
Nadia Comăneci ma számos karitatív esemény főszereplője
Fotó: Alex Tudor/Agerpres
Magyar nemzetiségű Nadia Comăneci? Ez a kérdés járta körbe a világsajtót, miután a tornásznő 1989 őszén átszökött a román–magyar határon, hogy végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedjen le. A montreali olimpia királynő szökésének történetét a Székelyhon napilap keddi Erdélyi Sport mellékletében olvashatják el.
2019. december 10., 10:352019. december 10., 10:35
Harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltást megelőző hetekben, amikor a Román Kommunista Párt túl volt már 14. kongresszusán, döbbenetes hír rázta meg mindenekelőtt az ország kommunista vezetését: a 28 esztendős, többszörös olimpiai, Európa- és világbajnok Nadia Comăneci tornász átszökött a román–magyar határon.
Az illegális úton való távozás oka az volt, hogy a bajnoknő útlevelét a Károlyi házaspár távozása után bevonták, a Los Angeles-i olimpiát követően, tehát 1984-től többet nem utazhatott nyugati országba.
Egy születésnapi bulinak kikiáltott konspirációs találkozó után, amit a határ menti Csanádon tartottak egy juhász házában, a tornásznő és társai a november 27-éről 28-ára virradó éjjelen nekivágtak a nagyvilágnak. Hajnali 4 óra 45 perckor a csoport Kiszomborhoz, egy határ melletti magyarországi helységhez ért, itt állította meg őket két határőr. Azt beszélik, hogy amikor meglátták hús-vér valójában az olimpiai bajnoknőt, nem akartak hinni a szemüknek, bár ő udvariasan bemutatkozott: Nadia Comăneci, olimpiai bajnok. És tán nem is hitték volna, hogy ő az, míg ott helyben, a fagyott tarlón nem mutatott be néhány tornagyakorlatot – a legmagasabb szinten.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!