
Az a legfontosabb, hogy a gyerek jól érezze magát a vízben
Fotó: 123RF
Manapság már „szinte kötelező”, hogy a gyerek megtanuljon úszni. Nem csak azért, hogy adott esetben „vízbiztos” legyen egy strandon, egy vízparton. A szülők sokszor azért is szeretnék, hogy ússzon a gyerek, mert ez az egyik legegészségesebb mozgásforma, amelynek jótékony hatásait hosszú ideig lehetne sorolni. De mikor tanuljon úszni a gyerek? Mikor van korán, és van-e késő? Mihez lehet kezdeni egy rossz tapasztalattal vagy egy víziszonnyal? S van-e olyan, hogy valakinek sehogy sem sikerül?
2022. augusztus 02., 19:432022. augusztus 02., 19:43
Az úszás jótékony hatásai minden életkorban megmutatkoznak, s minél fiatalabb korban kezdi el valaki, annál több előnyét élvezheti. A marosvásárhelyi Harai házaspárról elmondhatjuk, hogy az úszásnak és az úszásoktatásnak szentelik idejük jó részét: míg Gabriella babaúszást tart 3 hónapos kortól 3 éves korig, István az úszás alapjaira oktatja a gyerekeket, de felnőtteket is tanítanak meg erre a sportra.
Hogy mikor fog megtanulni a gyerek úszni? Nincs erre egyértelmű válasz. Harai Gabriella például babaúszást tart, amit ő nem is szeret ezen a néven emlegetni, szerinte ez „családi vízi foglalkozás”, hiszen nem arról van szó, hogy a csecsemő megtanul úszni konkrétan. „Én a Kalovits-módszert követem, Magyarországon Kalovits István dolgozta ki több szakemberrel, szülész-nőgyógyászok, gyerekgyógyászok, pszichológusok működtek közre benne.
– magyarázza a babaúszásról Gabriella, rámutatva, hogy a babáknak olyan 7-8 hónapos korukig van meg még ez a búvárreflexük, s a találkozókon a bátrabb anyukák alá is merítik a babát a vízbe, éneklés közben pár másodpercre víz alá buknak.
A csecsemők búvárreflexét használják ki a babaúszáson
Fotó: Pexels.com
Háromhónapos kortól már lehet vinni a már babaúszásra, s onnantól teljesen le tudják fedni a különböző korú gyerekeket különböző mozgásformákkal. Amikor nagyobbak, akkor elkezdik használni az eszközöket, amelyeket majd úszásoktatásnál is tudnak használni. Babaúszás után 3–5 éves kor között is van vízi foglalkozás számukra, amikor fokozatosan barátkoznak meg a vízzel, a vízi eszközökkel és gyakorolják a mozgásformákat. De ezek a foglalkozások is még szülő jelenlétével történnek.
Azok, akik nem jártak ilyenfajta babaúszásra, és mondjuk egy nyári kéthetes úszótanfolyamon szeretnék elsajátítani az úszás alapjait, azoknak Harai István azt ajánlja, hogy hatéves kor körül érdemes megpróbálni ezt. Az úszóedző elmagyarázza, négy típusú alap úszás létezik: a karúszás, a hátúszás, a mellúszás, illetve a pillangóúszás. A pillangóúszás fizikailag egy nehéz úszás, tehát a sportolóknak is egy kicsit később kezdik tanítani. „A híres úszóiskolák is a két alapot tanítják az elején: a karúszást és a hátúszást. Ennek az a magyarázata, hogy ezek egyszerű ciklikus mozgások, tehát egy nyújtott lábtempó kell, ami hason, háton ugyanaz, illetve a nyújtott kézzel forog előre, vagy forog hátra. Na, most az orvosok azt mondják, hogy körülbelül hatéves korban fejlődik oda a gyereknek az agya, hogy tudja koordinálni ezeket a mozgásokat. Most valakinek sikerülhet ez ötéves korban, de valakinek nyolcéves korban sem biztos, hogy sikerül. De az átlag az úgy hat év” – mutat rá István. Hozzáteszi, már
– általában a lányok között, nem hiába nevezik női úszásnak is ezt a fajtát.
Az intenzív úszótanfolyamok általában kéthetesek, tíz alkalom egymás után, és nagyon gyerekfüggő az, hogy ez a tíz alkalom mire elég. Van, aki tényleg megtanulja az úszás alapjait, másoknak kellhet akár két nyár is, hogy megtanuljanak úszni. Ez gyerekfüggő, külső és belső adottságok függvénye is, hiszen sokszor a gyerek már egy rossz élménnyel, egy kezdődő víziszonnyal érkezik. Ráadásul Marosvásárhelyen például nincs „tanmedence”, amelyben ideális körülmények között, 90-110 cm-es mély vízben lehetne a gyerekeket tanítani, így kénytelenek mély vízben oktatni őket. Van olyan gyerek, aki már attól bepánikol, hogy nem éri a lába a földet a medencében.
Különböző eszközök segítik az úszni tanuló gyermeket
Fotó: Pixabay.com
– szögezi le István. Hozzáteszi, a medencében különböző segédeszközöket használnak, de ezek nem mentésre alkalmas eszközök, nem karúszó vagy úszógumi van a gyereken, hanem szivacsból készült segédeszközök, tutaj, deréköv, amelyekbe belekapaszkodni nem lehet. Ha nem helyesen használja valaki, bepánikol, akkor bizony el lehet süllyedni velük.
Az, hogy mikor lesz „vízbiztos” a kis úszó, Harai István szerint szintén egyénfüggő.
Klasszikus oktatás szerint három tempóra veszünk levegőt. Nagyon sok gyereknél kezdetben az a baj, hogy mikor levegőt kell vegyen, rögtön megfogja a medence szélét, levegőt vesz, és akkor megint úszik négy-öt tempót, amennyit bír, hatot, megint megfogja a medence szélét, hogy levegőt vegyen. Ezt kell megtanulni a gyereknek, hogyan vegyen levegőt úszás közben” – magyarázza az edző.
Hangsúlyozza, nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy nyár közepén vagy végén elviszik a hatéves gyereket tanfolyamra, úszik tíz leckét, majdnem biztos a medencében a gyerek, de aztán egész évben nem mennek sehova, ahol gyakorolhatna, és a következő nyáron kezdhetik elölről az egészet.
Az a legfontosabb, hogy szeressék a vizet
Fotó: Pixabay.com
Van, amikor sok felnőtt is állítja, hogy bár volt gyerekkorában úszótanfolyamon, akár több alkalommal is, mégsem sikerült megtanulnia úszni. A Harai házaspár szerint ilyenkor rendszerint a „fejben kell rendet tenni”, s csak utána fog sikerülni az úszás. „Én elmondom, megmutatom, bebizonyítom, hogy az emberi test lebeg a víz tetején, de abban a pillanatban, amikor befeszülnek az izmok a félelem vagy egy régi trauma miatt, elsüllyed. Ha meg tudja csinálni, hogy hátra fekszik, és lebeg, akkor meg fog tanulni úszni is” – mondja István.
A felesége hozzáteszi,
ez akár egy rossz vízhőmérséklettől kezdve olyan régi úszásoktató módszer is lehet, amikor bedobták az úszni tanulót a mély vízbe, vagy vízbe nyomták a fejét akarata ellenére. A rossz élmények sokáig megmaradnak, s akadályozzák a haladást, és sokszor a szülő félelmeivel, víziszonyával is meg kell küzdenie egy úszni tanuló gyereknek.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!