
A szülő és a pedagógus feladata, hogy motiválja a gyermeket a tanulásban
Fotó: Beliczay László
Motiváció, tudatosság, kitartás, önismeret, önbizalom, idegrendszeri érettség, figyelmi képességek, a memória és a gondolkodás működése – ezek mind fontos tényezői a tanulási folyamatoknak. A gyermekük hatékony tanulását szem előtt tartó szülőknek szeretne támpontokkal és ötletekkel szolgálni Albert-Homonnai Emőke a nemrégiben megjelent Mi fán terem a jó tanuló? című könyvével.
2020. június 02., 18:042020. június 02., 18:04
2020. június 02., 18:392020. június 02., 18:39
Épp olyan helyzetben látott napvilágot Albert-Homonnai Emőke könyve, amikor a leginkább szükség van rá: a koronavírus-járvány miatti intézkedések következtében a szülők most hangsúlyosabban részesei a gyerekük tanulásának. Természetesen nem csak járványidőben hasznos forgatni a Mi fán terem a jó tanuló? című, a Kékmadár Tanoda kiadásában megjelent könyvet, az ajánlott tanulási módszerek és mnemotechnikák alkalmazása sokat segíthet a diákévek alatt.
A csíkszeredai Kékmadár Tanoda (ahol nagycsoportos óvodásoknak és kisiskolásoknak tartanak képességeket fejlesztő foglalkozássorozatot, az 5–8. osztályosoknak pedig tanulástechnikai-tanfolyamot) működtetője, a könyv szerzője elmondta: a tanulás témája iránti érdeklődése hátterében egyrészt az a személyes indíték áll, hogy szerette volna, ha a gyermekei minél használhatóbb és maradandóbb tudást szereznének iskolás éveik során, illetve ha minél több örömben lenne részük a világnak és önmaguknak – a tanuláson keresztül történő – felfedezése révén. „A szülőknek a tanulástámogatás terén gyakran megnyilvánuló tanácstalansága volt a másik indíték, ami arra sarkallt, hogy másokkal is megosszam azt, amit sikerült erről a témáról megtudnom. Ha tanáccsal nem is, de jó néhány szemponttal és ötlettel igyekeztem szolgálni azok számára, akik komolyabban el kívánnak gondolkodni azon, hogyan alapozhatnák meg és hogyan segíthetnék jobban gyermekük hatékony tanulását” – fejtette ki az oktató.
Albert-Homonnai Emőke úgy véli,
és aki számára a tanulás az egyéni adottságok és képességek kibontakoztatásának eszközéül szolgál. Hangsúlyozza, nem csak azok lehetnek tehát jó tanulók, akiknek csupa jó jegyei vannak. Sőt, azok közül, akiknek csupa jó jegye van, sem jó tanuló mindenki, mert vannak, akik aránytalanul nagy energiabefektetéssel, szenvedések árán érnek el jó tanulmányi eredményeket. Az is előfordulhat, hogy az eredmények fedezetét jelentő tudás hiányos.
„Tudjuk, hogy a tanulást rengeteg tényező befolyásolja: a tanügyi rendszer, a tanmenetek, a tankönyvek, a didaktikai eszközök, a tanárok felkészültsége és módszerei, az osztálytársak, barátok, az iskolán kívüli tevékenységek, elfoglaltságok. A könyv fejezetei – mindezektől eltekintve – kimondottan azokra a tényezőkre fókuszálnak, amelyeket mint szülők képesek vagyunk befolyásolni, és amelyek együttesen határozzák meg a tanuláshoz való viszonyulást és a tanulás hatékonyságát. Ezek: a motiváció, a tudatosság, a kitartás, az önismeret, az önbizalom, a idegrendszeri érettség, a figyelmi képességek, a memória és a gondolkodás működése. Emellett egy hosszabb fejezetet szenteltem az általam legfontosabbnak tartott tanulási módszereknek, ahol igyekeztem konkrétan bemutatni, hogyan lehet például egy hosszabb szöveget – nevezzük leckének – hatékonyan feldolgozni, hogyan lehet verseket, évszámokat, földrajzi helyneveket vagy idegen szavakat könnyebben megjegyezni” – mutatott rá Albert-Homonnai Emőke.
Albert-Homonnai Emőke könyvében tanulástechnikai módszereket ajánl
Fotó: Pinti Attila
Kérdésünkre, hogy miképpen tud a szülő segíteni a gyerekének a tanulásban, rámutatott: semmiképpen sem úgy, hogy helyette végzi el a feladatokat, mert attól a gyermek nem fog többet tudni, és az önbecsülésére sem lesz ez jó hatással. A tanulásszervezésben, az időbeosztásban, a rendrakásban, a tananyagok rendszerezésben való segítségnyújtás, a szövegfeldolgozási és tanulástechnikai ismeretek közvetítése, a konkrét feladathelyzetben alkalmazott rávezető kérdések, a kiegészítő anyagok közös felkutatása, a tanultakról való beszélgetés, az egyes témák megvitatása lehetnek hosszabb távon a tanulástámogatás hatékony eszközei.
A motivációról kifejtette, a szülőnek és a pedagógusnak is nagy szerepe van abban, hogy a gyermeket érdekeltté tegye a tanulásban. A szülőnek nagyobb a felelőssége abból a szempontból, hogy nagyobbrészt tőle függ, hogy a gyermek mennyire nyitott, mennyire kíváncsi mindarra, ami körülveszi, illetve hogy a gyermek szemében érték-e a tudás, erénynek számít-e a munka és az erőfeszítés. Ugyanakkor a legjobb motivációs eszközöket nem a jutalmak jelentik, hanem a bátorítás, a dicséret, az őszinte érdeklődés és a gyakorlatias segítségnyújtás.
„Amennyiben azt szeretnénk, hogy gyermekünk a tanulás révén magára leljen, képességeit érvényesíteni tudja és tehetségét kibontakoztassa, a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy egyéni igényeihez alkalmazkodva segítsük őt titokzatos célja felé, amelyről csak sejtéseink lehetnek. Ehhez nagy türelemre, empátiára, intuícióra, sok-sok tűnődésre és sok, a gyermekkel együtt töltött időre van szükségünk” – vázolta a szerző, aki szerint bármennyit is készülünk a feladatra, sohasem jelenthetjük ki, hogy eleget tudunk. „Ezért talán jobban tesszük, ha igyekszünk magának az útkeresésnek a folyamatát élménynek és eredménynek tekinteni ahelyett, hogy a biztos megoldásra számítanánk” – hangsúlyozta Albert-Homonnai Emőke.
Nem egzotikus és nem is divatos, mégis az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk: a sárgarépa évszázadok óta meghatározza az európai konyhát, miközben édeskés ízével a levesektől a desszertekig számtalan fogásban bizonyít.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
szóljon hozzá!