
Rengeteg a fölösleges tananyag. Hasznosabbakat is lehetne oktatni az iskolákban?
Fotó: Barabás Ákos
Azt a matematikát , amit nálunk hetedikben tanulnak az iskolások, egyes nyugat-európai országokban csak egyetemi szinten oktatják. De nem csak a számokkal van a baj, szakértők szerint egy csomó fölösleges tantárgyat ki kellene söpörni a tananyagból, s inkább olyan ismeretanyagokra fektetni a hangsúlyt, amelyek a későbbiekben a fiatalok boldogulását segítenék.
2018. november 22., 13:542018. november 22., 13:54
2018. november 22., 18:052018. november 22., 18:05
Gyökeres változásokra lenne szükség ahhoz, hogy közoktatási rendszerünk megfeleljen a 21. század követelményeinek – legalábbis így látják ezt az általunk megkérdezett tanügyi illetékesek, de a szülők is. Legtöbben úgy vélik, a jelenlegi oktatási módszerek és a lexikális tudás elmélyítését szolgáló vaskos tananyag már fél évszázada is idejétmúltnak számított, így annak bizonyos részeit csökkenteni kellene, egyes tantárgyakat pedig akár teljesen ki lehetne venni a kerettantervből, és csak bizonyos oktatási formákban alkalmazni. Ugyanakkor sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni azokra az életviteli témákra,
Ez elméletben szépen hangzik, gyakorlatba ültetése viszont a jelenlegi közoktatásban majdhogynem lehetetlen.
A diákok szinte egész napjukat a tanulással töltik
Fotó: Barabás Ákos
„Nyilván nagyon fontos lenne, hogy újabb, a modern kor követelményeinek, illetve a kiegyensúlyozottabb életvitelnek megfelelő témákat tanítsunk az iskolákban. Viszont a mostani körülmények között lehetetlen volna ezekből akár egyet is bevezetni.
– magyarázta a téma kapcsán Ferencz Salamon Alpár oktatási szakértő. Szerinte az általános iskolai tananyagból „ki kellene söpörni egy csomó fölösleges tananyagot”, amelyeket a későbbiekben azokra specializálódott középiskolai vagy egyetemi szakokon taníthatnának, helyükbe pedig olyanokat betenni, amelyek a fiatalok későbbi boldogulását szolgálják az élet különböző területein. A fontosabb tantárgyak mellett bizonyos témákban is lehetne gondolkodni az általános iskolai tanítást illetően. „Például életviteli ismereteket sajátíthatnának el a fiatalok, tanulhatnának az egészséges táplálkozásról, a mozgás fontosságáról vagy akár a személyiségfejlesztésről is” – magyarázta. Hozzátette, ha az oktatási minisztériumnak volna is szándéka ilyen változtatásra, elsősorban a pedagógusokat kellene felkészíteni erre, nem pedig a megszokott módon, egyik napról a másikra bevezetni újításként, hogy aztán ne legyen meg hozzá a szükséges tanerő.
Kreativitásra, személyiségfejlődésre kevés idő marad
Fotó: Barabás Ákos
A jelenleg tanított sok fölösleges tantárgyat emelte ki a téma kapcsán Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke is. Aláhúzta, szükség van a közoktatásban az életvitellel kapcsolatos témák bevezetésére, hiszen azok nagyban segíthetnék a gyerekek felnőttkori boldogulását, azonban ehhez egy jól átgondolt oktatási reform szükséges. Ennek révén pedig minimalizálni kellene a jelenlegi vaskos tananyagot. „Azt a matematikát például, amit nálunk hetedikben tanulnak az iskolások, egyes nyugat-európai országokban csak egyetemi szinten oktatják” – mutatott rá. Szerinte nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az iskolákban a művészetekre, mint például a zenei oktatásra, emellett pedig olyan programok is szükségesek, amelyek fejlesztik a gyerekek kreativitását és a csapatmunkát.
– zárta.
Dávid Zoltán iskolaigazgató szerint is rendkívül fontos volna, hogy nagyrészt ne csak lexikális ismereteket, hanem életvitellel kapcsolatos témákat is tanítsanak az iskolában. Az intézményvezető azonban úgy véli, e tekintetben a mindenkori tanügyi tárca nagyon szűk látószöge miatt egyhamar nem lesz változás. A rengeteg fölösleges tananyag terén már több évtizede nem történt változás – mutatott rá. Ugyanakkor kiemelte, választható tantárgyként van lehetőség például egészségügyi nevelést tanítani, de a magas óraszám és a szükségesnél alacsonyabb pedagógusi létszám miatt ritka az az iskola, amelyben alkalmazni is tudnák ezt.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!