Hirdetés
Hirdetés

A 3-test-probléma: a grandiózus sci-fi, amit a Trónok harca alkotói hoztak el a képernyőnkre

•  Fotó: Liget-montázs

Fotó: Liget-montázs

Nanotechnológia, kozmológia, kulturális forradalom, társadalmi látleletek, fanatizmus, élet-halál kérdések és mély emberi drámák is helyet kaptak a Netflix eddigi legnagyobb költségvetéséből készült sci-fi sorozatában. A 3-test-probléma kritika.

Tamás Attila

2024. április 04., 16:222024. április 04., 16:22

2024. április 04., 23:252024. április 04., 23:25

Egy szamurájkardos nő tudományos értekezést folytat egy tudóssal és egy, a kormányok fölött álló hírszerző ügynökség vezetőjével, a kiszáradt emberek bőrét csavarják fel a hőségben, hogy később a vízben rehidratálják és életre keltsék őket, tudósok játszanak valósághű VR-játékkal, az égbolt különös villogásba kezd, és a történet egy adott pontján nanoszálakkal vágnak szét egy hatalmas hajót annak minden utasával együtt.

Hirdetés

Ez csak néhány, első olvasásra furának tűnő részlet korunk egyik legnagyszerűbb kortárs sci-fijének sorozatadaptációjában, a Netflixnél készült A 3-test-problémában (The 3 Body Problem), amely

Liu Ce-hszin (Cixin Liu) regénytrilógiája első kötetének a történéseit ülteti át vászonra, ám behozva részeket a második és a harmadik könyvekből is.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Azt, hogy léteznek második esélyek a film- és sorozatiparban, mi sem mutatja jobban, minthogy a Trónok harca készítőire bízták a 160 millió dollárba fájó (epizódonként 20 millió dollár), rekord-költségvetésű sorozatadaptációt, amelynek elkészülési körülményei is megérnének egy külön filmet. Cixin Liu regénytrilógiájáról ugyanis azt kell tudni, hogy a Háromtest probléma az első kínai regényként nyerte el a legrangosabb Hugo-díjat, miután Ken Liu fordításának köszönhetően betört az amerikai piacra, ezt követően pedig több mint 30 nyelvre fordították le, így jóval szélesebb olvasóbázishoz juthatott el.

Egy olyan, tudományos igényességgel megírt sci-fi, amely elképesztő cselekménnyel bír, és olvasás közben bizony alaposan megdolgozza az olvasó agytekervényeit a rengeteg szakkifejezéssel, és a kínai nevekkel és szereplőkkel. Ám ha berántott a regény, onnantól kezdve nincs megállás, és egy páratlan sci-fi élménnyel gazdagodhatunk.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Cixin Liu regénytrilógiáját Lin Csi (Lin Qi), a Yoozoo Games tulajdonosa, kínai milliárdos szerette volna franchise-osítani: a Netflix-sorozat mellett filmeket, videójátékokat és még ki tudja mennyi mindent készíttetni belőle, ezért

elkezdte felvásárolni annak adaptációs jogait, mintegy 150 millió dollárt költve arra, hogy az ő kezében legyen minden, ami a későbbiekben a regényekből készülhet.

Ezekben a tranzakciókban volt a segítségére beosztottja Hszü Jao ügyvéd, akit Lin Csi egy idő után félreállított, ezért az Hszü bosszún kezdett gondolkodni, különböző mérgeket szerzett be, amit állatokon tesztelt, és amikor meggyőződött ezek hatékonyságáról akkor probiutikum-tabletták formájába adta oda a mérget Linnek (más források szerint a teájába keverte), aki bevette azokat, ezt követően pedig kórházba került, ahol aztán 39 évesen – állítólag szörnyű kínok között – hunyt el 2020 decemberében. A nem túl részletes kínai sajtóbeszámolók szerint Hszü-nek az volt a terve, hogy mivel Lin Csi-nek kiskorú gyerekei vannak, ezért nem örökölhetik apjuk vagyonát, így ha jól mozgatta volna a szálakat, akkor rá szálltak volna A háromtest-trilógia adaptálási jogai és az ezzel járó jogdíjak. Mivel egykori partnerén túl másokat is megmérgezett, a terve nem jött be,

gyilkosságért ugyanis halálra ítélték a kínai hatóságok épp egy nappal a sorozat világpremierje előtt.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Na de mi is ez A háromtest-probléma, és miben tér el a sorozat az alapjául szolgáló könyvtől?

