
1924-ben Gyulafehérváron adták ki a lapot
Fotó: Forrás: Albertini Béla
A magyar, a román és a német ajkú olvasókhoz is kívánt szólni az 1922–1926 között Erdélyben megjelent fotográfiai szaklap, és ezzel világszerte unikumnak számított. Dr. Albertini Béla fotótörténész végzett kutatást a témában – olvasható a Székelyhon napilap pénteki Liget kiadványában.
2019. október 25., 11:182019. október 25., 11:18
2019. október 25., 12:132019. október 25., 12:13
A két világháború közötti időszak fotótörténetének vizsgálata során kiderült, hogy a Fotografia címet viselő lap fontos szerepet töltött be, mivel háromnyelvű volt – mutatott rá a Kaposvári Egyetem emeritus professzora, dr. Albertini Béla a csíkszeredai megyeházán tartott előadásában.
„Háromnyelvű fotográfiai szaklap ebben az időszakban nemcsak Európában, de világszerte is unikum, egy egyedülálló jelenség volt. Kétnyelvű fotográfiai szaklap jelent meg 1872-ben, akkor még Pesten, magyarul és németül, a monarchia létezése után, aztán a harmincas években Svájcban volt egy Camera című lap, amely szintén magyarbarát lap volt, illetve volt Bécsben egy Die Galerie című, amelynek a német alapnyelven kívül voltak más nyelvű mutációi. De arra, hogy egy lapban három nyelven jelenjen meg a szerkesztőség mondandója, nem volt példa széles e világban. A magyarázatot mi persze könnyen meg tudjuk adni, hiszen ebben az időszakban 1922-től érthető volt az, hogy első helyen román, második helyen magyar, harmadik helyen német nyelven, három hasábban jelentek meg ennek a lapnak a közleményei. Természetesen addig, ameddig bírták anyagi erővel, mert aztán előfordult később, hogy csak kétnyelvű volt egy-egy közlemény. De amennyire lehetett, igyekeztek három nyelven közölni, hogy valamennyi érdekelt fotográfus ennek a lapnak az olvasója lehessen” – magyarázta a fotótörténész.
Dr. Albertini Béla fotótörténész
Fotó: Ádám Gyula/Hargita Megyei Kulturális Központ
A Fotografia olyan értelemben is egyedülálló volt a lapkiadási gyakorlatban, hogy úgy jelent meg, hogy nem volt mögötte szervezet. Néhány gazdasági adatot is felsorolt az előadó: egy lapszám ára 12 lejbe került, ezért a pénzért akkoriban két kiló kenyeret vagy három liter tejet lehetett vásárolni. És bár a Fotografia Kolozsváron indult, nemzetközi kitekintésű lap volt. 1924-ben Gyulafehérváron jelent meg a lap, mivel voltak belső szakmai és anyagi viták is a szerkesztőségen belül, illetve a finanszírozás körül. 1925-ben átmenetileg Bukarestben adták ki, itt már 15 lejért lehetett megvásárolni. Idővel aztán „visszaköltözött” a lap Gyulafehérvárra, anyagilag is helyrebillent, és 1926-ban már színes borítóval jelent meg. Több alkalommal is közöltek női aktfotót a címlapon – nem mellékesen az előfizetők többsége férfi volt.
– magyarázta a professzor.
A témáról bővebben a nyomtatott Liget október 25-ei számában olvashatnak.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!