
Nadia Comăneci ma számos karitatív esemény főszereplője
Fotó: Alex Tudor/Agerpres
Magyar nemzetiségű Nadia Comăneci? Ez a kérdés járta körbe a világsajtót, miután a tornásznő 1989 őszén átszökött a román–magyar határon, hogy végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedjen le. A montreali olimpia királynő szökésének történetét a Székelyhon napilap keddi Erdélyi Sport mellékletében olvashatják el.
2019. december 10., 10:352019. december 10., 10:35
Harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltást megelőző hetekben, amikor a Román Kommunista Párt túl volt már 14. kongresszusán, döbbenetes hír rázta meg mindenekelőtt az ország kommunista vezetését: a 28 esztendős, többszörös olimpiai, Európa- és világbajnok Nadia Comăneci tornász átszökött a román–magyar határon.
Az illegális úton való távozás oka az volt, hogy a bajnoknő útlevelét a Károlyi házaspár távozása után bevonták, a Los Angeles-i olimpiát követően, tehát 1984-től többet nem utazhatott nyugati országba.
Egy születésnapi bulinak kikiáltott konspirációs találkozó után, amit a határ menti Csanádon tartottak egy juhász házában, a tornásznő és társai a november 27-éről 28-ára virradó éjjelen nekivágtak a nagyvilágnak. Hajnali 4 óra 45 perckor a csoport Kiszomborhoz, egy határ melletti magyarországi helységhez ért, itt állította meg őket két határőr. Azt beszélik, hogy amikor meglátták hús-vér valójában az olimpiai bajnoknőt, nem akartak hinni a szemüknek, bár ő udvariasan bemutatkozott: Nadia Comăneci, olimpiai bajnok. És tán nem is hitték volna, hogy ő az, míg ott helyben, a fagyott tarlón nem mutatott be néhány tornagyakorlatot – a legmagasabb szinten.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!