Mondjunk nemet a lélekrombolásra! Kötődő nevelés a sportban is

Egy gyermeknek nem azért kell figyelnie az edző szavaira, mert az szigorú, hanem azért kell követnie őt, mert a felnőttnek sikerült kapcsolatot teremtenie vele. Vagyis, ha megértjük, hogy miként »működnek« a gyermekek, s úgy próbáljuk nevelni, tanítani, útba igazítani őket, akkor jó esélyünk van arra, hogy pszichésen is rendben legyenek, egészséges önértékelésük legyen.

Tulajdonképpen minden az emberi kapcsolatokon múlik. Nem a munkaköri leírásokban rejlik a kulcs, hanem az embereknek az egymáshoz való viszonyulásában, a kapcsolódásban, ez pedig önismereti kérdés” – szögezi le indulásból Miklós Csongor.

Sajnos – jegyzi meg – túl sok esetben vagyunk elnézőek a gyermekeket ért verbális agresszió, megalázás, az érzelmi elhanyagoltságból fakadó agresszió tekintetében, miközben kezelhetetlenek kiáltjuk ki őket. A félelem, szorongás pedig visszafogja a kibontakozás lehetőségét, visszafogottabbak és inkább hibaelkerülők lesznek, mint próbálkozók, kockáztatók.

Tekintélyelvű helyett kötődő nevelés

Nagy szívfájdalma – derül ki a beszélgetés során –, hogy ő maga is tapasztalja, nagyon kevés esetben van bátorságuk a felnőtteknek lépni, ha edzésen, iskolában történt verbális vagy fizikai agresszióról szereznek tudomást. „Felnőtt a felnőttet védi, s noha tudja a kollégáról, a tanárról, az edzőről, hogy agresszív, nem akarja »kirúgatni« a munkahelyéről, hiszen jó szakember. A gyermekek érdeke másodlagos, harmadlagos.

– hangsúlyozza.

Árulás a gyerekünkkel szemben

„Nem engedném gyermekek közelébe azokat, akik nem a gyermekek érdekeit nézik. A felnőtteknek kutyakötelességük eltávolítani a gyermekek mellől azt, aki ezt nem akarja, még akkor is, ha ez konfliktusokat szül, mert a gyermek és a felnőtt közötti kapcsolat nem egyenlő. Egy gyengébbel, egy védtelennel nem élhet vissza egy edző sem. Sokszor hallom, amikor edzők is arra panaszkodnak, hogy csak »agresszíven« lehet dolgozni a gyermekekkel, mert másként nem figyelnek. Nem figyelnek, mert nincs meg közöttük a kapcsolat, tehát a kapcsolat visszaállítása mindennek a kulcsa.

Olyan sokszor elmondjuk, hogy »imádjuk« a gyermekeinket, s amikor azon gondolkodom el, hogy vajon ez a szeretet mit is jelent valójában, akkor legtöbbször Máté Gábor szavai jutnak az eszembe, miszerint az van szeretve, aki megértve van.”