
Több mint százhúsz éves régi parasztház. A Maros Megyei Múzeum vásárolta meg
Fotó: Henn Attila
Évente mintegy ötezer látogatót fogad jelenleg a régészeti park Mikházán, azonban a Maros Megyei Múzeum egy olyan nagy volumenű fejlesztést tervez ott, amellyel az évente Szovátára látogató körülbelül 700 ezer turistából jelentős látogatót tudnak Mikházára vonzani. A 2,1 millió eurós beruházást az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként nyerte el a mikházi római kori lelőhely.
2022. április 22., 17:442022. április 22., 17:44
Sokat hallunk manapság az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képező 12 turisztikai-kulturális útvonalról, amelynek keretében többek között műemlékek, világörökségi helyszínek is megújulnak. Számos magyar kötődésű helyszín is kap támogatást ebből a tervből, többek közt a Maros Megyei Múzeum mikházi régészeti parkjának fejlesztésére és népszerűsítésére is nyert a Maros Megyei Tanács 2,1 millió eurót.
A mikházi római castrum is megfelelt azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján bekerült a Római castrumok útvonala elnevezésű programba. Ez a program egyike annak a 12 turisztikai-kulturális útvonalnak, amely az országos reformprogram Turizmus és kultúra hatálya alá tartozik – tudjuk meg a Maros Megyei Múzeum igazgatójától, Ötvös Koppány Bulcsútól. Az elnyert 2,1 millió euróból olyan beruházást terveznek megvalósítani, amely révén jóval több turista választja majd a mikházi régészeti parkot látogatása céljául.
Egy látogatóközpont és egy kutatóközpont épül majd az elnyert projekt révén, ezek két újjáépített hagyományos népi csűrben kapnak majd helyet. „A megyei tanács segítségével meg tudtunk vásárolni két olyan parasztházat, amelyeket egyrészt meg akartunk menteni, mert több mint 120 évesek, és jó állapotban vannak, és szükségünk is van egy régészeti bázisra, hogy amikor kimegyünk Mikházára, legyen hol lakni, főzni, feldolgozni az anyagot. Emellett fontos szempont volt, hogy ezeknek a telkeknek egy része a római castrumon van. Ezekkel a telkekkel pályáztunk gyakorlatilag” – magyarázza a múzeumigazgató.
Látnivaló kívül-belül
Fotó: Rédai Attila
Rámutat, itt
A korabeli csűröket viszont elbontották, két romos betonépítmény áll a helyükön, ezek helyére került két régi csűr, amelyet korábban Nyárádmentéről vásárolt meg a múzeum, mert le akarták bontani. Ebből a két régi csűrből építenek egy kutatóközpontot és egy bemutatóközpontot. Ezeket úgy kell elképzelni – magyarázza Ötvös Koppány Bulcsú –, hogy kívülről autentikus csűrnek tűnik, belülről azonban ultramodern, funkcionális központok.
„A bemutató központ közepén indul majd a bejárat a régészeti parkba, tehát bejön a látogató a parasztportánkba, és ha meg akarja látogatni a régészeti parkot, akkor ott lesz a bejárat, közben alatta meg tudjuk mutatni a castrum falát, védőárkait. A Római Birodalom útvonalait és közlekedési eszközeit bemutató kiállítás is itt kap majd helyet. Lesz még egy múzeumpedagógiai terem, egy ajándékbolt és egy jegypénztár, az emeleten pedig egy látványraktár, azt is lehetne majd látogatni” – sorolja a megvalósítandó terveket a múzeumigazgató.
Ilyen lehetett az egykori castrum
Fotó: Rédai Attila
A másik csűrépítményben, a kutatóközpontban lesz majd egy ideiglenes restauráló műhely, amelyre többek közt azért is van szükség, mert az ásatások során kerülnek elő olyan tárgyak, amelyeket ahogy kiemelnek a kétezer éves mikroklímából, egyből restaurálni kell. Emellett lesz még egy kerámiamosó és restauráló rész, ahol az előkerült kerámiákat lehet tisztítani, rendszerezni, raktározni, hiszen a római ásatásokon a leletek nyolcvan százaléka kerámia. A kutatóközpontban lesz még ugyanakkor egy konferenciaterem, egy kísérleti régészeti terem, az emeleten pedig irodák és vendégszoba.
A két leendő központ mögött került felszínre a római kori erődítmény északkeleti tornya, amelyet egy fából készült rekonstrukció fog jelölni, és a védőfal vonala is látható lesz. A tornyot 2020-ban a Római Limeskutató Központ csapata tárta fel Pánczél Szilamér Péter koordinálásával. A torony kiállítótérként, ugyanakkor kilátóként is szolgál majd, ugyanis a római kori erődítmény egészét be lehet látni róla.
– nyilatkozta Ötvös Koppány Bulcsú, rámutatva, hogy a fesztivál tizedik kiadását augusztus 6-án, szombaton rendezik majd meg.
A Római fesztivál a Maros Megyei Múzeum legnagyobb rendezvénye Mikházán. Idén augusztus 6-án lesz
Fotó: Rab Zoltán
A mikházi római kori lelőhely a Római Birodalom limes néven ismert kiterjedt védelmi rendszerének része, és stratégiai szerepet játszott a Nyárád-völgy és Dácia tartomány védelmében. A múzeumigazgató elmondta, római segédcsapattábor állomásozott itt annak idején, ötszáz katona, akik nem római állampolgárok voltak, hanem szír íjászok a mai Libanon területéről. „Úgy kell elképzelni a római limest, mint egy rózsafüzért, megkezdődik a mai Skócián, Anglián át Hollandia, Németország, Ausztria, Magyarország, Románia érintésével végigmegy, visszafordul Ázsiába Észak-Afrikán keresztül, ez kb. 5 500 kilométer hosszú, és nagyjából 25 kilométereként, vagyis egy napi járóföldre, stratégiai pontokra leraktak egy-egy segélycsapat tábort, ahol állomásozott 500 katona. Maros megyében például szír íjászok” – magyarázza a múzeumigazgató. Hozzáteszi,
A vécsire rá van építve a kastély, a sóváradira a modern falu épült rá, míg Mikházán a castrum 85 százaléka nincs beépítve, ezért is koncentrálnak nagyon régóta Mikházára.
„A mikháziról első információink 1726-ból vannak, akkor még álltak az erődítmény a falai, valamint az egyik kapu. Állt a parancsnoki épület, az adminisztratív központja a katonaságnak, és még álltak a fürdők is. Azt úgy kell elképzelni, hogy még Mikházán – a világ végén is – padlófűtés volt, melegvizes medence, hidegvizes medence volt.
– fejti ki Ötvös. Hozzáteszi, az 1960-as években végezték ott az első ásatásokat, akkor a castrum falait körben feltárták, be tudták határolni a kiterjedését, majd a kétezres évek legelején a Maros Megyei Múzeum Nicoleta Man vezetésével végzett ásatásokat. A mostani csapat pedig – amely már hivatalosan is Római limes kutatóközpont néven fut – 2013-ban érkezett ide, és azóta minden évben folynak tanásatások Mikházán, egy nemzetközi projekt keretén belül régészhallgatók és oktatók érkeznek, és gyakorolják az ásatási technikákat.
Kilenc éve minden évben ásatások zajlanak a mikházi lelőhelyen
Fotó: Haáz Vince
„Olyan eredményeink vannak, hogy azt mondhatom, hogy Erdély – de azt is meg merem kockáztatni, hogy egész Dacia – legjobban kutatott római erődítménye a mikházi” – összegez Ötvös Koppány Bulcsú.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!