
Az első ottalvós táborba jó, ha nem egyedül megy a gyerek
Fotó: 123RF
Életre szóló élmény, igazi kaland lehet egy-egy nyári ottalvós tábor a gyerekek számára, sok szülő számára azonban nagy kérdés, hogy mikor engedje el táborozni a gyereket. Elég érett már? El tudja látni önmagát? Eszik, elalszik a szülő nélkül is? Kinek szól, ha baja van? Az elsőtáboros gyerekek – és szüleik – leggyakrabb kérdéseire, félelmeire kerestük a válaszokat.
2022. augusztus 09., 18:152022. augusztus 09., 18:15
A (majdnem) háromhónapos nyári vakáció elég hosszú ahhoz, hogy a családi nyaralás mellett még a táborozás is beleférjen. Ha kipróbált már a gyerek egy-egy napközis tábort, egy idő után felmerül az ottalvós tábor lehetősége is. De honnan tudhatja a szülő, hogy mikor jött el az ideje?
Nyilván gyerekfüggő, hogy mikor lesz „táborérett” a gyerek, de nem csak: a szülőtől is nagyban függ, hogy mikor engedi el – mondja a sok éve táborszervezéssel foglalkozó Creactivity egyesület elnöke, Gál Csilla. Ők korábban hatéves kortól, most már a 7–13 éves korosztálynak hirdetik az ottalvós táboraikat. Azért tolták ki a korosztályt, mert úgy tapasztalták, hogy aki nagyon akar, már egy évvel korábban is eljön, tehát, ha 6 év a kezdő korhatár, akkor már ötévesek is jelentkeznek, ha meg 7 év, akkor már hatévesek is jelentkeznek.
„Mi hétéves kortól ajánljuk, de aki nagyon szeretné, akkor az hozhatja egy évvel hamarabb a gyerekét. De szerintem is
– magyarázza a táborszervező. S ha sok gyereknek még túl korai is az ottalvós tábor 6-7 évesen, megtörténhet, hogy 10 évesen már nehezebben boldogul, legalábbis Gál Csillának az a tapasztalata, hogy minél később kezdi el egy gyerek, annál több félelme van, annál több lemaradása a többi gyerekhez képest.
A koron kívül még sok tényezőtől függhet, hogy mikor táborérett egy gyerek. De Gál Csilla szerint leginkább akkor, amikor a szülő is nyugodt lélekkel el tudja engedni, mert ha egy gyereket úgy indítanak el otthonról, hogy bíznak benne, azt hangoztatják, hogy meg tudja csinálni, akkor általában nem lesz gond.
Sok szülő úgy választ ottalvós tábort, hogy „valahol a közelben” legyen, hogy adott esetben könnyen utána lehessen menni. Gáll Csilla szerint nem gond, ha a szülő választásában ez tényező, de az sosem segít, ha a szülő azt az ígéretet teszi, hogy ha bármi probléma van, jön a gyerekért. „Ebben az esetben a gyerek külön energiát fordíthat arra, hogy megkeresse azt a valamit, amivel meg tudja győzni a szülőt, hogy most van az az alkalom, hogy értem gyere. Amikor első táborozók szüleivel beszélek, mindig mondom, hogy ezt nem kell megígérni. Nyilván gondolkodhatunk ezért a közeli táborban, a szülő is biztonságban érzi inkább a gyerekét, ha nincs nagyon messze, de nem kell tudja a gyerek, hogy apa, anya bármikor értem jöhet” – mutat rá Gál Csilla. Érdekes tapasztalat, hogy
De ha túllendülnek ezen a holtponton, a tábor negyedik napja már egy teljesen más csapattal folytatódik, egy magabiztosabb, összeforrottabb táborozó társasággal, s az a gyerek, aki a harmadik este haza akart még menni, további két nap múlva már nem akarja, hogy vége legyen a táborozásnak.
Életre szóló élmény, igazi kaland lehet egy-egy nyári tábor a gyerekek számára
Fotó: 123RF
Az esti elalvás talán az egyik legnagyobb félelme a gyerekeknek, de a szülőknek is. Sokan mennek el úgy táborba, hogy azelőtt nem sokszor aludtak „idegenben”, esetleg nagyszülőknél párszor, de ott is anya-apa, mama-tata altatja, vagy együtt is alszanak. A táborszervező szerint is szerencsésebb, ha már volt pár próbálkozás azzal, hogy nem otthon alszik a gyerek, de ez nem kizáró jellegű.
– meséli a Creactivity egyesület elnöke. Rámutat, mivel egy táborban egész nap programokkal, mozgással foglalják le a gyereket, ezért estére elég fáradt, így mihelyst sikerül neki ellazulni, el fog tudni aludni is. Ráadásul első, második este után már nincs probléma legtöbbször az esti altatással sem.