A három idősíkon játszódó, tudományos igényességgel megírt sci-fi történet a múltban kezdődik, a kínai kulturális forradalom idején amikor Ye Wenjie tanúja lesz annak, hogy fizikus apját a vörösgárdisták agyonverik, amiért nem hajlandó megtagadni a tudományos nézeteit. A felfoghatatlan kegyetlenség láttán a lányban eltörik valami, később pedig a rendszer ellenségeként elárulja valaki, aki előzőleg a bizalmába férkőzött. Végül lehetőséget kap arra, hogy a Vörös Part katonai létesítményben dolgozhasson a létesítmény és a rendszer foglyaként, itt pedig szembesül azzal, hogy

a titkos katonai létesítmény hatalmas antennája teljesen más célt szolgál, mint amiről a kívülállóknak tudomása van: a földönkívüli élet jeleit keresik az univerzumban.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Ye, az társadalomból kiábrándult, osztályellenségként nyilvántartott tudós a Vörös Part bázison olyat tesz, ami teljesen megváltoztatja a Föld és az emberiség jövőjét. A múltban játszódó történésekkel párhuzamosan öt, Oxfordban végzett fiatal tudós történetén keresztül kapcsolódunk bele a jelenben zajló idősíkba, ahol

egyes tudósok öngyilkosságot követnek el, a részeskegyorsítók teljesen megbolondulnak, egyikük retinájába pedig egy megmagyarázhatatlan visszaszámlálás ég be.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Míg az első regényben mindössze egy kínai tudós, Wang Miao és Shi Qiang nyomozó próbálnak utánajárni a rejtélyes öngyilkosságoknak, addig a sorozatban a fent említett öt tudós (akik között van amerikai, ázsiai és európai, ezáltal is univerzálisabbá téve a történetet) próbálnak rájönni a mindenhonnan kirúgott és egy titokzatos ügynökség alkalmazásában levő nyomozó, a Benedict Wong által egyfajta comic reliefként is szolgáló Da Shi „segítségével”, hogy mégis mi a franc történik körülöttük, és mi az a titokzatos VR-játék, amibe a Jess Hong által alakított Jin Cheng meghívást kapott Ye Wenjie öngyilkosságot elkövetett lánya halálát követően.

Igen, tudom, ez még a sorozat ismeretében is komplikáltan hangzik, ezért nem is mennék bele ennél jobban a cselekménybe. A lényeg, hogy

az egész emberiség sorsát megpecsételő eseménysorozat kibontakozását láthatjuk nyolc epizódon keresztül, ami a tudományos diskurzusok mellett nem nélkülözi a személyes drámákat sem.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A részleges Trónok harca reunionként is kezelt sorozat (Liam Cunningham, Jonathan Pryce, John Bradley, Mark Gatiss, Conleth Hill) egy csomó ígéretes fiatal színész, vagy éppen befutóban levő sztár is fontos szerepet kapott a sorozatban, közülük egyedül Eiza González által játszott Auggie Salazar lóg ki egy kissé, akiről elég nehezen hihető el hogy a tudóskarrierje mellett egy befolyásos techcég tótumfaktuma, aki képes megvétózni a tudományos innovációval járó céges döntéseket, de

egy idő után már elfogadjuk, hogy ez a jól kinéző fiatal csaj nem csak hogy kiváló tudós, hanem az ő kezében összpontosul a világ egyik legmodernebb technológiája és a vele járó fontos döntések.

Míg a könyv lehengerlő, de ugyanakkor megterhelő olvasmány, addig a sorozat egy kicsit kommersz próbál lenni, ami érthető, hiszen nyilvánvalóan nem köti le a nézők többségének a figyelmét, ha folyton csak tudományos diskurzusokat kell követnie,

a történet pedig jobban befogadható lesz azáltal, hogy a szereplők személyes drámájával is azonosulni lehet.

Ezért került a tudós ötösfogat a történet középpontjába, akiknek egy részét a regény trilógia egy-egy fontos szereplőjéről mintáztak, így nem csak egy-egy karakter szemszögéből követhetjük az események alakulását.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

És akkor ott vannak még a VR-videójátékban játszódó részek, amiknek megvalósítására feltehetően nagyon sok pénz ment el a sorozat költségvetéséből, főként a CGI-ra és a digitális utómunkázásra, hiszen csak így lehetett megjeleníteni a trisolarisi társadalmat, akik a sorozatban más néven, san ti megnevezéssel szerepelnek. A sorozat egyik kiemelkedő jelenete, amikor ebben a virtuális valóságban a san ti-k egyik képviselője beszélget a Jess Hong által játszott tudóssal és a Trónok harca Davosaként híressé vált, Liam Cunningham titkosügynökkel az emberiség technológiai fejlettségéről és a kitalált, de amúgy reális tudományos alapokból kiinduló sophon-technológiáról, amivel a san ti-k megfigyelés alatt tartják az egész emberi civilizációt.

Videó: Netflix

Szinte hihetetlen, hogy mennyi mindent tudtak elmesélni a mindössze nyolc, egyórás epizódban a készítők,

ráadásul nem csak az első regény cselekményét dolgozták fel, hanem a két folytatásból is hoztak be cselekményszálakat.

Van itt megváltásban hívő szekta, titokzatos kormányügynök, akinek mindenhová elér a keze, rafinált nyomozó, morális kérdéseket szülő parancsot kérdés nélkül végrehajtó katonatiszt és a fent említett öt tudós drámája, akik kulcsszereplői a történetnek.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Nehéz a cselekmény konkrét fordulatainak a lelövése nélkül írni A háromtest problémáról, hiszen tényleg úgy igazi az élmény, ha minden előzetes tudás és információmorzsa nélkül kezdünk neki a sorozatnak vagy a könyvnek, hogy a lehengerlő fordulataival lenyűgözzön minket.

A Trónok harca készítői, David Benioff és D. B. Weiss pedig újfent bebizonyították, hogy nagyon jól tudnak történeteket a vászonra vinni, amennyiben megfelelő, írott alapanyag áll a rendelkezésükre. Ráadásul most

nem egy intrikákkal átszőtt, sok szereplőt megmozgató fantasyt kellett a képernyőre adaptálniuk, hanem egy nagy léptékű, grandiózus sci-fi történetet, ami gyakorlatilag az emberiségre leselkedő legnagyobb potenciális veszélyről beszél meglehetősen terjengősen, kitérve annak minden lehetséges aspektusára.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A háromtest problémában is nagyon fontosak a karakterek, hiszen itt is mindenkinek megvan a szerepe a cselekmény alakításában, még akkor is, ha első látásra jelentéktelennek tűnik egy személyes dráma, később kiderül, hogy az is kiemelt szereppel bír a cselekmény szempontjából, jó példa erre a rákkal küzdő Will Downing történetszála, ami egy ideig majdhogynem párhuzamosan fut a minden egyéb, fontos történéssel.

A sorozat ugyanakkor bármennyire is kommersz lett az alapjául szolgáló könyvekhez képest, még így is sokszor nehezen befogadható, és egyfajta „big brain energy” lengi be, főleg, amikor valaminek a tudományos magyarázata kerül épp a középpontba, mint a részecskegyorsítók meghibásodása, vagy épp a megmagyarázhatatlan égi jelenségek, ez azonban még így is sokkal könnyebben érthető, mint a könyvben, ahol azért

sokszor meg kell erőltetnünk az agyunkat és a képzelőerőnket, hogy befogadhassuk mindazt, amit Cixin Liu papírra vetett.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Anyagunk írásakor még nincs hír hivatalos berendelésről a folytatást illetően, de biztató, hogy a hírek szerint már több mint 11 milliós nézettségnél jár, és 93 országban volt a Netflix listavezetője a megjelenését követően a sorozatok kategóriában, sőt, még azt a bravúrt is „elkövette” egyes országokban, hogy amikor visszacsúszott a második helyre, utóbb képes volt visszavenni a vezetést annak köszönhetően, hogy kiemelt érdeklődés övezte.

Remélhetőleg a második, esetleg egy harmadik évadot is berendelnek belőle, és azzal kaszálhatják is a sorozatot, amennyiben a készítők elérnek a könyvtrilógia végére, hogy megint ne essenek ugyanabba a hibába, mint a Trónok harca összecsapott utolsó szezonjai esetében.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A háromtest-trilógia egy már lezárt, kerek történet, ám nem lennénk meglepve, ha a népszerűsége révén a Netflix nem készít majd ebből leágazó spin-offokat, illetve még kérdéses, hogy kire szállnak a jogok a megmérgezett Lin Csi után, és az új jogtulajdonosnak milyen szándékai lesznek A háromtest világának képernyőre, ne adj’ isten videójátékokra való adaptálásának tekintetében.

Amíg viszont a folytatásra várunk, addig érdemes beszerezni Cixin Liu regénytrilógiáját, pláne, ha

egy elgondolkodtató, társadalmi kérdéseket feszegető, lehetséges jövőképet, az emberiség sorsán és gyarlóságain is elmélkedő, a tudományt is közérthetően megmagyarázó, izgalmas olvasmányra vágynánk.

A könyvet ráadásul George R. R. Martin, a Trónok harca szerzőjének ajánlásával népszerűsítik, aki ezt írta róla: „A hard sci-fi egyedi mixe: összesküvés-elmélet és kozmológia, természettudomány és villámgyors akció. Barack Obama, volt amerikai elnök pedig szórakoztató olvasmányka titulálta A háromtest problémát, úgy fogalmazva, hogy a napi problémái az amerikai kongresszusban elég kicsinyesnek tűntek a regényben leírt történethez képest. Ilyen ajánlások mellett pedig tényleg érdemes kézbe venni Cixin Liu-regényét, főleg ha az alapján készült sorozat is elnyerte a tetszésünket.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 16., kedd

Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre

Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.

Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre
Hirdetés
2025. december 15., hétfő

Egy függöny, amely mesél

Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.

Egy függöny, amely mesél
Egy függöny, amely mesél
2025. december 15., hétfő

Egy függöny, amely mesél

2025. december 15., hétfő

Egy nap ízekben és arányokban

Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.

Egy nap ízekben és arányokban
Egy nap ízekben és arányokban
2025. december 15., hétfő

Egy nap ízekben és arányokban

2025. december 14., vasárnap

Duplán sütőtökös csiga

Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.

Duplán sütőtökös csiga
Duplán sütőtökös csiga
2025. december 14., vasárnap

Duplán sütőtökös csiga

Hirdetés
2025. december 13., szombat

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben

Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
2025. december 13., szombat

Fábián Tibor: Csészék a vitrinben

2025. december 12., péntek

Robogókon szelték át a kontinenseket

Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.

Robogókon szelték át a kontinenseket
Robogókon szelték át a kontinenseket
2025. december 12., péntek

Robogókon szelték át a kontinenseket

2025. december 12., péntek

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék

Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Hirdetés
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

2025. december 11., csütörtök

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock

Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?

Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Hirdetés