Hirdetés
Hirdetés

Miért nem tanulnak meg románul a székelyföldi fiatalok?

A nyelvtanuláshoz, a folytonos beszédhez nem szabályok megtanulásra van szükség, hanem sok-sok, megfelelő, élő kommunikációs helyzetre •  Fotó: Veress Nándor

A nyelvtanuláshoz, a folytonos beszédhez nem szabályok megtanulásra van szükség, hanem sok-sok, megfelelő, élő kommunikációs helyzetre

Fotó: Veress Nándor

Mi áll annak a több generációra visszanyúló problémának a hátterében, hogy sok székelyföldi magyar fiatal az iskolai tanulmányai befejeztével sem tudja megtanulni a román nyelvet? – erre kerestük a választ Murányi Péter nyelvtanár segítségével, aki szerint nem a hagyományos iskolai nyelvoktatás a legjobb mód a tanulásra.

Molnár Rajmond

2018. október 09., 15:062018. október 09., 15:06

2018. október 09., 15:302018. október 09., 15:30

A nyelvtanuláshoz, a folytonos beszédhez nem szabályok megtanulásra van szükség, hanem sok-sok, megfelelő, élő kommunikációs helyzetre – vallja Murányi Péter magyarországi nyelvtanár, aki könyvet is írt a témában, Természetes nyelvtanulás – így lehetsz nyelvzseni címen. A szerzőtől – aki egyébként több nyelv mellett a románt is beszéli – arról érdeklődtünk, hogyan látja a székelyföldi generációs problémát, miszerint a térségbeli gyerekek többsége az iskolai tanulmányai befejeztével sem beszéli a román nyelvet, ez pedig nyilván sok nehézsége okoz nekik későbbi életük során, amennyiben az országban szeretnének boldogulni.

Rossz kiindulási pont

Murányi három sarkalatos pontos említett meg a jelenséggel kapcsolatosan. Az egyik fő probléma szerinte az iskolai nyelvtanítás mikéntje, ugyanis Romániában a magyar nemzetiségű gyerekeket jó ideig ugyanazzal az általános módszertannal oktatták, mint a románokat.

Hirdetés
Idézet
„Egy székely kisgyereknek, aki egy árva szót sem tud románul, ugyanazt a tankönyvet a kezébe adni, mint román nyelvű iskolatársának, nem a legjobb kiindulási pont a nyelvtanuláshoz”

– fogalmazott. Mint ismert, azóta valamelyest jó irányba mozdult el a folyamat, hiszen a magyar elemiseknek, valamint jelen esetben az öt- és hatodik osztályosoknak is úgy oktatják a románt, mint az idegen nyelveket. Viszont ezt csak néhány éve vezették be, jó pár generáció nem így kezdett neki a nyelvtanulásnak.

Ősi módszerek

Második sarkalatos pont maga az iskolai nyelvtanulás, amelyet nemcsak Romániában és Magyarországon, a világ legtöbb országában is

„a latinórából kifejlődött, ősi nyelvtanítási módszerekkel” oktatnak még ma is

– folytatta Murányi Péter.

A világ legtöbb országában is  „a latinórából kifejlődött, ősi nyelvtanítási módszerekkel” oktatnak még ma is •  Fotó: Biró István Galéria

A világ legtöbb országában is „a latinórából kifejlődött, ősi nyelvtanítási módszerekkel” oktatnak még ma is

Fotó: Biró István

„Amikor a 19. században a közoktatásban a latin mellé élő nyelveket is bevezettek, azokat továbbra is latin mintájára oktatták, s oktatják még ma is. Ez a tudatos, fordításon alapuló nyelvtanulást jelenti. Hajdanában az iskolában a klasszikus, holt nyelveket, főképp a latint és az ógörögöt tanulmányozták. Ezek szerkezete alapján kategóriákat állítottak fel, eseteket, nyelvtani nemeket, amelyek a Föld nyelveinek a többségére nem alkalmazhatók. Mivel a klasszikus nyelveket már régen nem beszélte senki a hétköznapi élet részeként, a tanulás a sok memorizálás mellett régi írások fordításából állt. Ez a nehézkes módszer az akkori céloknak tulajdonképpen megfelelt. Segítségével kihámozták a klasszikus szövegek egyfajta értelmét. Abban az időben a hatékonyságot nem tartották fontosnak, mivel a köznapi használat pedig fel sem merült. Az iskolai nyelvtanulás sok esetben pedig még ma is hasonló alapokon nyugszik. Ez tulajdonképpen nem sokban különbözik attól, mintha a csókolódzás szabályait kellene könyvből megtanulni” – vélekedett Murányi.

