
Eszköztelenek, és ezáltal agresszívebbé válhatnak az érzelmi intelligencia deficitben szenvedő gyerekek
Fotó: 123RF
Ma már közismert tény, hogy nem elég pusztán intelligensnek lenni az életben való boldoguláshoz, érzelmi intelligenciával is kell rendelkezni. Na de olyat nem adnak az üzletben, ami azt illeti, az iskolában sem. De mi is az érzelmi intelligencia? Mit tehetünk mi gyerekünkért? Surányi Zoltán tréner mondja el.
2018. július 23., 15:302018. július 23., 15:30
2018. július 23., 20:492018. július 23., 20:49
Az élménypedagógus szerint a megfelelő érzelmi intelligenciával nem rendelkező gyermekek később nehezebben boldogulnak az életben, és a problémáikat is nehezebben oldják meg, agresszívabbak lesznek, mert nincsenek megoldási stratégiáik, eszközeik. Amit segítségképpen mindenki megtehet, az az, hogy időt tölt a gyermekével, mutatott rá Surányi Zoltán.
A magyarországi szakember a Grafirka Egyesület Röptető elnevezésű csíksomlyói táborában segített, ahol a bábozás, élménypedagógia, zene és mozgás révén a gyermekek érzelmi intelligenciájának a fejlesztése volt a cél. Fontosnak tartják ezt, hasonló jellegű tábort pedig nem láttak a különböző szervezetek kínálatában, ezért szervezték meg – mondta el Máthé Tünde szervező, mentálhigiénés szakember és óvópedagógus. A tábor alkalmával Surányi Zoltán trénerrel beszélgettünk arról, hogy mi is az érzelmi intelligencia. Kifejtette, ez
hogyan tud kapcsolatot teremteni, kommunikálni, beazonosítani az érzelmeket, azokra hogyan reagál, hogyan képviseli magát egy csoportban, hogyan tud vezetni, meghallgatni – ez mind az érzelmi intelligencia egy-egy komponense.
A tréner szerint a felsoroltak terén a gyermekek nem állnak túl jól, de ez nem az ő hibájuk, hisz sok esetben nincs ahol elsajátítsák ezeket a készségeket. „Nincs hol megtanulják. Meg lehetne ezt tanulni a családban, a közösségben, az utcai játszótársak közösségében, ahol konfliktusaik vannak és megoldják szülők vagy más nélkül, mint ahogy régen megoldották, vagy a nagycsaládokban, több generációval találkozva megtanulták, hogy mit jelent az idősebbekhez, fiatalokhoz kapcsolódni. Ezek a terek, ahol mindez megtörténhetne, már nem nagyon állnak rendelkezésre” – mutatott rá.
Az érzelmi intelligencia hiányának következménye, hogy az érintett gyermekek sokkal nehezebben oldják meg a felmerülő problémáikat, ugyanakkor agresszívebbek lesznek, mert nincsenek megoldási stratégiáik, és eszköztelennek érzik magukat bizonyos helyzetekben.
ha nincs más eszközünk arra, hogy érvényesítsük magunkat” – fejtette ki a szakember.
A táborban szakemberek segítettek a gyermekeknek megtanulni többek között azt, hogy ismerhetik meg jobban önmagukat, érzelmeiket, hogyan juttathatják érvényre azt, ha valami nem jó nekik, hogyan mondhatják el, milyen magatartást várnak el mástól. Mi az, amit otthon a családokban tehet meg mindenki a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztéséért? Surányi Zoltán szerint az elsődleges, hogy időt töltsenek a szülők együtt a gyermekkel.
Testvérek egymás közt. A családban eltöltött értékes idő a legnagyobb segítség
Fotó: 123RF
„Együtt lenni vele, felismerni a magunk működési mintáit, hogy mi hogyan kezeljük a konfliktusokat, megtanítani őket konfliktusokat kezelni, felismertetni, hogy vannak konfliktusok és azok nem feltétlenül rosszak, megtanítani arra, hogyan fejezze ki magát, hogyan kapcsolódjon a másik emberhez, megtanítani azt, hogy értékes.
– tanácsolta a tréner.
A szakember úgy látja, az érzelmi intelligencia és szociális készségek terén nincs nagy eltérés az anyagországi és a székelyföldi gyermekek között, annyi a különbség, hogy azok a gyermekek, akikkel itt találkozott, szabálykövetőbbek magyarországi társaiknál.
Bábozás a táborban. Önmagukat, érzelmeiket jelenítették meg a gyermekek
Fotó: Gecse Noémi
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!