
A gyerekek akkor tanulnak meg könnyen dolgokat, ha érzelmileg is jól vannak
Fotó: 123RF
Miért fontos, hogy énekeljünk a gyerekeknek, mesét olvassunk és odafigyeljünk az érzelmi intelligencia fejlesztésére? Bálint Piroska székelyudvarhelyi származású, jelenleg Budapesten élő iskolapszichológus nem csak választ ad ezekre a kérdéseinkre, de több korosztálynak is kidolgozott erre vonatkozó fejlesztő módszereket, ilyen a Varázskert program és az Érzelmiskála-naptár.
2019. január 03., 16:072019. január 03., 16:07
Egy felnőtt élettempóját kell követnie a mai kisiskolásoknak, hiszen egyre több a program, kihívás, elvárás velük szemben. Ennek következtében gyakran feszültek, stresszesek, szorongók, és a vizuális dömping nagyon sokszor csak ront a helyzeten. Az iskolapszichológus úgy véli, az érzelmi intelligencia fejlesztése legalább annyira fontos, mint az IQ, és a gyerekeket rá kell vezetni arra, hogy lazítsanak, hallgassanak mesét, álmodozzanak, képzelődjenek, beszélgessenek és beszéljenek arról, hogy mit éreznek, hogy vannak. Ezt segíti elő az általa kidolgozott Varázskert program, amelyet több éves kutatás előzött meg, valamint az Érzelmiskála-naptár, amelyet az iskolában és otthon is lehet használni.
Bálint Piroska a nemrégiben útjára indított honlapján több korosztálynak kínál foglalkozásokat, módszereket, amelyek mind az érzelmi fejlesztést segítik elő. 2012-ben hozta létre az altatódalokon alapuló foglalkozást kismamáknak és babáiknak. Egy-egy tréning három hónapot tartott: hetente egyszer találkoztak a résztvevők, és altatódalokat tanultak. Ezek megtalálhatók a honlapon is. „A kisbabáknak az éneklés, a dallamok, az anya hangja felbecsülhetetlen érték az érzelmi stabilizálódás, meghittség, kötődés szempontjából. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy ezeket az altatódalokat ne a telefonról játsszák le, hanem az anyukák maguk énekeljenek. Ez az anyának is jót tesz és a babának is. Sok kutatás van erre vonatkozóan, hogy már magzati kortól lehet ezt alkalmazni, az ismert hangokra megnyugszik, később visszaemlékszik a gyerek” – magyarázza a szakember.
A mese is fontos a gyerekek érzelmi intelligenciájának fejlesztésében, a legkisebbeknek állatmesék, majd a tanító- és tréfás mesék, később a nagyobbaknak a tündérmesék, varázsmesék segíthetnek.
Ezt 2001-ben ki is adták, majd 2008-ban egy állatos meséket tartalmazó CD-t is megjelentettek.
„Mindemellett óvónő voltam több mint tíz éven keresztül, minden nap mesét mondtam a gyerekeknek. Dolgoztam Franciaországban, ott franciául olvastam a meséket a gyerekeknek. Iskolapszichológusként is olvasok tanító, gyógyító, oldó meséket azoknak, akik jönnek hozzám, főleg a kisebbeknek. Leginkább a népmesékre helyezem a hangsúlyt. Boldizsár Ildikó meseterapeuta, író is taglalja, hogy a népmesék állnak közelebb hozzánk lélektanilag, és hatékonyabbak – mindenekelőtt a »csodához való viszony« miatt. A kicsiknél az ismétlődő mesék – amelyek sokszor a felnőtteknek már a könyökükön jön ki – biztonságot adnak. Hiába tudják kívülről, mindig megélnek egyfajta katarzist a mese által. Egyfajta állandósult biztonság is, és jó alap ez, amit a kicsiknél meg kell teremteni.”
A Varázskert program több száz gyerek által kipróbált, használt és kedvelt feszültségoldó gyakorlatsorozat, amelyet lehet iskolában és otthon is használni. Ez egy mindössze 7-8 perces, vezetett, vizualizációs gyakorlat, kellemes zenével kísérve. A játékos tréning főként kisiskolásoknak ajánlott, fejleszti a képzelőerőt, ugyanakkor szorongáscsökkentő.
Bálint Piroska több korosztálynak kínál olyan módszereket, amelyek az érzelmi fejlesztést segítik elő
„Már az egyetemi alapképzésen is foglalkoztam ezzel, majd a mesteri dolgozatomat a Varázskert programból írtam. Több száz gyereknél alkalmazzuk nagyon jó eredményekkel. Ez jelenleg egy három hónapos program, de szeretném az egész tanévre kiterjeszteni. Feszültségoldó, vizualizációs gyakorlatok sorozatából áll, amelyeket hetente végzünk az adott osztállyal. Mindenik gyakorlatnak megvan a koreográfiája, az elejük és a végük egyforma – belépünk a Varázskertbe – de a kertben levő történet mindig más.
