
Egy életre szóló szerelem: Márika néni és férje, Mihály
Fotó: forrás: Fábián Mária archívuma
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
2025. szeptember 29., 14:142025. szeptember 29., 14:14
Fábián Mária, akit mindenki csak Márika néninek szólít, 1934. január 1-jén született Kézdikőváron, Kanabé Máriaként. Mindig mosolyogva meséli, hogy
– az új esztendő első perceiben, akárcsak Petőfi Sándor.
Egyszerű paraszti szülők első gyermekeként jött világra, később nyolc testvére született, a legkisebb testvére egyidős volt saját első gyermekével. Márikát kétéves korától az apai nagynénje, keresztmámija vette magához, aki – férjével együtt – gyermekeként szerette és nevelte őt.
Az iskolapadba 1940-ben ült be. Négy éven át egy Budapestről érkezett tanítónő tanította, aki egész életére meghatározó alak maradt számára. Tőle kapta a hitét és a Szűz Mária iránti tiszteletét, a nemzeti öntudat első magvait, valamint a magyar történelem és irodalom szeretetét – mindazt, amit aztán később ő maga is továbbadott gyermekeinek, abban a korban, amikor máshonnan ezekhez az értékekhez alig lehetett hozzáférni. A háború utáni évek nehézségei miatt nem volt lehetősége továbbtanulni, így hét osztály után a munka következett: segíteni kellett otthon, a ház körül, az állatokkal, a mezőn és az erdei kaszálókon.
Mosolygó leányként – a történetekkel teli életút elején
Fotó: forrás: Fábián Mária archívuma
1955-ben szerelemből kötött házasságot – szülői tiltás ellenére –, és ez a kapcsolat mindmáig tart. Házasságukat hetven éve a kölcsönös szeretet, elfogadás, kitartás, megbocsátás és a mindennapi munka jellemzi. Három lányuk született, akiket szerény körülmények között, de hitben és szeretetben neveltek fel.
Hálával beszél arról, hogy hosszú éveken át tanúja lehetett a világ változásainak: gyermekkorában még villanyáram sem volt, ma pedig egy apró készüléken keresztül láthatja és hallhatja unokáit, dédunokáját, bárhol is éljenek a világban. Az ő története egyszerre személyes emlék és élő történelem: egy élet, amely hidat ver a múlt egyszerűsége és a jelen csodái között. Emlékeit a Ligettel is megosztotta, tartsanak hát velünk hétről hétre.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!