
1924-ben Gyulafehérváron adták ki a lapot
Fotó: Forrás: Albertini Béla
A magyar, a román és a német ajkú olvasókhoz is kívánt szólni az 1922–1926 között Erdélyben megjelent fotográfiai szaklap, és ezzel világszerte unikumnak számított. Dr. Albertini Béla fotótörténész végzett kutatást a témában – olvasható a Székelyhon napilap pénteki Liget kiadványában.
2019. október 25., 11:182019. október 25., 11:18
2019. október 25., 12:132019. október 25., 12:13
A két világháború közötti időszak fotótörténetének vizsgálata során kiderült, hogy a Fotografia címet viselő lap fontos szerepet töltött be, mivel háromnyelvű volt – mutatott rá a Kaposvári Egyetem emeritus professzora, dr. Albertini Béla a csíkszeredai megyeházán tartott előadásában.
„Háromnyelvű fotográfiai szaklap ebben az időszakban nemcsak Európában, de világszerte is unikum, egy egyedülálló jelenség volt. Kétnyelvű fotográfiai szaklap jelent meg 1872-ben, akkor még Pesten, magyarul és németül, a monarchia létezése után, aztán a harmincas években Svájcban volt egy Camera című lap, amely szintén magyarbarát lap volt, illetve volt Bécsben egy Die Galerie című, amelynek a német alapnyelven kívül voltak más nyelvű mutációi. De arra, hogy egy lapban három nyelven jelenjen meg a szerkesztőség mondandója, nem volt példa széles e világban. A magyarázatot mi persze könnyen meg tudjuk adni, hiszen ebben az időszakban 1922-től érthető volt az, hogy első helyen román, második helyen magyar, harmadik helyen német nyelven, három hasábban jelentek meg ennek a lapnak a közleményei. Természetesen addig, ameddig bírták anyagi erővel, mert aztán előfordult később, hogy csak kétnyelvű volt egy-egy közlemény. De amennyire lehetett, igyekeztek három nyelven közölni, hogy valamennyi érdekelt fotográfus ennek a lapnak az olvasója lehessen” – magyarázta a fotótörténész.
Dr. Albertini Béla fotótörténész
Fotó: Ádám Gyula/Hargita Megyei Kulturális Központ
A Fotografia olyan értelemben is egyedülálló volt a lapkiadási gyakorlatban, hogy úgy jelent meg, hogy nem volt mögötte szervezet. Néhány gazdasági adatot is felsorolt az előadó: egy lapszám ára 12 lejbe került, ezért a pénzért akkoriban két kiló kenyeret vagy három liter tejet lehetett vásárolni. És bár a Fotografia Kolozsváron indult, nemzetközi kitekintésű lap volt. 1924-ben Gyulafehérváron jelent meg a lap, mivel voltak belső szakmai és anyagi viták is a szerkesztőségen belül, illetve a finanszírozás körül. 1925-ben átmenetileg Bukarestben adták ki, itt már 15 lejért lehetett megvásárolni. Idővel aztán „visszaköltözött” a lap Gyulafehérvárra, anyagilag is helyrebillent, és 1926-ban már színes borítóval jelent meg. Több alkalommal is közöltek női aktfotót a címlapon – nem mellékesen az előfizetők többsége férfi volt.
– magyarázta a professzor.
A témáról bővebben a nyomtatott Liget október 25-ei számában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!