Az első ottalvós táborba jó, ha nem egyedül indul el a csemete, hanem egy barátjával, osztálytársával közösen. Ez azt jelenti, hogy van egy támasza, biztos pontja, nem csak az ismeretlenre hagyatkozik. Ilyenkor a bátrabb felkarolja a félénkebbet, a jókedvűbb a kevésbé jókedvűt. Gál Csilla szerint biztos pont lehet a táborban egy testvér is – sokan előszeretettel hoznak testvérpárokat a táborba –, ők azonban időnként azt tapasztalják, hogy vannak esetek, amikor jobb külön csapatba választani a gyerekeket. Amikor túl nagy a korkülönbség, vagy a kicsi nagyon igényli a nagyot, vagy a nagy túlságosan anyáskodik a kicsi fölött – tud teher lenni, hogy együtt vannak a testvérek. „Vannak csodás testvérpárok, aki átragyogják kézenfogva a tábort, de van, akik számára jobb, ha külön csapatban vannak legalább” – mutat rá a Creactivity egyesület elnöke.
Gál Csilla szerint érdemes együtt csomagolni a gyerekkel, hogy tudja majd, hogy melyik táskának melyik zsebében mi található. Majd az első tábor után összeírni közösen, hogy mi az, ami hiányzott, és nem volt ott – s így a gyereknek lehet egy saját listája a következő táborra. Ugyanakkor felkészülés gyanánt élményekről kell beszélgetni a gyerekkel.
– vélekedik a táborszervező.
Segíthet az is, hogy ha megosztunk történeteket a saját életünkből, a mi tábori élményeinkről, de azt is mondjuk el neki, hogy milyen programok várják őt. Beszéljünk tábortűzről, közös éneklésről, tábori napirendről, a helyszínről, ahová menni fog. Mondjuk el, hány gyerekkel alszik egy szobában, beszéljük meg, mit kezdjen a szennyessel, egyeztessük, hogy mikor telefonálhat haza. Térjünk ki minden részletre, mert ha tudja, hogy mire számíthat, könnyebben alkalmazkodik majd az új környezethez.
Újabb ízletes ehető vadnövényekkel bővülhet a kosarunk, hiszen sorra bújnak ki az új tavaszi fajok a felmelegedésnek köszönhetően. Ezúttal a bajuszos hagymát fogjuk megismerni, és a salátaboglárka leveleit is elkezdhetjük begyűjteni.
Tusrajzok, amelyek egyszerre idézik a mikroszkóp alatti világot és az ókori mítoszokat. Sárosi Mátyás Zsolt csíkszeredai kiállítása a természet és az ember viszonyát boncolgatja – nyugtalanító pontossággal.
Egy frissen restaurált műtárgyat, Sikó Miklós Bem tábornok című alkotását választotta a Csíki Székely Múzeum a márciusi hónap tárgyává, amellyel egyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe előtt tiszteleg.
A velős pirítós elkészítése nem bonyolult, a végeredmény mégis ízgazdag, ezért gyakran kerül az asztalra előételként vagy könnyű vacsoraként.
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Sok szempontból egészséges, de egyáltalán nem mindegy, hogy meddig böjtölünk – vallja dr. Lőrinczi Kincső diabetológus és dietetológus szakorvos. Videónkból kiderül az is, mire érdemes fokozottan odafigyelni, illetve kiknek nem ajánlott a böjtölés.
Az édesburgonya ma már nem egzotikum, hanem a tudatos konyha egyik kedvence: a Dél-Amerikából származó növény történetét, itthoni elérhetőségét és az izgalmasabb édes-sós felhasználási módjait járja körül a Krónika összeállítása.
A mosogatás egy olyan mindennapi konyhai tevékenységünk – sok más házimunkával együtt –, amely akkor válik igazán látványossá, ha elmarad. Bár „jelentéktelen” foglalatosság, mégis sok internetes edukációs tartalom foglalkozik ezzel a témával.
Fa, fém, filozofikus gondolkodás és karakteres tárgyak: Vass Krisztina számára a dizájn nem trendkövetés, hanem kapcsolatkeresés. Erdélyből indulva épít nemzetközi jelenlétet, tudatosan, mégis nyitottan.
Négyes Járat címmel jelenik meg március 5-én a 4S Street negyedik nagylemeze. Az albumon már közönségkedvenccé vált dalok is szerepelnek – például az Ilyen ez az élet, a Köszi, hogy eljöttél vagy az Erdőben nem jártál.
szóljon hozzá!