
A Kubala-szobor 2009 óta áll a Nou Camp stadion mellett
Fotó: Wikimedia Commons
Nem játszott világbajnokságon és Európa-bajnokságon, nem nyert Bajnokcsapatok Európa-kupáját, mégis az FC Barcelona klubtörténetének talán legfontosabb játékosa volt. Pályafutásának fénykora az ötvenes évekre esett, ha Magyarországon marad, minden bizonnyal az Aranycsapat tagjaként emlékszünk ma rá. Kubala László minden idők egyik legnagyobb hatású magyar labdarúgója volt – ma van húsz éve, hogy eltávozott közülünk. Róla emlékeznek a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2022. május 17., 10:322022. május 17., 10:32
Az idősebb vagy tájékozottabb Barcelona-drukkerek biztosan ismerik a Kubala nevet, akik pedig az elmúlt években esetleg megfordultak a Barcelona stadionja, a Nou Camp környékén, azok egészen biztos, hogy odamentek a mellette álló Kubala-szoborhoz is. Ez 2009 óta áll a stadion mellett, de nem ez az egyetlen, hiszen Budapesten, egykori klubja, a Vasas sportcentrumában is áll egy mellszobra 2012 óta.
Az 1927. június 10-én született Kubala László élete nagyon különleges és fordulatos volt. Családja szlovák eredetű (édesanyja félig volt magyar), anyai nagyapja pedig lengyel, a már Budapesten született kisfiút Lacinkónak is szólították, eredetileg Ladislavként anyakönyvezték. Magyarul csak akkor tanult meg tökéletesen, amikor iskolába kezdett járni. És persze futballozni, mert
Másfél év után azonban Csehszlovákiába, pontosabban Pozsonyba a Slovanhoz „lépett le”, állampolgárságot kapott, és a csehszlovák válogatottban hat meccset játszhatott.
Az FC Barcelona mezében 1953-ban
Fotó: Wikimedia Commons
És hogy hogyan lett belőle legenda, és hogyan őrzik az emlékét, megtudhatják az Erdélyi Sport május 17-ei lapszámából.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!