
Balla Tibor, a kötet szerzője
Fotó: Csermák Zoltán
Gazdagon illusztrált, közérthető stílusban írt kötet látott napvilágot, amely egyrészt a Nagy Háború, másrészt a békediktátum évfordulójához kötődik. Egy történelmi korról és Balla Tibor hadtörténész Szarajevó, Doberdó, Trianon című kötetéről olvashatnak az e heti Erdélyi Naplóban.
2020. január 09., 12:542020. január 09., 12:54
2020. január 09., 12:552020. január 09., 12:55
Balla Tibor Szarajevó, Doberdó, Trianon című kötetét novemberben mutatták be Budapesten. A kiadvány a könyvtárak polcára kívánkozik s történelemtanítási segédanyagként is ajánlható – olvasható az Erdélyi Napló cikkében.
A Scolar Kiadó gondozásában megjelent kötet egy tizenhat évvel ezelőtt kiadott könyv átdolgozott kiadása. Balla Tibor jelentős hadtörténészi múlttal fogott tollat már az első kiadásnál is, a két könyv megjelenése között Bécsben is végzett kutatásokat.
Fotó: Csermák Zoltán
„A Hadtörténeti Levéltár Bécsi Kirendeltségét vezethettem 2008-tól 2012-ig. Nagyon jó kollegiális kapcsolatot építettünk ki az osztrák kutatókkal, s ez az átdolgozott munka is a kinti évek egyik hozadéka. Ismeretes, hogy Manfried Rauchensteiner professzornak a Nagy Háborúról írt közel ezer oldalas könyve, amely a Zrínyi Kiadó gondozásában is megjelent, alapforrásnak számít. Nyilvánvalóan a tudós osztrák szempontokból írta meg a művét, a magyar aspektusokkal kevésbé foglalkozott; ebben közrejátszott, hogy a kutató nem tudott magyarul. Nekünk viszont határozott előnyünk, hogy az itthoni, az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági anyagokhoz is hozzájutunk, s a német nyelvet is ismerjük. Alapvető különbségek a háború menetének és következményeinek megítélésében viszont nincsenek”– fogalmazott a szerző.
Az utóbbi 2020-ban erősen felborzolhatja a kedélyeket, amit az egyes szomszéd államok provokáló, intoleráns magatartása is fokozhat. A kötet tudományos-ismeretterjesztő mű, azoknak is ajánlható, akik keveset tudnak a világégésről, és azoknak is sok új adattal szolgál, akik az évfordulón alaposabb ismereteket kívánnak szerezni a világháborúról és a hírhedt békediktátumról.
A kötetről bővebben az Erdélyi Napló január 9-ei számában olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!