Hirdetés
Hirdetés

Te beszélsz a gyerekednek a háborúról? Kádár Annamária szerint így kellene megtedd

A háborús játékoktól nem kell félteni a gyereket •  Fotó: 123RF

A háborús játékoktól nem kell félteni a gyereket

Fotó: 123RF

Igazából sokszor nekünk sincsenek szavaink arra, ami most a szomszédos Ukrajnában történik. Megviseli ez a felnőtt embert még több száz kilométernyi távolságból is. Hát még a gyereket, aki eddig csak a filmekből látott harcokat, az óvodást, aki nem is igazán érti a háború, az ország, a nemzet fogalmait. Mégis beszélnünk kell erről velük. Egyrészt nem engedhetjük, hogy csak szófoszlányokból rakják össze a rémképet, hogy csak a kortársaktól, az internetről legyenek információi, másrészt csak így adhatjuk meg neki azt az érzelmi biztonságot, amelyre most nagyon nagy szüksége van.

Szász Cs. Emese

2022. február 28., 18:372022. február 28., 18:37

2022. február 28., 18:472022. február 28., 18:47

A háború. Mindenütt ez a téma most: a buszmegállóban, az üzletben a pénztárnál vagy a szomszéddal találkozva. Elér az információ a legkisebbekhez is. Mégis nehéz beszélni róla, de nyilván elhallgatni sem érdemes. Hiába nem beszélünk róla, a gyerek tankos rajzokkal jön haza az iskolából, a nagyobbak meg a Tik-tokos videókból „informálódnak”. De mit mondjunk, amikor sok esetben mi magunk sem értjük, hogy mi történik egészen pontosan a szomszédos Ukrajnában? Hogyan csökkentsük a kicsi félelmét, amikor a magunk félelmeivel is küszködünk? A felmerülő kérdésekben Kádár Annamária pszichológus próbál eligazítani.

Hirdetés

Ne legyen tabutéma!

A szakember első körben leszögezi, hogy a gyerekek sokkal többet tudnak és éreznek abból, ami körülöttük történik, mint ahogy mi gondoljuk.

A titkolózás, elhallgatás megfosztja őket attól, amire a legnagyobb szükség van ezekben a helyzetekben: a bizalom, az érzelmi biztonság, a kapcsolat megtartó ereje.

„A titok jelenléte láthatatlanul gyengíti meg a kapcsolatainkat, hiszen egy gyerek azt tapasztalja, hogy nem lehet őszintén beszélni a félelmekről, szorongásokról. Ha minden rendben van, mégis miért feszültek és szomorúak a körülötte levő felnőttek? Ha egy szülő fél, retteg, ezt szavak nélkül is átadja a gyermekének. Amennyiben egy gyereknek nincsenek hiteles válaszai, ellentmondásos információkkal találkozik, úgy érzi, hogy senki sem figyel rá igazán, megrendül a bizalma a szülőkben, felnőttekben. Ha nem beszélünk, az információ hiánya miatti hézagokat a fantáziája segítségével pótolja ki, a képzeletében pedig jóval nagyobb szörnyeteggel kell megbirkóznia, mintha a valóságos, megnevezett veszedelemmel kellene megküzdenie” – magyarázza Kádár Annamária. Leszögezi, mint minden más bizonytalan, nehéz érzelmi helyzetben az a legfontosabb, hogy a háború se legyen tabutéma a családban. A gyerekeknek joguk van tudni, hogy mi történik a világban, ezért, ha kérdéseket tesznek fel, mindenképpen válaszoljunk. Figyeljük meg, mire kíváncsiak, és próbáljuk megbecsülni, mennyit bírnak befogadni életkoruk és érettségük alapján.

 A szülőtől kell meghallja legelőször

S hogy mit mondjunk? Kádár Annamária szerint fontos, hogy olyan szavakat és kifejezéseket használjunk, amelyeket a gyermekek megértenek, amelyek a fejlettségi szintjükhöz és nyelvezetükhöz igazodnak. Egy óvodás gyerek még nem érti a háború, az ország, a nemzet fogalmait, ahogy nem érti a halál véglegességét sem. „A sajátos gyermeki szemléletben a valóság, az álmok és a fantázia összekeverednek, a külső világ és a belső valóság közötti határ könnyen átjárható. Egy óvodás gyerek számára félelmetes, hogyha azt hallja, hogy rakétákat lőnek, hogy az apukákat besorozzák katonáknak, főleg, ha azt mondjuk, hogy mindez a szomszédban történik.

