Hirdetés
Hirdetés

Rómaiak még látványosabban: ezt fejlesztenék kétmillió euróból Mikházán

Több mint százhúsz éves régi parasztház. A Maros Megyei Múzeum vásárolta meg •  Fotó: Henn Attila

Több mint százhúsz éves régi parasztház. A Maros Megyei Múzeum vásárolta meg

Fotó: Henn Attila

Évente mintegy ötezer látogatót fogad jelenleg a régészeti park Mikházán, azonban a Maros Megyei Múzeum egy olyan nagy volumenű fejlesztést tervez ott, amellyel az évente Szovátára látogató körülbelül 700 ezer turistából jelentős látogatót tudnak Mikházára vonzani. A 2,1 millió eurós beruházást az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként nyerte el a mikházi római kori lelőhely.

Szász Cs. Emese

2022. április 22., 17:442022. április 22., 17:44

Sokat hallunk manapság az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képező 12 turisztikai-kulturális útvonalról, amelynek keretében többek között műemlékek, világörökségi helyszínek is megújulnak. Számos magyar kötődésű helyszín is kap támogatást ebből a tervből, többek közt a Maros Megyei Múzeum mikházi régészeti parkjának fejlesztésére és népszerűsítésére is nyert a Maros Megyei Tanács 2,1 millió eurót.

A mikházi római castrum is megfelelt azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján bekerült a Római castrumok útvonala elnevezésű programba. Ez a program egyike annak a 12 turisztikai-kulturális útvonalnak, amely az országos reformprogram Turizmus és kultúra hatálya alá tartozik – tudjuk meg a Maros Megyei Múzeum igazgatójától, Ötvös Koppány Bulcsútól. Az elnyert 2,1 millió euróból olyan beruházást terveznek megvalósítani, amely révén jóval több turista választja majd a mikházi régészeti parkot látogatása céljául.

Hirdetés

Csűrnek tűnnek, de….

Egy látogatóközpont és egy kutatóközpont épül majd az elnyert projekt révén, ezek két újjáépített hagyományos népi csűrben kapnak majd helyet. „A megyei tanács segítségével meg tudtunk vásárolni két olyan parasztházat, amelyeket egyrészt meg akartunk menteni, mert több mint 120 évesek, és jó állapotban vannak, és szükségünk is van egy régészeti bázisra, hogy amikor kimegyünk Mikházára, legyen hol lakni, főzni, feldolgozni az anyagot. Emellett fontos szempont volt, hogy ezeknek a telkeknek egy része a római castrumon van. Ezekkel a telkekkel pályáztunk gyakorlatilag” – magyarázza a múzeumigazgató.

Látnivaló kívül-belül •  Fotó: Rédai Attila Galéria

Látnivaló kívül-belül

Fotó: Rédai Attila

Rámutat, itt

meg szeretnének őrizni minden építményt, ami autentikus, a két parasztház mellett van két gabonás, egy nyári konyha, egy fásszín, mind korabeli építmények.

A korabeli csűröket viszont elbontották, két romos betonépítmény áll a helyükön, ezek helyére került két régi csűr, amelyet korábban Nyárádmentéről vásárolt meg a múzeum, mert le akarták bontani. Ebből a két régi csűrből építenek egy kutatóközpontot és egy bemutatóközpontot. Ezeket úgy kell elképzelni – magyarázza Ötvös Koppány Bulcsú –, hogy kívülről autentikus csűrnek tűnik, belülről azonban ultramodern, funkcionális központok.

A restauráló műhelytől az ajándékboltig

„A bemutató központ közepén indul majd a bejárat a régészeti parkba, tehát bejön a látogató a parasztportánkba, és ha meg akarja látogatni a régészeti parkot, akkor ott lesz a bejárat, közben alatta meg tudjuk mutatni a castrum falát, védőárkait. A Római Birodalom útvonalait és közlekedési eszközeit bemutató kiállítás is itt kap majd helyet. Lesz még egy múzeumpedagógiai terem, egy ajándékbolt és egy jegypénztár, az emeleten pedig egy látványraktár, azt is lehetne majd látogatni” – sorolja a megvalósítandó terveket a múzeumigazgató.

Ilyen lehetett az egykori castrum •  Fotó: Rédai Attila Galéria

Ilyen lehetett az egykori castrum

Fotó: Rédai Attila

A másik csűrépítményben, a kutatóközpontban lesz majd egy ideiglenes restauráló műhely, amelyre többek közt azért is van szükség, mert az ásatások során kerülnek elő olyan tárgyak, amelyeket ahogy kiemelnek a kétezer éves mikroklímából, egyből restaurálni kell. Emellett lesz még egy kerámiamosó és restauráló rész, ahol az előkerült kerámiákat lehet tisztítani, rendszerezni, raktározni, hiszen a római ásatásokon a leletek nyolcvan százaléka kerámia. A kutatóközpontban lesz még ugyanakkor egy konferenciaterem, egy kísérleti régészeti terem, az emeleten pedig irodák és vendégszoba.

A két leendő központ mögött került felszínre a római kori erődítmény északkeleti tornya, amelyet egy fából készült rekonstrukció fog jelölni, és a védőfal vonala is látható lesz. A tornyot 2020-ban a Római Limeskutató Központ csapata tárta fel Pánczél Szilamér Péter koordinálásával. A torony kiállítótérként, ugyanakkor kilátóként is szolgál majd, ugyanis a római kori erődítmény egészét be lehet látni róla.

Idézet
„Tekintettel arra, hogy Mikháza római kori lelőhelye a román kormány UNESCO jelölési listáján szerepel, a romoknak meg kell őrizniük hitelességüket és integritásukat. Emiatt minden beavatkozást nagy gonddal kell megtervezni és végrehajtani, a helyreállítási munkálatoknak visszafordíthatónak kell lenniük. Jelenleg a folyamatban lévő ásatások miatt a nagyközönség csak a római fesztiválon látogathatja a feltárt épületrészeket”

– nyilatkozta Ötvös Koppány Bulcsú, rámutatva, hogy a fesztivál tizedik kiadását augusztus 6-án, szombaton rendezik majd meg.

A Római fesztivál a Maros Megyei Múzeum legnagyobb rendezvénye Mikházán. Idén augusztus 6-án lesz •  Fotó: Rab Zoltán Galéria

A Római fesztivál a Maros Megyei Múzeum legnagyobb rendezvénye Mikházán. Idén augusztus 6-án lesz

Fotó: Rab Zoltán

A mikházi régészeti parkról

A mikházi római kori lelőhely a Római Birodalom limes néven ismert kiterjedt védelmi rendszerének része, és stratégiai szerepet játszott a Nyárád-völgy és Dácia tartomány védelmében. A múzeumigazgató elmondta, római segédcsapattábor állomásozott itt annak idején, ötszáz katona, akik nem római állampolgárok voltak, hanem szír íjászok a mai Libanon területéről. „Úgy kell elképzelni a római limest, mint egy rózsafüzért, megkezdődik a mai Skócián, Anglián át Hollandia, Németország, Ausztria, Magyarország, Románia érintésével végigmegy, visszafordul Ázsiába Észak-Afrikán keresztül, ez kb. 5 500 kilométer hosszú, és nagyjából 25 kilométereként, vagyis egy napi járóföldre, stratégiai pontokra leraktak egy-egy segélycsapat tábort, ahol állomásozott 500 katona. Maros megyében például szír íjászok” – magyarázza a múzeumigazgató. Hozzáteszi,

Maros megyében három castrumról tudnak, az egyik Marosvécsen van, a másik Mikházán, a harmadik Sóváradon, de a három említett lelőhely közül a mikházi van a legjobb állapotban, többek közt azért, mert nincsen beépítve.

A vécsire rá van építve a kastély, a sóváradira a modern falu épült rá, míg Mikházán a castrum 85 százaléka nincs beépítve, ezért is koncentrálnak nagyon régóta Mikházára.

„A mikháziról első információink 1726-ból vannak, akkor még álltak az erődítmény a falai, valamint az egyik kapu. Állt a parancsnoki épület, az adminisztratív központja a katonaságnak, és még álltak a fürdők is. Azt úgy kell elképzelni, hogy még Mikházán – a világ végén is – padlófűtés volt, melegvizes medence, hidegvizes medence volt.

Idézet
Ezek még 1726-ban álltak, Orbán Balázs 1868-ban pedig még látta a romokat, ezt követően jött egy egész Európára jellemző divat, mozgalom, amikor a paraszti rétegek is elkezdtek kőből építkezni, és egyszerűen kőbányaként használták a romokat, elhordták, beépítették a házaikat, csűrjeiket, s elkezdték szántani a területet, azért nem látszik ma semmi”

– fejti ki Ötvös. Hozzáteszi, az 1960-as években végezték ott az első ásatásokat, akkor a castrum falait körben feltárták, be tudták határolni a kiterjedését, majd a kétezres évek legelején a Maros Megyei Múzeum Nicoleta Man vezetésével végzett ásatásokat. A mostani csapat pedig – amely már hivatalosan is Római limes kutatóközpont néven fut – 2013-ban érkezett ide, és azóta minden évben folynak tanásatások Mikházán, egy nemzetközi projekt keretén belül régészhallgatók és oktatók érkeznek, és gyakorolják az ásatási technikákat.

Kilenc éve minden évben ásatások zajlanak a mikházi lelőhelyen •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Kilenc éve minden évben ásatások zajlanak a mikházi lelőhelyen

Fotó: Haáz Vince

„Olyan eredményeink vannak, hogy azt mondhatom, hogy Erdély – de azt is meg merem kockáztatni, hogy egész Dacia – legjobban kutatott római erődítménye a mikházi” – összegez Ötvös Koppány Bulcsú.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 01., szerda

Epres kevert süti – videó

Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.

Epres kevert süti – videó
Epres kevert süti – videó
2026. július 01., szerda

Epres kevert süti – videó

Hirdetés
2026. június 29., hétfő

Sárkányok háza: „ha ilyen a győzelem, akkor nem akarok több ilyet látni”

Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.

Sárkányok háza: „ha ilyen a győzelem, akkor nem akarok több ilyet látni”
2026. június 28., vasárnap

Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez

Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.

Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez
2026. június 28., vasárnap

Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk

A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.

Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
Hirdetés
2026. június 27., szombat

A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában

Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.

A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
2026. június 25., csütörtök

Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz

Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.

Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
2026. június 24., szerda

Tócsni – videó

Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.

Tócsni – videó
Tócsni – videó
2026. június 24., szerda

Tócsni – videó

Hirdetés
2026. június 22., hétfő

Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen

Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.

Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.

Bőröndből előbújó dallamok
Bőröndből előbújó dallamok
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés