
A módszerrel az intellektus fejlesztése mellett művészeti, szociális és gyakorlati nevelést adnak
Fotó: Boda L. Gergely
A hagyományos oktatási forma helyett egyre több szülő érdeklődik az emberközpontúbb, gyakorlatiasabb módszerek iránt. Azt remélik, hogy ezeknek köszönhetően gyermekeik kevesebb stresszel használhatóbb tudást szerezhetnek, örömmel tanulhatnak.
2017. június 12., 13:272017. június 12., 13:27
2017. június 12., 14:462017. június 12., 14:46
A szakirodalom szerint a Waldorf-pedagógia gyermekközpontú, a fej, a kéz és a szív pedagógiája: az intellektus fejlesztése mellett művészeti, szociális és gyakorlati nevelést ad.
Minden gyermek számára igyekszik megteremteni azokat a feltételeket, amelyek garantálják érzelmi biztonságukat és szellemi szabadságukat. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gyermeknek életkora szerint mit mikor és hogyan kell tanulnia. A módszer a gyermek alapos megismeréséből indul, erre építi a mindennapokat.
A hagyományos oktatástól eltérően itt nincs klasszikus heti órarend, a témákat, tantárgyat tömbösítve, három-négy hetes ciklusokban tanítják. A minősítés is másként történik, nincsenek jegyek, hanem szóbeli és szöveges értékelés van. A pedagógus embertani és nevelésművészeti tudása, valamint képességei segítségével kapcsolja össze a tantervi ismeretet a diákok egyéni ismeretével, és formálja azt egységes egésszé.
Egy szülői csoport harmadik éve rendszeresen találkozik Székelyudvarhelyen, együtt kirándul, kézműveskedik, erős közösséget építve ahhoz, hogy gyermekeik együtt tanulhassanak. Bodnár Róbert máshol élő barátoktól már hallott a Waldorf-pedagógiáról, és nagyon bízott benne, hogy gyermekei majd így tanulhatnak.
Ősztől Udvarhelyen is elérhető lesz az óvodai Waldorf-oktatás
Fotó: Boda L. Gergely
Beszélgetések alakították az idővel növekvő helyi csapatot, amelyhez csatlakoztak azok is, akik már korábban sikertelenül próbálkoztak itthon óvoda létrehozásával. Nőtt az igény, és érett a gondolat, így megalakult a Kerekerdő Waldorf Egyesület.
Ennek eredményeként szeptemberben elindul az első vegyes korosztályú csoport a bethlenfalvi Kipi-kopi Napközi Otthonban. Nem állnak meg az óvodánál, hiszen ennél nagyobb fontossággal bír számukra az iskolai Waldorf-oktatás. Bodnár úgy véli, két-három év kell ahhoz, hogy az első elemi osztály elindulhasson.
„Családunkhoz ez passzol legjobban, mivel ovi szintjén olyan, mint egy második család, ahol a mindennapos dolgokat végzik: salátát készítenek, kenyeret dagasztanak, játszanak, mesét hallgatnak” – mondta Egyed Zoltán, aki háromgyerekes apukaként aktívan részt vett az óvodai csoport létrehozásában.
Véleménye szerint a Waldorf-módszer és a hagyományos oktatás közötti eltérés az óvodában kevésbé érzékelhető, az iskolában viszont annál inkább. Ez az alternatív oktatási forma a világgal szembeni nyitottságra, a tanulás iránti kíváncsiságra és érdeklődésre neveli a gyerekeket, valamint arra, hogy a kudarcból tanulni lehet, a tévedés nem jár esélytelenséggel. A kicsik ebben a környezetben teljes biztonságban érzik magukat.
Teljesen biztonságban érzik magukat ebben a környezetben a gyerekek
Fotó: Boda L. Gergely
Egyed szerint az is fontos, hogy a tantárgyak kapcsolódnak egymáshoz és a valósághoz. Józsa Attila négyéves kislánya már óvodás, de ősztől átíratták a Waldorf-csoportba. Bár a szülők elégedettek a jelenlegi pedagógusokkal, a Waldorf-pedagógia szellemisége, illetve az intenzívebb gyakorlati foglalkozások miatt váltanak.
Dénes Szerénke hat évet élt Németországban, ott ismerte meg a módszert, megtapasztalta emberközpontúságát, a stresszmentes tanulást, érezte közösségformáló erejét is. Megtanult németül, és elvégezte a tanárképzőt. Ösztöndíjjal Angliában tanult tovább, később néhány évig Londonban tanított. Saját bevallása szerint nyelveket tanulni, tapasztalatokat gyűjteni, tudást szerezni ment külföldre, amelyeket majd itthon továbbad azoknak, akik erre nyitottak.
– fejtette ki Dénes Szerénke. Hozzátette, ez az oktatási forma minden országban egységes, azonban itthon nehézséget okozhat, hogy még kezdetleges állapotban van. Pozitívum viszont az elszánt, összetartó és nagyon jól együttműködő szülői közösség – mutatott rá.

Első alkalommal indítanak Waldorf óvodai csoportot Székelyudvarhelyen, ugyanakkor a Cserehát-lakótelepi napköziben ősztől nemcsak tipegőket, hanem kiscsoportosokat is fogadnak. A beiratkozások május második felében kezdődnek.
Berei Boróka Györgyi elsőéves egyetemistaként pedagógiát tanult, amikor először hallott a módszerről két, Waldorf-tanárképzőt végző barátnőjétől. Még diákként csatlakozott az udvarhelyi szülői csoporthoz. Miután lediplomázott, biztatásukra beiratkozott a solymári Waldorf Pedagógiai Intézetbe, ahol idén fejezi be az óvónőképzőt, és az ősszel induló óvodai csoport másik pedagógusa lesz. „Nagyon fontos a szülőkkel való együttműködés, ami nélkül nem él az óvoda. Ezekből a közös munkákból, erőkből a gyerekek is példát kaphatnak.
– magyarázta az oktatás egyik fő ismérvét.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!