Idézet
Nem tudja eldönteni, hogy a bombák az ő utcájában csapódnak be vagy a világ másik felén. A legrosszabb dolog, amit egy óvodás el tud képzelni, hogy valami baj történik vele vagy a szüleivel. Éppen ezért fontos, hogy az információkat megszűrve halljon a gyerek először a háborúról, és lehetőleg a szüleitől”

– magyarázza a pszichológus. Hozzáteszi: amennyiben az óvodában, iskolában már hallott róla a gyerek, vagy a hírekben rémisztő képeket látott, nyugtassuk meg, hogy biztonságban van. „Használhatjuk a mesei példát, a jó és a rossz összecsap, vannak jó és rossz emberek, ők csatáznak, mert ezt érti. Hogyha elég sok varázsmesét mondtunk, olvastunk a gyereknek, meggyőződésévé válik, hogy végül mindig a jó győz. Hogyha az élet nem is mindig igazolja ezt, felnőttként sem szabad elvesztenünk ezt a hitünk” – vélekedik a szakember, aki szerint fontos őszintének kell lenni, de úgy, hogy mindig biztosítjuk közben arról a gyereket, hogy nincs veszélyben.

Nem csak azért kérdez, mert válaszokat akar

A kisiskolás gyerekekkel való beszélgetés során is fordulhatunk még mindig a mesékhez, legendákhoz vagy akár a rajzfilmekhez, amelyben a gyerek látott harcot, háborút, amivel párhuzamot vonhatunk – tanácsolja Kádár Annamária, aki bevallja, az ő nyolcéves kislányának a Mulan rajzfilm és film harci jelenetei jutottak egyből eszébe a háborúról.

A pszichológus szerint ugyanakkor csak úgy tudjuk kezelni a gyerek félelmeit, ha mi is szembenézünk a sajátjainkkal •  Fotó: Székelyhon Tv Galéria

A pszichológus szerint ugyanakkor csak úgy tudjuk kezelni a gyerek félelmeit, ha mi is szembenézünk a sajátjainkkal

Fotó: Székelyhon Tv

Mondhatjuk, hogy egyik ország megtámadta a másikat, de mi nem vagyunk veszélyben.

Azt még mi sem tudhatjuk, hogy veszélyben lehetünk-e később, de ennek terhét már nekünk kell felnőttként elviselnünk, nem tehetjük rá a gyerekre.

A pszichológus szerint fontos megerősíteni bennük, hogy minden háborúnak egyszer vége lesz, de közben ne kérdőjelezzük meg és ne bagatellizáljuk a gyerek érzéseit. „Úgy magyarázzuk el a dolgokat, hogy legalább mi ne rémisszük meg traumatikus részletekkel, ugyanakkor azt is elismerhetjük, hogy mindez számunkra is feszültségkeltő. Arról is beszélhetünk, hogy nagyon sok olyan felnőtt van, aki nem akar háborút, hogy mi magunk is hiszünk abban, hogy a dolgokat békés úton lehet rendezni. Egy kisiskolás nem csak azért kérdez, mert pontos válaszokat szeretne, hanem mert szeretne velünk összekapcsolódni, félelmeiről, szorongásairól beszélgetni, és ezekre megnyugtató választ kapni. Nem gond, ha nem tudunk minden kérdésére választ adni, de biztosítsuk arról, hogy velünk bármit megoszthat, hogy ott vagyunk, mellette állunk” – mutat rá a szakértő.

Óvakodjunk a híradóktól, a háborús rémképektől

Kádár Annamária szerint 8-9 éves kortól már vége lesz a gyerekek mesére való beállítódásának, és kezdődik a valóságra irányultság, amikor a gyerek már racionálisan akar megérteni dolgokat. Ők már a tankönyvekben is találkoznak a háború fogalmával. Azonban nagy a kiskamaszok és kamaszok kitettsége az erőszakos tartalmaknak a közösségi médiában, jó, ha ebben az időszakban nemcsak a gyerekeink, hanem a saját médiafogyasztásunkat is korlátozzuk. A túl sok információ a különböző médiumokból nem tartozik rájuk, mert nem értik, nem bírják feldolgozni, és csak a szorongásukat növeli.

A háborús képek megijesztik, traumatizálhatják a gyerekeket, ilyeneket semmiképp ne mutassunk nekik, ahogyan a híradót se nézzük meg együtt.

„A Z generáció tagjai sokkal jobban szoronganak amiatt is, mert sokkal több és nyomasztóbb hír jut el hozzájuk, gondoljunk csak a TikTokon keringő videókra és álhírekre. Ne hagyjuk magára a kamaszt, ha erről szeretne beszélni, segítsünk neki, hogy kifejezze gondolatait, érzéseit. Arról is beszélhetünk velük, hogy nem minden hír hiteles, hogy ne ijedjen meg az iskolában keringő pletykáktól, álhírektől” – hívja fel a figyelmet a szakember.

A háború borzalmai számunkra is felfoghatatlanok, nem hogy egy gyerek számára •  Fotó: 123RF Galéria

A háború borzalmai számunkra is felfoghatatlanok, nem hogy egy gyerek számára

Fotó: 123RF

Nem szükséges nekünk felhozni a témát, ha a gyerek egyébként nem kérdez, érdeklődik, Kádár Annamária szerint azonban akkor is legyünk elérhetőek, teremtsük meg azt a légkört, amelyben bátran fel lehet tenni nehéz kérdéseket is. Vannak gyerekek, akik nem beszélnek, de látjuk, hogy megváltozik a viselkedésük, szorongóvá válnak. Fontos, hogy legyen meg az a biztonságos tér, ahol ezeket az érzéseket feldolgozhatják akár mesében, rajzban, játékban.

