
Az autoriter, megfélemlítő, számon kérő nevelés gátolja a sport terén (is) a kibontakozást. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Miért fordulunk el, ha azt látjuk, egy pedagógus vagy edző szigorúság címszó alatt sértő, bántó megjegyzéseket tesz egy gyermekre? Miért „hódolunk be” a tekintélyelvű nevelésnek, megalázásnak, bántalmazásnak, és nem állunk ki gyermekeink mellett? Az utánpótlás-nevelésben, a sportéletben oly gyakori fenyítésről, a kapcsolódás hiányának okairól és annak káros hatásairól beszélgettünk Miklós Csongor sportpszichológussal.
2021. július 12., 18:532021. július 12., 18:53
„Ha az utánpótlás-nevelésre gondolunk, legyen az bármilyen sport is,
Egy gyermeknek nem azért kell figyelnie az edző szavaira, mert az szigorú, hanem azért kell követnie őt, mert a felnőttnek sikerült kapcsolatot teremtenie vele. Vagyis, ha megértjük, hogy miként »működnek« a gyermekek, s úgy próbáljuk nevelni, tanítani, útba igazítani őket, akkor jó esélyünk van arra, hogy pszichésen is rendben legyenek, egészséges önértékelésük legyen.
Tulajdonképpen minden az emberi kapcsolatokon múlik. Nem a munkaköri leírásokban rejlik a kulcs, hanem az embereknek az egymáshoz való viszonyulásában, a kapcsolódásban, ez pedig önismereti kérdés” – szögezi le indulásból Miklós Csongor.
Sajnos – jegyzi meg – túl sok esetben vagyunk elnézőek a gyermekeket ért verbális agresszió, megalázás, az érzelmi elhanyagoltságból fakadó agresszió tekintetében, miközben kezelhetetlenek kiáltjuk ki őket. A félelem, szorongás pedig visszafogja a kibontakozás lehetőségét, visszafogottabbak és inkább hibaelkerülők lesznek, mint próbálkozók, kockáztatók.
Nagy szívfájdalma – derül ki a beszélgetés során –, hogy ő maga is tapasztalja, nagyon kevés esetben van bátorságuk a felnőtteknek lépni, ha edzésen, iskolában történt verbális vagy fizikai agresszióról szereznek tudomást. „Felnőtt a felnőttet védi, s noha tudja a kollégáról, a tanárról, az edzőről, hogy agresszív, nem akarja »kirúgatni« a munkahelyéről, hiszen jó szakember. A gyermekek érdeke másodlagos, harmadlagos.
– hangsúlyozza.
Ha gyermekek nem mernek hibázni, tévedni, nem tud működni a tapasztalat általi tanulás. képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Szakmájából adódóan is látja, az autoriter, megfélemlítő, számon kérő nevelés gátolja a sport terén a kibontakozást, a gyermekek ugyanis nem mernek hibázni, tévedni, így nem tud működni a tapasztalat általi tanulás, ők inkább a tökéletességre törekszenek. Úgy nevelünk – jegyzi meg –, hogy közben az életkori sajátosságokat nem tartjuk szem előtt.
„Ha például tisztában vagyunk egy adott csapat korosztályának élettani sajátosságaival, akkor azt is tudjuk, egy nyolcéves gyermeknek még nincs kifejlődve a perifériás látása, ezért fölöslegesen kiabálok neki a pálya széléről, hogy hová passzoljon. Nincs kialakulva teljesen a mélységészlelés, azaz hogy milyen közel vagy távol van a kapu vagy a kapus. Úgy az akusztikus memória (Mit is mondott az edző a taktikáról?), mind pedig a hallási diszkrimináció (Édesapám kiáltott be, vagy a játékvezető sípolt?) fejlődésben van még. Tudom, senki nem akar szándékosan ártani sem a gyermekének, sem a tanítványainak, inkább csak a kulturálisan továbbörökített sémáink veszik át az irányítást, amikor zsigerből, indulatból cselekszünk, szem elől tévesztve gyermekeink igényeit, életkori sajátosságait” .
Vajon nem-e szükséges magunkat átnevelni egy kicsit? – tevődik fel a kérdés. Miklós Csongor szerint régebben generációról generációra öröklődtek tovább úgy a jó, mint a rossz minták, mára azonban kinyílt a világ, a felelősség pedig a miénk, hogy kinyújtjuk a karunkat érte, vagy maradunk a generációk óta jól bejáratott komfortzónánál, fejünket elfordítva a hosszútávú következményektől.
Miklós Csongor sportpszichológus
Fotó: Gábos Albin
A sportpszichológus szerint igazából a tudatosságon van a lényeg: tudatosan éljük az életünket vagy sem, és a gyermekeket gyermekként vagy felnőttként kezeljük. Sőt annak is tudatában kell lennünk, hogy ha megvan az érzelmi, bizalmi kapcsolat a gyermek és felnőtt között – legyen az edző, szülő, tanár – akkor a gyermek nem azt fogja csinálni amit hall, hanem azt amit lát.
„Nem engedném gyermekek közelébe azokat, akik nem a gyermekek érdekeit nézik. A felnőtteknek kutyakötelességük eltávolítani a gyermekek mellől azt, aki ezt nem akarja, még akkor is, ha ez konfliktusokat szül, mert a gyermek és a felnőtt közötti kapcsolat nem egyenlő. Egy gyengébbel, egy védtelennel nem élhet vissza egy edző sem. Sokszor hallom, amikor edzők is arra panaszkodnak, hogy csak »agresszíven« lehet dolgozni a gyermekekkel, mert másként nem figyelnek. Nem figyelnek, mert nincs meg közöttük a kapcsolat, tehát a kapcsolat visszaállítása mindennek a kulcsa.
Olyan sokszor elmondjuk, hogy »imádjuk« a gyermekeinket, s amikor azon gondolkodom el, hogy vajon ez a szeretet mit is jelent valójában, akkor legtöbbször Máté Gábor szavai jutnak az eszembe, miszerint az van szeretve, aki megértve van.”
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
Negyedóra alatt elkészül, és alig néhány hozzávaló kell hozzá: ez a ropogós, krémes, édes finomság, a nutellás-pisztáciás rudacska.
szóljon hozzá!