Az elképzelthez képest egy másik realitással szembesül a kismama
Fotó: Boda L. Gergely
Világszerte átlagosan tíz csecsemőből egy korábban születik, mint kellene. Romániában évente húszezer koraszülöttet tartanak nyilván, ez pedig azt jelenti, hogy az ország koraszülöttségi mutatója kétszerese a nyugat-európai országokénak. Ehhez képest nagyon keveset tud a jelenségről a társadalom: minden koraszülött baba egy hatalmas kihívás, ugyanakkor egy igazi csoda.
2017. április 13., 10:552017. április 13., 10:55
A koraszülés mindig váratlanul jön: az édesanya arra számít, hogy minden rendben lesz, s időre születik egy egészséges gyereke, éppen ezért az idő előtti szülés mindig sokként éri. Ráadásul sokszor nincsenek előjelek – tudjuk meg Bereczky Lujza Katalin nőgyógyásztól.
„Vannak kockázati tényezők, a különböző fertőzések, az ikerterhesség, az előzetes koraszülés, de van olyan magzati vagy anyai betegség is, ami miatt véget kell vetni a terhességnek, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.
– fogalmaz a nőgyógyász.
Az idő előtti szülésen a nőgyógyász mellett már a neonatológus, más néven az újszülött gyógyász is részt vesz, éppen azért, hogy minél hamarabb megfelelő kezekbe kerüljön a koraszülött baba.
A lila léggömbökkel a kis hősök küzdelmére hívják fel a figyelmet
Fotó: Boda L. Gergely
„Minél közelebb vagyunk a kiírt időponthoz, a gyerek szervei annál érettebbek, ilyenkor bizony még egy nap késleltetés is számít. A korababa hajlamosabb bizonyos betegségekre, éppen ezért rögtön a születése után számos vizsgálatot elvégeznek rajta, neurológiai, szemészeti, hallás szempontból vizsgálják, s felmérik a neuro-, pszicho-, motoros fejlettséget. De gyakoribb a vérszegénység is” – sorolja Simon Márta újszülött gyógyász.
Hozzáteszi, ők a kórházban sokkal jobban szeretik a korababákat, mint az időre született, de beteg gyerekeket, mert
„Kicsit olyan, mint a mesebeli rút kiskacsa, megszületik, de aztán fejlődik, nő s egészen kivirágzik” – fogalmaz Simon Márta.
A koraszülöttekre jobban kell figyelni azután is, hogy hetek múltán kiengedik őket a kórházból. Lorenzovici Anna háziorvos elmondása szerint az első 24 órában meg kell, kellene látogatni a családot. „Nagyobb odafigyelést igényel egy koraszülött baba, több betegség kialakulhat nála, de a szülőkben is sokkal több kérdés merül fel, hogy mibe öltözteti, mennyit alszik, mennyit szopik. S ha rendszeresen figyeljük, az is hamar kiderül, ha valami miatt tovább kell küldeni egy szakemberhez, például neurológushoz vagy mozgásterapeutához” – mondja a háziorvos.
A gyerek fejlődésének nyomon követésében azonban
A legtöbb gyermek a terhesség 40. hetében születik meg. A korrigált életkort a születés időpontjától függetlenül az alapján számoljuk ki, hogy a fogantatás utáni 40. héttől mennyi idő telt el. Vagyis egy 32. hétre született koraszülött 12 héttel a világrajövetele után a korrigált kora alapján csak egy hónapos – annak ellenére, hogy már három hónap telt el a születése óta. A korrigált életkort fontos figyelembe venni – mondják a szakemberek – mert ha nem, irreális elvárásokat támaszthat gyereke felé a szülő, s nem érti, hogy miért nem fordul már át a gyerek, miért nem ül stb. A koraszülötteket sokszor speciális fejlesztésre is elviszik.
Évente mintegy húszezer koraszülöttet vesznek nyilvántartásba
Fotó: Boda L. Gergely
Vásárhelyi Enikő szenzomotoros terapeuta azt szokta ajánlani, hogy akkor érdemes fejlesztésre vinni a babát, amikor már elég stabil. „A kórházból kikerülve az a fontos, hogy egyszer szokják meg otthon, alakuljon ki a család, s aztán 3-4 hét múlva, amikor már elég stabil a baba, s nem borítja ki például, ha idegen kéz hozzáér, akkor lehet kezdeni a fejlesztést” – mondja Vásárhelyi Enikő.
Bár legtöbb esetben csak a babákkal foglalkoznak, nem szabad elfelejteni, hogy a koraszülés bizony az édesanyának és az egész családnak egy hirtelen történő sokkhatás.
