Rómaiak még látványosabban: ezt fejlesztenék kétmillió euróból Mikházán
Több mint százhúsz éves régi parasztház. A Maros Megyei Múzeum vásárolta meg
Fotó: Henn Attila
Évente mintegy ötezer látogatót fogad jelenleg a régészeti park Mikházán, azonban a Maros Megyei Múzeum egy olyan nagy volumenű fejlesztést tervez ott, amellyel az évente Szovátára látogató körülbelül 700 ezer turistából jelentős látogatót tudnak Mikházára vonzani. A 2,1 millió eurós beruházást az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként nyerte el a mikházi római kori lelőhely.
Szász Cs. Emese
2022. április 22., 17:442022. április 22., 17:44
Sokat hallunk manapság az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képező 12 turisztikai-kulturális útvonalról, amelynek keretében többek között műemlékek, világörökségi helyszínek is megújulnak. Számos magyar kötődésű helyszín is kap támogatást ebből a tervből, többek közt a Maros Megyei Múzeum mikházi régészeti parkjának fejlesztésére és népszerűsítésére is nyert a Maros Megyei Tanács 2,1 millió eurót.
A mikházi római castrum is megfelelt azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján bekerült a Római castrumok útvonala elnevezésű programba. Ez a program egyike annak a 12 turisztikai-kulturális útvonalnak, amely az országos reformprogram Turizmus és kultúra hatálya alá tartozik – tudjuk meg a Maros Megyei Múzeum igazgatójától, Ötvös Koppány Bulcsútól. Az elnyert 2,1 millió euróból olyan beruházást terveznek megvalósítani, amely révén jóval több turista választja majd a mikházi régészeti parkot látogatása céljául.
Csűrnek tűnnek, de….
Egy látogatóközpont és egy kutatóközpont épül majd az elnyert projekt révén, ezek két újjáépített hagyományos népi csűrben kapnak majd helyet. „A megyei tanács segítségével meg tudtunk vásárolni két olyan parasztházat, amelyeket egyrészt meg akartunk menteni, mert több mint 120 évesek, és jó állapotban vannak, és szükségünk is van egy régészeti bázisra, hogy amikor kimegyünk Mikházára, legyen hol lakni, főzni, feldolgozni az anyagot. Emellett fontos szempont volt, hogy ezeknek a telkeknek egy része a római castrumon van. Ezekkel a telkekkel pályáztunk gyakorlatilag” – magyarázza a múzeumigazgató.
Látnivaló kívül-belül
Fotó: Rédai Attila
Rámutat, itt
A korabeli csűröket viszont elbontották, két romos betonépítmény áll a helyükön, ezek helyére került két régi csűr, amelyet korábban Nyárádmentéről vásárolt meg a múzeum, mert le akarták bontani. Ebből a két régi csűrből építenek egy kutatóközpontot és egy bemutatóközpontot. Ezeket úgy kell elképzelni – magyarázza Ötvös Koppány Bulcsú –, hogy kívülről autentikus csűrnek tűnik, belülről azonban ultramodern, funkcionális központok.
A restauráló műhelytől az ajándékboltig
„A bemutató központ közepén indul majd a bejárat a régészeti parkba, tehát bejön a látogató a parasztportánkba, és ha meg akarja látogatni a régészeti parkot, akkor ott lesz a bejárat, közben alatta meg tudjuk mutatni a castrum falát, védőárkait. A Római Birodalom útvonalait és közlekedési eszközeit bemutató kiállítás is itt kap majd helyet. Lesz még egy múzeumpedagógiai terem, egy ajándékbolt és egy jegypénztár, az emeleten pedig egy látványraktár, azt is lehetne majd látogatni” – sorolja a megvalósítandó terveket a múzeumigazgató.
