
Antal Rozalinda és Szilágyi Nóra a 2022-es fesztiválon
Fotó: Forrás: Antal Rozalinda
Megannyi apró dologra kell odafigyelni egy kisebb rendezvény szervezésekor is, és egy fesztivál esetében méginkább megsokasodnak a tennivalók. A főszervezők mellett a szervezőcsapat minden egyes tagja áldozatos munkájának köszönhetően valósulhat meg mindaz, amit megálmodtak. Ők azok, akik a háttérben fontos mozgatórugói az eseményeknek. Ilyen Antal Rozalinda is, aki évek óta a Csíki Jazz szervezőcsapatát erősíti. Tapasztalatairól beszélgettünk.
2023. július 27., 17:402023. július 27., 17:40
Egy fesztiválon a közönség legtöbbször a „végterméket” látja, érzékeli, és ez így is van rendjén. De a háttérben a szervezők hosszú hónapokon át tartó szorgos munkája, álmatlan éjszakák, megoldandó feladatok sokasága, értekezletek és tárgyalások, különleges kérések teljesítése áll, de öröm és vidámság, és persze elégtétel, ha minden úgy sikerül, ahogy eltervezték.
Nincs ez másként a Csíki Jazz esetében sem. De
És akiről Szilágyi Nóra, a Csíki Jazz Fesztivál főszervezője úgy fogalmazott:
„Az első beszélgetésünk Nórával úgy indult, hogy felkértem őt, hogy énekeljen az esküvőnkön. Valamiért nem tudta elvállalni, viszont megkérdezte, hogy én mivel foglalkozom. Amikor mondtam, hogy belsőépítészettel és reklámgrafikával, rögtön jelezte, hogy neki szüksége lenne egy plakátra, így készítettem egyet. Majd egy-két hónapra rá még egyet.
– emlékezett vissza a kezdetekre Antal Rozalinda. A pandémia miatt egy év kiesés következett a Csíki Jazz életében is, de a rákövetkező évben már úgy kereste meg Nóra Lindát, hogy mint az ő asszisztense, segítsen a szervezésben.
„Ez nem állt távol tőlem, mindig szerettem ilyesmivel foglalkozni, és mondtam, hogy jó, vágjunk bele, megpróbálok ott segíteni ahol tudok. És akkor 2020-ban már a menedzserekkel, fellépőkkel egyeztettem, tehát mindent, ami hozzátartozik ahhoz, hogy egy fellépő itt megjelenjen, én intéztem. Segítettem akkor is a dizájnban, de nem az volt az elsődleges szerepem, inkább a kapcsolattartás és mindenféle kisebb-nagyon feladatokat intézni.
– avatott be Antal Rozalinda.
Antal Rozalinda
Fotó: Kelemen Kinga / Forrás: Antal Rozalinda magánarchívuma
Linda – ahogy becézik – elmesélte, nagyon megszerette azt a hangulatot, amely körbelengi ezt a fesztivált, megszerette Nórát, és a szervezőcsapat egészével nagyon jó és könnyű együtt dolgozni. És a fesztivál, illetve annak a megszervezése számára annyira pozitív és feltöltő élmény, hogy bűn lenne, ha kihagyná – mutatott rá.
– tette hozzá Rozalinda.
Arra is kitértünk, hogy néha nehézségekkel, problémákkal is szembesülnek a szervezés, vagy éppen a fesztivál ideje alatt, és ezeket meg kell oldani, úgy, hogy a közönség ne érzékelje, hogy valami gond van. A szervezés során az első nehézségek akkor bukkannak fel, amikor egy sztárfellépőt mégsem sikerül elhívni, és akkor újra kell tervezni az egész programot.
„Anyagi nehézségek minden évben vannak, főleg a nagyobb fellépőknél fontos az előleg kifizetése.
Tavaly a srácok lekésték az egyik repülőt, reggelre kellett volna érkezzenek és este volt a koncert. Utolsó pillanatban, de megérkeztek, viszont meg kellett cseréljük a sorrendet a fellépők között. Nyilván ezt mind úgy tenni, hogy a közönség se csalódjon. Ezeket a problémákat át kell hidalni. De mindenkiben van nyitottság, empátia és mindenki megérti, hogy rajtunk kívülálló okok miatt történnek ilyenek. És a jazzfesztivál közönsége mindig nagyon megértő ilyen esetekben.
Vannak kisebb apróságok, hogy a fellépőnek valamilyen különleges kérése van, különleges gyümölcs, ami nálunk nem kapható, vagy egy különleges ital, de akkor próbáljuk pótolni valamilyen helyivel és meggyőzni, hogy kóstolja meg a helyit, mert az lehet, hogy sokkal finomabb, amit eddig ő ismert.
– avatott be a részletekbe a szervező.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért ajánlaná valakinek, hogy ellátogasson a fesztiválra. Mint kiderült, ő maga nem jazzkedvelő, úgy került bele a szervezőcsapatba, hogy korábban nem hallgatott jazzt. De úgy gondolta, hogy nyitottnak kell lennie más zenei műfajokkal szemben is, és azt tapasztalta, hogy a jazzmuzsika bizony jó.
„Nemhiába van nagyon sok jazzkedvelő, gondoltam, hogy biztos, hogy van benne valami, és próbáltam nyitott lenni rá. Azért is vállaltam el többek között, mert ez egy idegen terület volt a számomra, nem nagyon ismertem és kíváncsi voltam, hogy mit tud ez a műfaj. Így, hogy szervező vagyok és ott vagyok a helyszínen, végighallgattam az elmúlt években a fellépőket, és az, hogy mi az a jazz, és hogy mit gondoltam korábban róla, egyáltalán nem ugyanaz.
Nem biztos, hogy az, aki azt mondja, hogy nem szereti a jazzt, az tudja, hogy mi az, amit ő nem szeret valójában. Saját magamból kiindulva arra biztatok mindenkit, hogy jöjjön el, hallgassa meg, és azután el tudja dönteni, hogy szereti-e vagy sem. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy aki egyszer eljött, az visszatér” – fejtette ki zárásként a Csíki Jazz őrangyala.
A július 28-30. között zajló Csíki Jazz fesztivál programja itt érhető el.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Volt idő, amikor a szegények ették, és volt, amikor bölcsek tanítottak róla – ma pedig újra felfedezzük, hogy a lencse nemcsak böjti kényszermegoldás, hanem az egyik legsokoldalúbb alapanyag a konyhában.
Ebben a fogásban a darált hús nem csupán alapanyag, hanem egy puha „takaró”, ami magában rejti a fokhagymán megfuttatott padlizsánkockákat.
Székelyudvarhely belvárosában március 15. alkalmából már másodjára hívták „időutazásra” az ünneplőket.
Festmények, fotogramok, cianotípiák és lírai csendéletek: a Ceglédi Alkotók Egyesületének képzőművészei mutatkoznak be Csíkszeredában. A kiállítás nemcsak műveket hozott, hanem történeteket a tehetséggondozásról, közösségről és alkotói sorsokról is.
Vajon mennyire tudatosul bennünk, hogy mi van a tányérunkon, amikor nekifogunk egy étkezésnek? Jobb esetben felismerjük az alapanyagokat az ételben – de tudjuk, hogy honnan érkeztek, milyen utat jártak be, amíg a tányérunkra kerültek?
Március 15. alkalmából ünnepi díszbe öltöztek Székelyudvarhely buszai: kokárdák, valamint az 1848–49-es forradalom hőseitől származó idézetek kísérik az utasokat, így a mindennapi utazás is az emlékezés részévé válik.
szóljon hozzá!