A lelkiállapota nyilván a baba egészségi állapotától is függ, de számít az is, hogy megérintheti-e, szoptathatja-e a babáját az anyuka, s beszélhet-e negatív érzéseiről valakinek” – mondja Lukács Ágota pszichológus. Hozzáteszi: a szülők azt gondolják, hogy minden rendben lesz, egészséges gyerekük lesz, s ha nem így van, akkor az hatalmas sokk.
Valahogy így történt Rigmányi Eszterrel is, akinek fia 32 hétre született 49 centivel és 2300 grammal.
„Aznap dolgoztam, és délután mentem be a kórházba ellenőrzésre, álmomban sem gondoltam volna, így sokkolt a hír, hogy elindult a szülés. Utólag tudtam meg, hogy koraszülések esetén jó, ha van még 24 órányi idő, mert akkor tüdőfejlesztő injekciót kaphat a kismama a baba érdekében. Nekem öt órám se volt” – emlékszik vissza a kismama, akinek estére meg is született a kisfia, akit
Ennyi ideig nem érinthette meg újszülött gyerekét Eszter, csupán megadott időpontokban mehetett hozzá megnézni őt az inkubátoron keresztül, amikor vitte a lefejt anyatejet a kicsinek.
„Tulajdonképpen másnap tudtam meg, hogy milyen állapotban van, és milyen problémák adódtak, illetve adódhatnak. A legnehezebb az volt, hogy nem tehettem szinte semmit, nem lehettem mellette állandóan, az, hogy láttam, nincs áttörés, nincs javulás, hanem új problémák is fellépnek. Ezt a nehézséget az idő megoldotta, de volt ennek a történetnek az a része, amikor a miértekre kell választ kapni, ami nem mindig egyértelmű, és nem mindig megnyugtató. Ezt az oldalát a dolgoknak még sokáig cipeli egy koraszülött édesanyja, akkor is, ha végül minden jóra fordul” – mondja az édesanya, aki végül egy hónap után vihette haza a mára már négy hónapos kisfiát, hogy otthon megkezdjék a családdá válást.
Molnár Imola még többet, összesen két hónapot volt kórházban a kisfiával, aki 30. hétre született 1750 grammal, és 1500-ra esett vissza.
„Akkor tudatosodott, hogy szülni fogok, amikor a sürgősségiről egyenesen a vajúdószobába vittek. Az ijedtség, a félelem, a kétségbeesés lett úrrá rajtam. Nem tudtam, miért következett ez be, nem tudtam, mi fog történni, hogy zajlik majd le a szülés, mi lesz utána. A koraszülés miatt nekem pont a legnehezebb szakaszra való felkészülés maradt ki, és a szükséges babadolgokat sem volt időm megvenni” – mondja Imola.
Úgy véli, ezt a lelkileg nagyon megterhelő időszakot csak súlyosbítják a kórházi körülmények, a távolság a babától, a szoptatási gondok, amelyek felmerültek.
Egészen pici ruháim nem voltak, sőt igazából másmilyen sem akkor még. Amíg mi kórházban voltunk, a férjem vásárolt ruhácskákat a saját elképzelése szerint, így volt olyan, amibe egy éves korára nőtt bele a gyermek. Emlékszem, akkor még nekem az 56-os méret is óriásinak tűnt” – eleveníti fel két évvel ezelőtti emlékeit az édesanya, aki időközben második gyerekét is világra hozta, így már van egy időre született kislánya is.
A koraszülöttek világnapját 2011 óta tartják meg november 17-én
Fotó: Barabás Ákos
Bár fiának voltak koraszülött betegségei, például köldöksérve, és egy fertőzésen is átesett a kórházban, mára elmondhatja az, hogy egészséges, korrigált életkora szerint is kétéves fia van.S bár az édesanya tudja, hogy a későbbiekben is lehetnek problémáik, egyelőre nem aggódik. „Csak annyira tartok bármitől is a jövőben, mint az időben született kislányom esetében. Igyekszem odafigyelni mindkettőre, követem a fejlődésüket, és ha valami gyanúsat tapasztalok, akkor szakemberhez fordulok” – magyarázza.
A koraszülésnek ugyanis késői kockázata is lehet: az iskoláskorban észlelt finomabb idegrendszeri zavarok vagy a tanulási és beilleszkedési nehézségek, de ilyen esetekben felnőttkorban gyakoribb a szív-érrendszeri és az anyagcsere-betegségek előfordulása is. Simon Márta neonatológus szerint azonban ezek csak statisztikai adatok, amelyek semmit nem mondanak a mi koraszülött gyermekünkről.
„Sok mindenre hajlamos egy korababa, de nem szabad erre építeni az életünket. Mi megadjuk a gyermeknek azt a közeget, amelyben fejlődhet, s ennél többet nem tehetünk. Az elején jobban oda kell figyelni rá, de utána éljük a napjainkat.
– fogalmazza meg az újszülöttgyógyász, aki nem csak munkája során találkozik korababákkal, neki magának is koraszülött volt a lánya.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!