen a téren kiszámíthatatlanabb.
... akárcsak az életben
Fotó: Forrás: LSD gyerekeknek – Acid for the Children
Nem egy Hollywood-i történet – és mégis
Zenész-életrajzot zenével kísérve a legjobb olvasni, feltéve, ha ezt megteheted, ha tudsz figyelni mindkettőre. Azt mondanám első nekifutásra, hogy mielőtt leülsz Fleát olvasni, pakolj be egy Red Hot Chili Peppers lemezt vagy koncertet a lejátszóba, aztán dőlj hátra – de inkább ne. Mármint inkább tedd be Miles Davis-től a Kind of Blue-t, David Bowie-től a Hunky Dory-t, Jimi Hendrixtől az Axis: Bold as Love-ot, a Clash-től a Sandinistát, a Joy Divison-től az Unknown Pleasures-t vagy egy Louis Armstrong best of-ot. Nem másért, csak
Kedvenc írói közül Kurt Vonnegut emelkedik ki, de Bulgakovot, Toni Morrisont és Charlotte Brontë-t is megnevezi – amúgy a több mint 270 oldalas könyvének szinte minden bekezdésében nagyon nevén nevez valamit.
„Teljes tudatában voltam annak, hogy melyek azok a dolgok, amiket szeretek a családomban, például azt a szabadságot, hogy mind meztelenül mászkáltunk a lakásban, hogy Walter zenész volt, a csodálatos jazzt, ami otthon szólt, a megrakott könyves és lemezes polcokat, az életünk bohém vonásait.
– hogy csak igencsak egy ütős bekezdést emeljek ki, hiszen Flea gyermekkori életében minden volt, csak egy pici normalitás és szeretet kellett volna bele...
Gyerekként, már Amerikában
Fotó: Forrás: LSD gyerekeknek – Acid for the Children
Michael Peter Balzary ugyanis Ausztráliában született, gyerekkorában előbb New Yorkba, majd Los Angelesbe költözött a család, majd szülei elváltak, az apa visszatelepedett Ausztráliába, Michaelnek pedig nevelőapja lett Kaliforniában, és egy összevissza, traumatizált gyerek- és fiatalkora. Apai nagyapja állítólag Magyarországról vándorolt ki, de erre semmilyen utalás sincs a könyvben, bár eléggé részletesen ír az édesapjáról és a vele való viszonyáról. Nevelőapja, Walter, egy igencsak frusztrált, alkoholista és drogos jazz-zenész volt az, aki a rettenetes kirohanásaival, törés-zúzásaival rettegésben tartotta a családot (Flea nővére szintén visszaköltözött Ausztráliába), ugyanakkor ő vezette be a zene világába a törékeny kissrácot.
Kettő az egyben: zene és drog
A törékeny kissrácból hamarosan az utcán mindenbe belekeveredő gézengúz lett, a gézengúzból füvező tinédzser, a tiniből pedig zenész – no persze ez nem volt ennyire egyszerű, sőt.
Walter nevelőapja (aki nagybőgőn játszott) jazz-lemezein nőtt fel, volt Dizzy Gillespie-koncerten gyerekkorában, megtanult trombitálni, iskolai zenekarban játszott, a rockzene pedig később kapta el, már a gimiben, amikor megtanult basszusgitározni és zenekarokban (What Is This, FEAR) kezdett játszani. Elképesztően jók ezek a részek a könyvben, amikor a bulikról, koncertekről ír, illetve a zenésztársairól, például a később (1988-ban) túladagolásban elhunyt Hillel Slovak-ról, aki a Red Hot Chili Peppers egyik alapítója is volt (az ő emlékére írták egyik legismertebb számukat, az Under the Bridge-et).
Kezdő zenészként jammel egy klubban, 1982-ben
Fotó: Forrás: LSD gyerekeknek – Acid for the Children
Az RHCP-ről még nem esik szó a könyvben, hiszen ennek megalakulásáig írta Flea a történetét. Azonban az utolsó lapokon ott van az ígéret, hogy jön a következő, második rész, sőt annak témáit is megjelöli: rocksztárság, drogozás, Isten, szeretet. De egyelőre ez a könyv van, egy utazás Flea Balzary gyerek-és tinédzserkorába, a hetvenes évek Amerikájába, annak is egy igen szűk, de nagyon színes és kegyetlen világába.
Mert se szeri, se száma azoknak az igen „tehetséges” pályakezdő zenészeknek vagy művészeknek, akik hihetetlen nagy elánnal vetik bele magukat az életbe, amiről azt gondolják, hogy egyenlő a drogokkal, a tripekkel és mindennel, ami tiltott, ami rossz, ami vagány, s aztán egy nap holtan találják őket egy szállodai szobában vagy egy híd alatt. Flea pedig azért hiteles, mert tinédzserkorában és huszonévesként ő is ezt csinálta nap mint nap – de egy idő után tudott nemet mondani.
Egymás mellett lesznek a könyvespolcon is...
Fotó: Katona Zoltán
Mert nem, a drog bizony nem menő. A drog rossz dolog. Flea mondja és írja: „Huszonnyolc éve annak, hogy felhagytam a drogozással, és spirituális útra léptem, de az a rengeteg kemény drog, a heroin, a kokain és metamfetamin iszonyatos károkat okozott, és nagyon hosszú időbe telt, mire felgyógyultam belőle. Remélem, te nem fogod erre pocsékolni az energiáid. De még a fűre se.
Hosszú éveken át követtem el azt a hibát, hogy megpróbáltam elfutni a problémák elől, mire aztán végre megadtam magam, és elfogadtam, hogy a fájdalom áldás is lehet, és megtanultam bízni a szeretet erejében, és hagytam, hogy megváltoztasson. Ha így tesz az ember, a végén sokkal erősebb és kedvesebb lesz, mint valaha volt.”
(Flea: LSD gyerekeknek – Acid for the Children – A Memoir, fordította Pritz Péter, Helikon kiadó, 2020, 276 oldal)
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!