
Az a legfontosabb, hogy a gyerek jól érezze magát a vízben
Fotó: 123RF
Manapság már „szinte kötelező”, hogy a gyerek megtanuljon úszni. Nem csak azért, hogy adott esetben „vízbiztos” legyen egy strandon, egy vízparton. A szülők sokszor azért is szeretnék, hogy ússzon a gyerek, mert ez az egyik legegészségesebb mozgásforma, amelynek jótékony hatásait hosszú ideig lehetne sorolni. De mikor tanuljon úszni a gyerek? Mikor van korán, és van-e késő? Mihez lehet kezdeni egy rossz tapasztalattal vagy egy víziszonnyal? S van-e olyan, hogy valakinek sehogy sem sikerül?
2022. augusztus 02., 19:432022. augusztus 02., 19:43
Az úszás jótékony hatásai minden életkorban megmutatkoznak, s minél fiatalabb korban kezdi el valaki, annál több előnyét élvezheti. A marosvásárhelyi Harai házaspárról elmondhatjuk, hogy az úszásnak és az úszásoktatásnak szentelik idejük jó részét: míg Gabriella babaúszást tart 3 hónapos kortól 3 éves korig, István az úszás alapjaira oktatja a gyerekeket, de felnőtteket is tanítanak meg erre a sportra.
Hogy mikor fog megtanulni a gyerek úszni? Nincs erre egyértelmű válasz. Harai Gabriella például babaúszást tart, amit ő nem is szeret ezen a néven emlegetni, szerinte ez „családi vízi foglalkozás”, hiszen nem arról van szó, hogy a csecsemő megtanul úszni konkrétan. „Én a Kalovits-módszert követem, Magyarországon Kalovits István dolgozta ki több szakemberrel, szülész-nőgyógyászok, gyerekgyógyászok, pszichológusok működtek közre benne.
– magyarázza a babaúszásról Gabriella, rámutatva, hogy a babáknak olyan 7-8 hónapos korukig van meg még ez a búvárreflexük, s a találkozókon a bátrabb anyukák alá is merítik a babát a vízbe, éneklés közben pár másodpercre víz alá buknak.
A csecsemők búvárreflexét használják ki a babaúszáson
Fotó: Pexels.com
Háromhónapos kortól már lehet vinni a már babaúszásra, s onnantól teljesen le tudják fedni a különböző korú gyerekeket különböző mozgásformákkal. Amikor nagyobbak, akkor elkezdik használni az eszközöket, amelyeket majd úszásoktatásnál is tudnak használni. Babaúszás után 3–5 éves kor között is van vízi foglalkozás számukra, amikor fokozatosan barátkoznak meg a vízzel, a vízi eszközökkel és gyakorolják a mozgásformákat. De ezek a foglalkozások is még szülő jelenlétével történnek.
Azok, akik nem jártak ilyenfajta babaúszásra, és mondjuk egy nyári kéthetes úszótanfolyamon szeretnék elsajátítani az úszás alapjait, azoknak Harai István azt ajánlja, hogy hatéves kor körül érdemes megpróbálni ezt. Az úszóedző elmagyarázza, négy típusú alap úszás létezik: a karúszás, a hátúszás, a mellúszás, illetve a pillangóúszás. A pillangóúszás fizikailag egy nehéz úszás, tehát a sportolóknak is egy kicsit később kezdik tanítani. „A híres úszóiskolák is a két alapot tanítják az elején: a karúszást és a hátúszást. Ennek az a magyarázata, hogy ezek egyszerű ciklikus mozgások, tehát egy nyújtott lábtempó kell, ami hason, háton ugyanaz, illetve a nyújtott kézzel forog előre, vagy forog hátra. Na, most az orvosok azt mondják, hogy körülbelül hatéves korban fejlődik oda a gyereknek az agya, hogy tudja koordinálni ezeket a mozgásokat. Most valakinek sikerülhet ez ötéves korban, de valakinek nyolcéves korban sem biztos, hogy sikerül. De az átlag az úgy hat év” – mutat rá István. Hozzáteszi, már
– általában a lányok között, nem hiába nevezik női úszásnak is ezt a fajtát.
Az intenzív úszótanfolyamok általában kéthetesek, tíz alkalom egymás után, és nagyon gyerekfüggő az, hogy ez a tíz alkalom mire elég. Van, aki tényleg megtanulja az úszás alapjait, másoknak kellhet akár két nyár is, hogy megtanuljanak úszni. Ez gyerekfüggő, külső és belső adottságok függvénye is, hiszen sokszor a gyerek már egy rossz élménnyel, egy kezdődő víziszonnyal érkezik. Ráadásul Marosvásárhelyen például nincs „tanmedence”, amelyben ideális körülmények között, 90-110 cm-es mély vízben lehetne a gyerekeket tanítani, így kénytelenek mély vízben oktatni őket. Van olyan gyerek, aki már attól bepánikol, hogy nem éri a lába a földet a medencében.
Különböző eszközök segítik az úszni tanuló gyermeket
Fotó: Pixabay.com
– szögezi le István. Hozzáteszi, a medencében különböző segédeszközöket használnak, de ezek nem mentésre alkalmas eszközök, nem karúszó vagy úszógumi van a gyereken, hanem szivacsból készült segédeszközök, tutaj, deréköv, amelyekbe belekapaszkodni nem lehet. Ha nem helyesen használja valaki, bepánikol, akkor bizony el lehet süllyedni velük.
Az, hogy mikor lesz „vízbiztos” a kis úszó, Harai István szerint szintén egyénfüggő.
Klasszikus oktatás szerint három tempóra veszünk levegőt. Nagyon sok gyereknél kezdetben az a baj, hogy mikor levegőt kell vegyen, rögtön megfogja a medence szélét, levegőt vesz, és akkor megint úszik négy-öt tempót, amennyit bír, hatot, megint megfogja a medence szélét, hogy levegőt vegyen. Ezt kell megtanulni a gyereknek, hogyan vegyen levegőt úszás közben” – magyarázza az edző.
Hangsúlyozza, nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy nyár közepén vagy végén elviszik a hatéves gyereket tanfolyamra, úszik tíz leckét, majdnem biztos a medencében a gyerek, de aztán egész évben nem mennek sehova, ahol gyakorolhatna, és a következő nyáron kezdhetik elölről az egészet.
Az a legfontosabb, hogy szeressék a vizet
Fotó: Pixabay.com
Van, amikor sok felnőtt is állítja, hogy bár volt gyerekkorában úszótanfolyamon, akár több alkalommal is, mégsem sikerült megtanulnia úszni. A Harai házaspár szerint ilyenkor rendszerint a „fejben kell rendet tenni”, s csak utána fog sikerülni az úszás. „Én elmondom, megmutatom, bebizonyítom, hogy az emberi test lebeg a víz tetején, de abban a pillanatban, amikor befeszülnek az izmok a félelem vagy egy régi trauma miatt, elsüllyed. Ha meg tudja csinálni, hogy hátra fekszik, és lebeg, akkor meg fog tanulni úszni is” – mondja István.
A felesége hozzáteszi,
ez akár egy rossz vízhőmérséklettől kezdve olyan régi úszásoktató módszer is lehet, amikor bedobták az úszni tanulót a mély vízbe, vagy vízbe nyomták a fejét akarata ellenére. A rossz élmények sokáig megmaradnak, s akadályozzák a haladást, és sokszor a szülő félelmeivel, víziszonyával is meg kell küzdenie egy úszni tanuló gyereknek.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
A reggelt egy laktató avokádós pirítóssal kezdjük, tükörtojással, tízóraira jöhet egy jól megérdemelt csokis kényeztetés, ebédre pedig zöldséges csirkecombot készítünk. A napot egy ízekben gazdag, mégis könnyed vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!