Nem csak móka a mondóka
Fotó: Gecse Noémi
A kisgyermekek és szüleik is kedvelik a mondókákat, a hozzájuk kapcsolódó kis ölbeli játékokat. Az együttes verselés, hancúrozás azonban nemcsak jó móka, hanem számos további hozadéka is van: erősíti a kötődést, fejleszti a testtudatot, az érzelmi intelligenciát, a szókincset, a fantáziát.
2018. január 12., 14:582018. január 12., 14:58
2018. január 12., 18:162018. január 12., 18:16
Csíkszeredában is több helyen tartanak együttes, vezetett mondókázós foglalkozásokat a kisgyermekek és szüleik, nagyszüleik számára. A Facebook-csoportokban népszerűsített, általában jelképes összegért igénybe vehető foglalkozások népszerűek az anyukák körében. Borota Karola logopédus a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár alagsorában szerdánként Kerekítő foglalkozásra várja a kicsiket és családtagjaikat, népi eredetű mondókákat mondanak, énekelnek, verselnek, játszanak.
– kezdte Borota Karola a válaszát kérdésünkre, hogy miért is jó a mondókázás. „Ha eljátszol egy-egy mondókát, ezáltal a gyerek szeretve van. Nem az aggódás nyelvén, a féltés nyelvén, a túlzott ragaszkodás nyelvén, hanem játékos nyelven. A mondókázás során a gyermek minden igénye ki tud elégülni, például csiklandozzák, hozzá érnek, létrejön a testi kontaktus. Úgy érzem, a kicsi gyermekek számára az ölbeli játékok olyanok, mintha a méhen belüli élet meghosszabbítása lennének. A méhen belül melegség, ölelés, érintés van, különösen az utolsó időszakban, idekint pedig az anya, apa, nagyszülő öle az, ami kicsit visszahozza ezt az állapotot" − fejtette ki a foglalkozás vezetője, aki maga is két kisfiú édesanyja.
Egy ép, egészséges gyermeknek nincs szüksége fejlesztésre, de persze jó, ha úgy foglalkozunk velük, hogy ezáltal fejlődnek is – mondta Borota Karola. Felsorolta, a mondókák által, a közös játék során kifejezett szeretet révén fejlődik a gyermekek érzelmi intelligenciája.
− mutatott rá. Nagyon sokfajta mondóka van, például azok, amelyekben a testrészeket nevezzük meg, megfogjuk azokat, a gyermekek testképét fejlesztik: a kicsi nemcsak látja, hogy az a kéz és az a láb, hanem érzi és megtapasztalja is azokat. A mondókák a szókincset is fejlesztik, hisz a versikéket rendszerint többször ismételjük, el is játsszuk, a gyermek így még jobban megérti és memorizálja is a szavakat. A legtöbb versike a fantáziát is segíti, a szokatlan képek, megszemélyesítések elindítják a gyermekek képzelőerejét.
Borota Karola kiemelte,
mivel eközben létrejön a testi kontaktus, szemkontaktus, a gyermek látja az apja, anyja, nagyszülője arcát, azt, hogyan artikulálja a felnőtt a szavakat, érzi a levegő rezgését, ahogy kiejti azokat. Úgy nem fog megtanulni a gyermek beszélni, hogy letesszük a tévé elé és nézi, ahogyan a szinkronos rajzfilmen tátogtatnak az állatok – jegyezte meg a foglalkozás vezetője. Megemlítette, a gyermekek pici koruktól sokkal inkább fogékonyak a gazdagabb tónusú, jól artikulált, lassabb tempójú beszédre, mint amilyen például a mesemondás, vagy a mondókázás, erre jobban tudnak figyelni. A versikék révén fejlődik a kicsik figyelme is, a kezdetben ingadozó koncentrációt segíti, ha odafigyelnek az ismétlődő ritmusokra, szavakra.
A Kerekítő foglalkozásra nullától három éves korig várják a gyermekeket. Amint Borota Karola elmondta, rendszerint négy-hat hónapos kortól viszik az anyukák a gyermekeket, legtöbbször két éves korig, hisz utána visszatérnek dolgozni. A foglalkozás vezetője szerint egyébként az ölbeli játékokat akár öt éves korig is lehet játszani a gyermekekkel, addig, amíg ők igénylik ezt a jellegű foglalkozást. Mint megjegyezte, a különböző foglalkozáson való részvétel a szülőknek is jó kimozdulási lehetőség: anyukák fogalmazták meg korábban, hogy szívesen mennek ők is mondókázni, változatosságot jelent ez a gyermeknevelési időszakban beszűkülő tevékenységben.
Gyermekek, anyukák, nagymamák a Kerekítő foglalkozások
Fotó: Gecse Noémi
A szakember szerint ne csak közösségben,
A gyermekről való gondoskodás nem csak abból kell álljon, hogy ellátjuk, enni adunk, ha éhes, a közös játék, hancúrozás is nagyon fontos, otthon pedig ezek a játékok még meghittebbek tudnak lenni, még inkább tudják a kötődést erősíteni – mondta Borota Karola. Hozzátette, nem kell több tíz mondókát tudni ahhoz, hogy játszani tudjunk a gyermekkel, egy-két mondóka már megteszi, a gyermekek pedig még szeretik is, ha ismételünk nekik valamit.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!