Hirdetés
Hirdetés

Mondjunk nemet a lélekrombolásra! Kötődő nevelés a sportban is

Az autoriter, megfélemlítő, számon kérő nevelés gátolja a sport terén (is) a kibontakozást. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

Az autoriter, megfélemlítő, számon kérő nevelés gátolja a sport terén (is) a kibontakozást. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Miért fordulunk el, ha azt látjuk, egy pedagógus vagy edző szigorúság címszó alatt sértő, bántó megjegyzéseket tesz egy gyermekre? Miért „hódolunk be” a tekintélyelvű nevelésnek, megalázásnak, bántalmazásnak, és nem állunk ki gyermekeink mellett? Az utánpótlás-nevelésben, a sportéletben oly gyakori fenyítésről, a kapcsolódás hiányának okairól és annak káros hatásairól beszélgettünk Miklós Csongor sportpszichológussal.

D. Balázs Ildikó

2021. július 12., 18:532021. július 12., 18:53

„Ha az utánpótlás-nevelésre gondolunk, legyen az bármilyen sport is,

Idézet
nem az a lényeg, hogy világklasszisokat neveljünk, hanem az, hogy kihozzuk a gyermekekben lévő maximális potenciált, nem csak sportolóként, hanem emberként is.

Egy gyermeknek nem azért kell figyelnie az edző szavaira, mert az szigorú, hanem azért kell követnie őt, mert a felnőttnek sikerült kapcsolatot teremtenie vele. Vagyis, ha megértjük, hogy miként »működnek« a gyermekek, s úgy próbáljuk nevelni, tanítani, útba igazítani őket, akkor jó esélyünk van arra, hogy pszichésen is rendben legyenek, egészséges önértékelésük legyen.

Ne általuk akarjuk valóra váltani a saját álmainkat, hanem bizonyos keretek között adjuk meg nekik azt a lelki szabadságot, hogy kibontakozhassanak.

Tulajdonképpen minden az emberi kapcsolatokon múlik. Nem a munkaköri leírásokban rejlik a kulcs, hanem az embereknek az egymáshoz való viszonyulásában, a kapcsolódásban, ez pedig önismereti kérdés” – szögezi le indulásból Miklós Csongor.

Hirdetés

Sajnos – jegyzi meg – túl sok esetben vagyunk elnézőek a gyermekeket ért verbális agresszió, megalázás, az érzelmi elhanyagoltságból fakadó agresszió tekintetében, miközben kezelhetetlenek kiáltjuk ki őket. A félelem, szorongás pedig visszafogja a kibontakozás lehetőségét, visszafogottabbak és inkább hibaelkerülők lesznek, mint próbálkozók, kockáztatók.

Tekintélyelvű helyett kötődő nevelés

Nagy szívfájdalma – derül ki a beszélgetés során –, hogy ő maga is tapasztalja, nagyon kevés esetben van bátorságuk a felnőtteknek lépni, ha edzésen, iskolában történt verbális vagy fizikai agresszióról szereznek tudomást. „Felnőtt a felnőttet védi, s noha tudja a kollégáról, a tanárról, az edzőről, hogy agresszív, nem akarja »kirúgatni« a munkahelyéről, hiszen jó szakember. A gyermekek érdeke másodlagos, harmadlagos.

Idézet
Nem is arra lenne szükség, hogy »megtérítsük« azokat az embereket, akik szerint a gyermeket fenyítve kell nevelni, hanem arra lenne nagy szükség, hogy akik érzékelik ezt, azok ne maradjanak csendben”

– hangsúlyozza.

Ha gyermekek nem mernek hibázni, tévedni, nem tud működni a tapasztalat általi tanulás. képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Ha gyermekek nem mernek hibázni, tévedni, nem tud működni a tapasztalat általi tanulás. képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Szakmájából adódóan is látja, az autoriter, megfélemlítő, számon kérő nevelés gátolja a sport terén a kibontakozást, a gyermekek ugyanis nem mernek hibázni, tévedni, így nem tud működni a tapasztalat általi tanulás, ők inkább a tökéletességre törekszenek. Úgy nevelünk – jegyzi meg –, hogy közben az életkori sajátosságokat nem tartjuk szem előtt.

