Aki hokiban és sakkban is maradandót alkotott: dr. Balogh János
Balogh János Németországban. Forrás: Bottlik Iván
Fotó: Dobos László
Az első csíki hokibíróra emlékezik a Székelyhon napilap e heti sportkiadványa. Az Erdélyi Sportban dr. Balogh János jogászról olvashatnak, aki az első szabályelemző és hokibíró volt Székelyföldön, ugyanakkor sakkozóként is maradandót alkotott.
Liget
2019. október 22., 14:592019. október 22., 14:59
Balogh János 1892. szeptember 10-én született Kézdivásárhelyen, az elemi osztályokat szülővárosában, a középiskola 5–8. osztályát Kalocsán végezte. Jogot Budapesten hallgatott, Kolozsváron avatták jogtudorrá avatták. Az első világháborúban végig katonai szolgálatot teljesített, majd 1919-ben Csíkszeredában lett törvényszéki jegyző, de ezt az állását a román adminisztráció bevezetése után elveszítette. Visszatért szülővárosába, könyvelő lett a Kézdivásárhelyi Takarékpénztárnál, megtanulta a román nyelvet és jogrendszert; bírói és ügyvédi oklevelet 1923-ban Kolozsváron nyert. Ezt követően Csíkszeredában lett ügyvédjelölt, majd tíz éven át volt ügyvéd – ebben az időszakban alakult meg a csíki hoki.
Boda Jenő csíkszeredai testnevelő tanár, jégkorongedző és hokibíró A csíki hoki sikerei a XX. században című könyvében így ír a sportág első heteiről: „A korcsolyapályán megindult a lázas tevékenység. Edzésnek még nem lehetett nevezni, de lelkesen gyakoroltak.
Ő volt tehát az első hokibírói tisztséget betöltő személy Csíkszeredában. Egyébként tekintettel arra, hogy a nemzetközi sportéletben is nagy járatossággal rendelkezett, a csapat szellemi irányítójának és vezetőjének tekintették.”
Több sportágban is maradandót alkotott
Fotó: Dobos László
A magyar sakktörténészek nagy öregje, a matematikus Bottlik Iván 2008-ban a Csíki Hírlapban írt dr. Balogh Jánosról, hangsúlyozva, hogy Csíkszeredában vált világhírű sakkozóvá – olvasható az Erdélyi Sport cikkében. „Tábla melletti versenyző, levelezési sakkozó, a megnyitáselmélet kutatója, sakkíró – és mindegyik területet kiemelkedően művelte. Élete bő évtizede Csíkszeredához kapcsolódott, ahol a sakkon kívül a helyi kulturális életben, a jégkorongsport létrehozásában is jelentős szerepet játszott. A háború után, 1934-ig román állampolgárként élt és versenyzett. A román egyéni sakkbajnokságokon csíkszeredai lakosként nagyon sikeresen szerepelt: 1930-ban megnyerte, 1931-ben ezüstérmes, 1929-ben 2–3., 1926-ban és 1934-ben pedig 3. volt” – írta Bottlik.
1933-ban Csíkszeredában vendégszerepelt a Budapesti BBTE. A csíkiak fehér csíkos mezben. Jobb szélen, az álló sorban dr. Balogh János
Fotó: Dobos László
Balogh János 1934-ben áttelepült Magyarországra, és ezt követően magyar színekben versenyzett. Tagja volt az 1936-os müncheni olimpián aranyérmes sakkcsapatnak. Magyarországon is jogászként dolgozott, Budapesten élt, 1980. augusztus 23-án halt meg, 88 évesen. Szinte élete végéig sakkozott és publikált is. Sakkíróként elsőrangú volt, kiemelkedő eredményeket ért el a játszmák kezdeti szakaszának, a megnyitáselméletnek a kutatásában, több változatot róla neveztek el. Pályafutása a levelezési sakkban hetven évet fog át, és ebből harminc éven át a világ szűk élvonalába tartozott.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
Töltött karaj – videó
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Töltött karaj – videó
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Egy alma mint kellék
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Egy alma mint kellék
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!