Vállaljuk az érzéseinket!

A pszichológus szerint ugyanakkor csak úgy tudjuk kezelni a gyerek félelmeit, ha mi is szembenézünk a sajátjainkkal. „Felnőttként fontos, hogy teret adjunk saját érzéseinknek, megéljük a szomorúságot, dühöt, bizonytalanságot, és magunkkal szemben is legyünk türelmesek. Fogadjuk el, validáljuk elsősorban a saját érzéseinket, nyugtassuk meg belső gyermeki énünket, mert csak így tudjuk önmagunknak és a gyereknek is megadni azt az érzelmi támogatást, amire szüksége van” – mondja Kádár Annamária. Azt javasolja, hogy ha szorongunk, sírunk, elmondhatjuk, hogy sajnáljuk azokat, akiknek most nehéz. Az érzések hiteles megélésével mintát adhatunk arra, hogyan lehet a nehéz érzésekkel megbirkózni. Akár a gyereket is biztathatjuk arra, hogy sírja ki nyugodtan a könnyeit, nyugodjon meg általa.

Idézet
„Pont ezáltal nyújtjuk a legnagyobb érzelmi biztonságot, hogy elfogadjuk, validáljuk saját magunk és gyermekünk érzéseit, és segítünk abban, hogy feldolgozza, szabályozza negatív érzéseit is.”

Feldolgozás a mese segítségével

Amellett, hogy olyan légkört teremtünk, amelyben beszélgetni lehet, és igyekszünk megteremteni a gyerek érzelmi biztonságát, néhány módszerrel segíthetjük a történtek feldolgozását is. A mese, a rajz, a játék mind-mind segíthetik a gyereket ebben.

Idézet
„A mese optimista életfilozófiája és a mesei varázslat olyan belső hitet, önbizalmat alapoz meg, amely segít abban, hogy a látszólag leküzdhetetlen akadállyal is szembeszálljunk, hogy a mindennapi nehézségek és problémák közepette a megoldás keresésében gondolkodjunk. Azt a hitet adja meg, hogy érdemes.

Ugyanakkor a mese egy biztonságos értékrendszer kialakítását segíti elő: tiszteletre, szeretetre, kitartásra, önmagunk iránti hűségre nevel. A józan valóságérzék és a kreatív fantázia kombinációja olyan erőt ad, ami felnőttként segít álmaink megvalósításában, az akadályok leküzdésében, céljaink elérésében, és olyan hitet, hogy bár az egész világot nem válthatjuk meg, a körülöttünk zajló eseményekbe, történésekbe igenis van beleszólási lehetőségünk” – fejti ki a szakember, aki szerint a mesehősökkel történő azonosulás által a mese lehetőséget ad a gyereknek, hogy egy biztonságos keretben nyerjen betekintést a különböző élethelyzetekbe. Megtapasztalja, hogy nincs egyedül a nehézségekkel, hogy a különböző érzések az élet részei, és nem kell tőlük tartani.

Hasonlóképpen

a gyereknek szüksége van arra, hogy kijátssza, kirajzolja magából a feszültséget, mert csak így tudja feldolgozni a történteket,

ezért ne ijedjünk meg, ha tankokat rajzol, vagy katonásdit játszik most egyre többször. „Felnőttként eldönthetjük, hogy szemléljük, vagy mi magunk is beszállhatunk a játékba, és közösen alakíthatjuk a történéseket. Nem kell agressziómentesíteni a játékot, mert pont az a cél, hogy a játék által a nehéz érzéseket megélje, és ebben a mintha-térben letegye. Míg a valóságban passzív szereplője a történéseknek, és ez belső feszültséget okoz számára, a játék során aktív résztvevőként éli meg a tapasztalatait” – magyarázza a pszichológus, aki szerint a helyzet feletti hatalom segíti az élmények átdolgozását.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 04., szerda

Forralt bor – videó

A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.

Forralt bor – videó
Forralt bor – videó
2026. február 04., szerda

Forralt bor – videó

Hirdetés
2026. február 04., szerda

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban

Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
2026. február 03., kedd

A hiány térben való felmutatása

„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.

A hiány térben való felmutatása
A hiány térben való felmutatása
2026. február 03., kedd

A hiány térben való felmutatása

2026. február 02., hétfő

Farsangi fánk mákos töltelékkel

A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.

Farsangi fánk mákos töltelékkel
Farsangi fánk mákos töltelékkel
2026. február 02., hétfő

Farsangi fánk mákos töltelékkel

Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig

Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
2026. február 01., vasárnap

Fenntartható farsang

Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.

Fenntartható farsang
Fenntartható farsang
2026. február 01., vasárnap

Fenntartható farsang

2026. január 30., péntek

Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé

Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.

Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Hirdetés
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.

Mennyi a normális képernyőidő?
Mennyi a normális képernyőidő?
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

2026. január 29., csütörtök

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái

Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
2026. január 29., csütörtök

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Hirdetés