„Ha például tisztában vagyunk egy adott csapat korosztályának élettani sajátosságaival, akkor azt is tudjuk, egy nyolcéves gyermeknek még nincs kifejlődve a perifériás látása, ezért fölöslegesen kiabálok neki a pálya széléről, hogy hová passzoljon. Nincs kialakulva teljesen a mélységészlelés, azaz hogy milyen közel vagy távol van a kapu vagy a kapus. Úgy az akusztikus memória (Mit is mondott az edző a taktikáról?), mind pedig a hallási diszkrimináció (Édesapám kiáltott be, vagy a játékvezető sípolt?) fejlődésben van még. Tudom, senki nem akar szándékosan ártani sem a gyermekének, sem a tanítványainak, inkább csak a kulturálisan továbbörökített sémáink veszik át az irányítást, amikor zsigerből, indulatból cselekszünk, szem elől tévesztve gyermekeink igényeit, életkori sajátosságait” .

A tudatosság lenne a lényeg

Vajon nem-e szükséges magunkat átnevelni egy kicsit? – tevődik fel a kérdés. Miklós Csongor szerint régebben generációról generációra öröklődtek tovább úgy a jó, mint a rossz minták, mára azonban kinyílt a világ, a felelősség pedig a miénk, hogy kinyújtjuk a karunkat érte, vagy maradunk a generációk óta jól bejáratott komfortzónánál, fejünket elfordítva a hosszútávú következményektől. 

Miklós Csongor sportpszichológus •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Miklós Csongor sportpszichológus

Fotó: Gábos Albin

A sportpszichológus szerint igazából a tudatosságon van a lényeg: tudatosan éljük az életünket vagy sem, és a gyermekeket gyermekként vagy felnőttként kezeljük. Sőt annak is tudatában kell lennünk, hogy ha megvan az érzelmi, bizalmi kapcsolat a gyermek és felnőtt között – legyen az edző, szülő, tanár – akkor a gyermek nem azt fogja csinálni amit hall, hanem azt amit lát. 

Az autoriter nevelés tulajdonképpen eszköztelenség, akkor vagyok hangos, ha nincs eszközöm – szögezi le a szakember.

Árulás a gyerekünkkel szemben

„Nem engedném gyermekek közelébe azokat, akik nem a gyermekek érdekeit nézik. A felnőtteknek kutyakötelességük eltávolítani a gyermekek mellől azt, aki ezt nem akarja, még akkor is, ha ez konfliktusokat szül, mert a gyermek és a felnőtt közötti kapcsolat nem egyenlő. Egy gyengébbel, egy védtelennel nem élhet vissza egy edző sem. Sokszor hallom, amikor edzők is arra panaszkodnak, hogy csak »agresszíven« lehet dolgozni a gyermekekkel, mert másként nem figyelnek. Nem figyelnek, mert nincs meg közöttük a kapcsolat, tehát a kapcsolat visszaállítása mindennek a kulcsa.

Idézet
Meg kell állítani azokat az embereket, akik rombolnak. Hallgatunk, miközben látjuk, hogy célozgat, agresszív, bántalmazza a gyermeket, obszcén, ízléstelen megjegyzéseket tesz. Ez árulás.

Olyan sokszor elmondjuk, hogy »imádjuk« a gyermekeinket, s amikor azon gondolkodom el, hogy vajon ez a szeretet mit is jelent valójában, akkor legtöbbször Máté Gábor szavai jutnak az eszembe, miszerint az van szeretve, aki megértve van.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 12., péntek

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék

Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Hirdetés
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

2025. december 11., csütörtök

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock

Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?

Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Hirdetés
2025. december 10., szerda

Kínai uborkasaláta – videó

Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.

Kínai uborkasaláta – videó
Kínai uborkasaláta – videó
2025. december 10., szerda

Kínai uborkasaláta – videó

2025. december 09., kedd

Darált hús káposztaágyon

A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.

Darált hús káposztaágyon
Darált hús káposztaágyon
2025. december 09., kedd

Darált hús káposztaágyon

2025. december 09., kedd

Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában

„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.

Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
Hirdetés
2025. december 08., hétfő

Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje

A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.

Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje
2025. december 08., hétfő

Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere

Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.

Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
2025. december 07., vasárnap

Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában

Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.

Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Hirdetés