Itt nyugalom van, biztonság. Mindenki úgy képzeli el a kertet, ahogy éppen akarja. Van benne kedvenc állat, színes lufi, meg lehet pihenni a virágszirmok belsejében, a tóban az aranyhalacskák a kívánságot teljesítik, szóval a sztori mindig más a tizenkét foglalkozás alatt. Ez írott formában is megvan, és hanganyagként is” – meséli az iskolapszichológus, aki kollégáival együtt a gyakorlat után megbeszéli a kertben történteket a gyerekekkel, és van, hogy le is rajzolják azokat.
Bálint Piroska, aki több mint tíz éve alkalmazza ezt a módszert, azt látja, hogy az utóbbi években a vizuális technika terjedésének köszönhetően a gyerekek képzelőereje satnyul, ezért fontos lenne fejleszteni azt, hogy maguktól képzeljenek el dolgokat. Ha nem fejlesztjük a fantáziájukat, akkor egyre nehezebben tudnak elképzelni bármit is.
Mindennapi használatra alkalmas érzelmi intelligencia – fejlesztő eszköz
„Úgy kell edzésben tartani, mint bármely más izmot. Ajánlom mindig a gyerekeknek, hogy este is, vagy amikor eszükbe jut, amikor védelmet, biztonságot keresnek, végezzék a gyakorlatokat. Ezeknek elsősorban az érzelmi stabilitás a céljuk, a képzelőerő-fejlesztés és a szorongásoldás. A Varázskert a belső erőforrás helye. Amennyiben este végzik, biztos, hogy nyugodtabban alszanak majd. Nagyon sok olyan gyerekkel találkozom, akinek rémálmai vannak: rátör a bohóc, kitör a szekrényből akármi, félnek a sötétben. Az a nagy különbség a látott mese, és a között, amit ő képzel el, hogy a hallott mese kapcsán csak annyit képzel el, amennyi neki biztonságos, amennyit az ő fantáziája el mer képzelni. A másik, a látott formája »rá van erőltetve«. A gyerekkori problémáknak a nagy többsége a figyelemzavar és a szorongás.
Este, ha félnek mondjuk, akkor bemehetnek a Varázskertbe és ott nyugalom van. Sok gyerek mondja, hogy ő használja, sőt a szüleinek is elmondja, otthon is bevezeti”– magyarázza a pszichológus.
Mint mondta, szorongásmérő tesztet is végeztek a program előtt és után a gyerekekkel, és egy „érzelmi hőmérőt” is használtak a gyakorlatokat megelőzően és követően, amelyen egytől tízig terjedő skálán jelezhették a gyerekek, hogy hogyan érzik magukat.
Hogy vagy ma?
A Varázskertben használt érzelmi „hőmérő” adta az ötletet az Érzelmiskála-naptár megalkotásához. Ez egy érzelmi intelligencia fejlesztő eszköz, amelynek mindennapos használata kirajzolja a gyerekek érzelmi állapotát. „A pszichológusi gyakorlatom nyomán alakítottam ki a naptárt. Az egytől tízig terjedő skála nagyon jó origó. Egy gyerek – de még a felnőtt sem – nem mindig tudja elmondani, hogy hogyan érzi magát. Az egyes szám jelzi a „nagyon rosszul” állapotot, a tízes azt, hogy „nagyon jól”. Ezt a módszert használva már a hat éves gyerek is tudja értékelni egytől tízig az állapotát. És mindig hozzá lehet fűzni egy mondatot, hogy miért. Reggel és délután kell bejelölni, hogy ki hogy érzi magát, és ez nagyon jó iránytű az oktató számára is.
– magyarázza a szakember. Hozzáteszi, a naptár elsősorban jelzőrendszer. Ezzel nincs sok munkája a pedagógusnak, körülbelül öt percet vesz igénybe reggelente, hogy a gyerek beírjon egy számot és elmondja, hogy miért azt jelölte be. És délután, amikor megy haza, ugyanígy. Az egyetlen, ami a pedagógustól munkát igényel, az a következetesség, vagyis az, hogy minden nap elvégezzék ezt a folyamatot. Egy idő után pedig beépül a mindennapokba.
Az eszköz jelzi a gyermekek adott napi érzelmi állapotát mind a pedagógus, mind az osztályközösség számára
Ez az a fajta érzelmi fejlesztés, biztonság, hogy elmondhatja, hogy hogyan érzi magát, amelyből az egész tanítás, oktatás ki kellene induljon. Bálint Piroska rámutat, Vekerdy Tamás gyermekpszichológus is sokat taglalja, hogy a gyerekek akkor tanulnak meg könnyen dolgokat, ha érzelmileg is jól vannak.
„Az érzelmi tudatosság, az érzelmi intelligencia alappillére, hogy a saját érzéseimmel tisztában vagyok, és innen indul minden más. Az érzelmi intelligencia és annak fejlesztése híján a mindennapi életben való boldogulás is sokkal szegényesebb. Az oktatás mellett pszichológusként nekem dolgom is, hogy minél kisebb kortól és minél inkább gyakorlati módon megjelenjen ez az oktatásban is” – hangsúlyozza Bálint Piroska, aki otthoni használatra is készített Érzelmiskála-naptárt, amelybe a család tagjai jelölhetik be naponta kétszer, hogy éppen hogyan érzik magukat.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!