Ilyen lehetett az egykori castrum
Fotó: Rédai Attila
A másik csűrépítményben, a kutatóközpontban lesz majd egy ideiglenes restauráló műhely, amelyre többek közt azért is van szükség, mert az ásatások során kerülnek elő olyan tárgyak, amelyeket ahogy kiemelnek a kétezer éves mikroklímából, egyből restaurálni kell. Emellett lesz még egy kerámiamosó és restauráló rész, ahol az előkerült kerámiákat lehet tisztítani, rendszerezni, raktározni, hiszen a római ásatásokon a leletek nyolcvan százaléka kerámia. A kutatóközpontban lesz még ugyanakkor egy konferenciaterem, egy kísérleti régészeti terem, az emeleten pedig irodák és vendégszoba.
A két leendő központ mögött került felszínre a római kori erődítmény északkeleti tornya, amelyet egy fából készült rekonstrukció fog jelölni, és a védőfal vonala is látható lesz. A tornyot 2020-ban a Római Limeskutató Központ csapata tárta fel Pánczél Szilamér Péter koordinálásával. A torony kiállítótérként, ugyanakkor kilátóként is szolgál majd, ugyanis a római kori erődítmény egészét be lehet látni róla.
– nyilatkozta Ötvös Koppány Bulcsú, rámutatva, hogy a fesztivál tizedik kiadását augusztus 6-án, szombaton rendezik majd meg.
A Római fesztivál a Maros Megyei Múzeum legnagyobb rendezvénye Mikházán. Idén augusztus 6-án lesz
Fotó: Rab Zoltán
A mikházi régészeti parkról
A mikházi római kori lelőhely a Római Birodalom limes néven ismert kiterjedt védelmi rendszerének része, és stratégiai szerepet játszott a Nyárád-völgy és Dácia tartomány védelmében. A múzeumigazgató elmondta, római segédcsapattábor állomásozott itt annak idején, ötszáz katona, akik nem római állampolgárok voltak, hanem szír íjászok a mai Libanon területéről. „Úgy kell elképzelni a római limest, mint egy rózsafüzért, megkezdődik a mai Skócián, Anglián át Hollandia, Németország, Ausztria, Magyarország, Románia érintésével végigmegy, visszafordul Ázsiába Észak-Afrikán keresztül, ez kb. 5 500 kilométer hosszú, és nagyjából 25 kilométereként, vagyis egy napi járóföldre, stratégiai pontokra leraktak egy-egy segélycsapat tábort, ahol állomásozott 500 katona. Maros megyében például szír íjászok” – magyarázza a múzeumigazgató. Hozzáteszi,
A vécsire rá van építve a kastély, a sóváradira a modern falu épült rá, míg Mikházán a castrum 85 százaléka nincs beépítve, ezért is koncentrálnak nagyon régóta Mikházára.
„A mikháziról első információink 1726-ból vannak, akkor még álltak az erődítmény a falai, valamint az egyik kapu. Állt a parancsnoki épület, az adminisztratív központja a katonaságnak, és még álltak a fürdők is. Azt úgy kell elképzelni, hogy még Mikházán – a világ végén is – padlófűtés volt, melegvizes medence, hidegvizes medence volt.
– fejti ki Ötvös. Hozzáteszi, az 1960-as években végezték ott az első ásatásokat, akkor a castrum falait körben feltárták, be tudták határolni a kiterjedését, majd a kétezres évek legelején a Maros Megyei Múzeum Nicoleta Man vezetésével végzett ásatásokat. A mostani csapat pedig – amely már hivatalosan is Római limes kutatóközpont néven fut – 2013-ban érkezett ide, és azóta minden évben folynak tanásatások Mikházán, egy nemzetközi projekt keretén belül régészhallgatók és oktatók érkeznek, és gyakorolják az ásatási technikákat.
Kilenc éve minden évben ásatások zajlanak a mikházi lelőhelyen
Fotó: Haáz Vince
„Olyan eredményeink vannak, hogy azt mondhatom, hogy Erdély – de azt is meg merem kockáztatni, hogy egész Dacia – legjobban kutatott római erődítménye a mikházi” – összegez Ötvös Koppány Bulcsú.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
Kovászosuborka-leves – videó
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Kovászosuborka-leves – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!