Ösztönös képesség a nyelvtanulás

„Elég nehéz úgy beszélni egy élő emberrel, miközben azon törjük az agyunkat, hogyan fordítsuk le az anyanyelvünkről a mondókánkat, minden mondatban nyolcféle nyelvtani finomságot egyeztetve. Az emberi nyelvek szerkezete sokszorta bonyolultabb annál, mint a legtöbben képzelik. Az iskolában tanult pár szabály a jéghegy csúcsa sincs” – húzta alá. Mint mondta, az anyanyelvünket sem úgy tanuljuk meg, hogy fordítunk, meg szabályokat egyeztetünk, hanem úgy, hogy valóságos helyzetekben használjuk, élő emberekkel kommunikálunk, a nyelvtani szabályok pedig beleívódnak az agyunkba, mivel a nyelvtan felismerése ösztönös képességünk.

„Tapasztalhatjuk Székelyföldön is, hogy a gyerekek, akik jól beszélnek románul, azok a román barátaiktól tanulták meg a nyelvet, vagy olyan környezetben nőttek fel, ahol volt lehetőségük rá, tehát legtöbbjük nem az iskolapadban”

– mutatott rá a nyelvtanár. Hozzátette, nyilván az iskolában is meglehet tanulni valamennyire egy nyelvet, de ez a sokkal hosszabb és kínkeservesebb út, ezért is nem élnek vele sokan. „Mindemellett az iskolai nyelvtanulásban a heti négy óra egyszerűen kevés egy nyelv elsajátításához. Ahhoz, hogy megtanuljunk egy nyelvet, folyamatosan azzal kell legyünk körülvéve, kell legyenek valóságos céljaink, amelyeket azon a nyelven szeretnénk elérni. Fontos megteremteni magunknak egy nyelvi környezetet, illetve személyeket, akikkel tudunk kommunikálni” – fűzte hozzá.

Székelyföldön identitáskérdés is

Harmadik sarkalatos pontként, ami akadályozza a helyieket a román nyelv elsajátításában, az identitási kérdést hozta fel Murányi.

A heti négy óra az iskolában egyszerűen kevés egy nyelv elsajátításához •  Fotó: Miske Anna Galéria

A heti négy óra az iskolában egyszerűen kevés egy nyelv elsajátításához

Fotó: Miske Anna

„A nyelvtanuláshoz szükséges belépnünk a másik kultúrába. Csakhogy ha egy nemzetiség túlságosan belép a többség cipőjébe, elveszítheti az önazonosságát. Ezért jogos és érthető az óvatosság. Mindamellett tudatosíthatjuk magunkban, a gyermekeinkben: attól, hogy magyarok vagyunk, tanulási célból még ideiglenesen átléphetünk egy másik világba. Ehhez személyes kapcsolatot kell teremteni románokkal. Én is Bukarestben tanultam meg románul, hiszen Erdélyben könnyebben behúz a magyar kultúra. Ilyen szempontból akár erőforrásnak is tekinthetjük a városainkban élő románokat” – mondta a nyelvtanár.

Egy megoldási javaslat

Kérdésünkre, hogy miben látja a sajátos székelyföldi helyzet megoldását, Murányi Péter elmondta, egy orvoslat a problémára az lehetne, hogy hasonló korú román és magyar iskoláskorú gyereket hetente többször is egy helyre hozzák össze. „Például egy román iskolából az ötödik osztály meghívja a közeli iskola magyar ötödikes tanulóit, s aznap románul kommunikálnak. Az ilyen nagyban segítene a hagyományos iskolai nyelvtanulás mellett. Természetesen ennek a módszertanát ki kell dolgozni, viszont városokban, ahol egyaránt vannak magyar és román iskolások is, ez működhetne. Esetenként pedig a falvakról is bejöhetnek a magyar iskolások, városi román osztályokhoz” – zárta Murányi, hozzáfűzve: ez a módszer úgy működne igazán, ha az egymástól való tanulás kölcsönös volna. Más napokon a magyar többségű városokban lakó román gyerekek mehetnének át a magyar iskolákba azért, hogy magyarul tanuljanak, így mindjárt kevesebb ellenállás volna az elképzeléssel szemben a székelyekben is.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 24., szerda

Tócsni – videó

Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.

Tócsni – videó
Tócsni – videó
2026. június 24., szerda

Tócsni – videó

Hirdetés
2026. június 22., hétfő

Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen

Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.

Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.

Bőröndből előbújó dallamok
Bőröndből előbújó dallamok
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés