
Nadia Comăneci ma számos karitatív esemény főszereplője
Fotó: Alex Tudor/Agerpres
Magyar nemzetiségű Nadia Comăneci? Ez a kérdés járta körbe a világsajtót, miután a tornásznő 1989 őszén átszökött a román–magyar határon, hogy végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedjen le. A montreali olimpia királynő szökésének történetét a Székelyhon napilap keddi Erdélyi Sport mellékletében olvashatják el.
2019. december 10., 10:352019. december 10., 10:35
Harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltást megelőző hetekben, amikor a Román Kommunista Párt túl volt már 14. kongresszusán, döbbenetes hír rázta meg mindenekelőtt az ország kommunista vezetését: a 28 esztendős, többszörös olimpiai, Európa- és világbajnok Nadia Comăneci tornász átszökött a román–magyar határon.
Az illegális úton való távozás oka az volt, hogy a bajnoknő útlevelét a Károlyi házaspár távozása után bevonták, a Los Angeles-i olimpiát követően, tehát 1984-től többet nem utazhatott nyugati országba.
Egy születésnapi bulinak kikiáltott konspirációs találkozó után, amit a határ menti Csanádon tartottak egy juhász házában, a tornásznő és társai a november 27-éről 28-ára virradó éjjelen nekivágtak a nagyvilágnak. Hajnali 4 óra 45 perckor a csoport Kiszomborhoz, egy határ melletti magyarországi helységhez ért, itt állította meg őket két határőr. Azt beszélik, hogy amikor meglátták hús-vér valójában az olimpiai bajnoknőt, nem akartak hinni a szemüknek, bár ő udvariasan bemutatkozott: Nadia Comăneci, olimpiai bajnok. És tán nem is hitték volna, hogy ő az, míg ott helyben, a fagyott tarlón nem mutatott be néhány tornagyakorlatot – a legmagasabb szinten.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
szóljon hozzá!