
Balogh János Németországban. Forrás: Bottlik Iván
Fotó: Dobos László
Az első csíki hokibíróra emlékezik a Székelyhon napilap e heti sportkiadványa. Az Erdélyi Sportban dr. Balogh János jogászról olvashatnak, aki az első szabályelemző és hokibíró volt Székelyföldön, ugyanakkor sakkozóként is maradandót alkotott.
2019. október 22., 14:592019. október 22., 14:59
Balogh János 1892. szeptember 10-én született Kézdivásárhelyen, az elemi osztályokat szülővárosában, a középiskola 5–8. osztályát Kalocsán végezte. Jogot Budapesten hallgatott, Kolozsváron avatták jogtudorrá avatták. Az első világháborúban végig katonai szolgálatot teljesített, majd 1919-ben Csíkszeredában lett törvényszéki jegyző, de ezt az állását a román adminisztráció bevezetése után elveszítette. Visszatért szülővárosába, könyvelő lett a Kézdivásárhelyi Takarékpénztárnál, megtanulta a román nyelvet és jogrendszert; bírói és ügyvédi oklevelet 1923-ban Kolozsváron nyert. Ezt követően Csíkszeredában lett ügyvédjelölt, majd tíz éven át volt ügyvéd – ebben az időszakban alakult meg a csíki hoki.
Boda Jenő csíkszeredai testnevelő tanár, jégkorongedző és hokibíró A csíki hoki sikerei a XX. században című könyvében így ír a sportág első heteiről: „A korcsolyapályán megindult a lázas tevékenység. Edzésnek még nem lehetett nevezni, de lelkesen gyakoroltak.
Ő volt tehát az első hokibírói tisztséget betöltő személy Csíkszeredában. Egyébként tekintettel arra, hogy a nemzetközi sportéletben is nagy járatossággal rendelkezett, a csapat szellemi irányítójának és vezetőjének tekintették.”
Több sportágban is maradandót alkotott
Fotó: Dobos László
A magyar sakktörténészek nagy öregje, a matematikus Bottlik Iván 2008-ban a Csíki Hírlapban írt dr. Balogh Jánosról, hangsúlyozva, hogy Csíkszeredában vált világhírű sakkozóvá – olvasható az Erdélyi Sport cikkében. „Tábla melletti versenyző, levelezési sakkozó, a megnyitáselmélet kutatója, sakkíró – és mindegyik területet kiemelkedően művelte. Élete bő évtizede Csíkszeredához kapcsolódott, ahol a sakkon kívül a helyi kulturális életben, a jégkorongsport létrehozásában is jelentős szerepet játszott. A háború után, 1934-ig román állampolgárként élt és versenyzett. A román egyéni sakkbajnokságokon csíkszeredai lakosként nagyon sikeresen szerepelt: 1930-ban megnyerte, 1931-ben ezüstérmes, 1929-ben 2–3., 1926-ban és 1934-ben pedig 3. volt” – írta Bottlik.
1933-ban Csíkszeredában vendégszerepelt a Budapesti BBTE. A csíkiak fehér csíkos mezben. Jobb szélen, az álló sorban dr. Balogh János
Fotó: Dobos László
Balogh János 1934-ben áttelepült Magyarországra, és ezt követően magyar színekben versenyzett. Tagja volt az 1936-os müncheni olimpián aranyérmes sakkcsapatnak. Magyarországon is jogászként dolgozott, Budapesten élt, 1980. augusztus 23-án halt meg, 88 évesen. Szinte élete végéig sakkozott és publikált is. Sakkíróként elsőrangú volt, kiemelkedő eredményeket ért el a játszmák kezdeti szakaszának, a megnyitáselméletnek a kutatásában, több változatot róla neveztek el. Pályafutása a levelezési sakkban hetven évet fog át, és ebből harminc éven át a világ szűk élvonalába tartozott.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!